Trump határozottan fellépett: a Muszlim Testvériséget terrorszervezetté nyilváníthatja.

Egy szervezet terrorlistára kerülése komoly és messzemenő következményekkel jár, amelyek nemcsak a szervezet működését érintik, hanem a környezetét és a társadalmat is. Az ilyen besorolás jelentős jogi és pénzügyi szankciókat von maga után, amelyek megnehezítik a forrásszerzést és a működés fenntartását. Emellett a közvélemény és a médiakép is drámaian megváltozik, hiszen a társadalom szemében a szervezet megbélyegzetté válik. A nemzetközi kapcsolatok terén is nehézségek adódhatnak, mivel a terrorizmussal kapcsolatos vádak komoly diplomáciai feszültségeket okozhatnak. Mindezek következtében a szervezet nemcsak a jogi keretek között, hanem a társadalmi és gazdasági szférában is komoly kihívásokkal néz szembe.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által közzétett hivatalos lista a külföldi terrorszervezetekről (FTO) több jelentős csoportot is magában foglal. Ezek között találhatóak olyan nevek, mint az Antifa, a Tren de Aragua, az Iszlám Állam, a Boko Haram és a Hamász.

Ha a Muszlim Testvériség neve is felkerül, az súlyos diplomáciai és pénzügyi következményekkel jár: befagyasztják a szervezethez kötődő személyek Egyesült Államokban található vagyonát, korlátozzák a mozgásterüket, és célzott terrorellenes eszközöket vethetnek be ellenük.

A listára felkerülő szervezetekkel szemben az Egyesült Államok szigorú szankciókat, utazási tilalmakat és pénzügyi blokkolást alkalmaz - ezek a lépések pedig alapjaiban rengetik meg a globálisan szerveződő iszlamista mozgalmak működését.

A Muszlim Testvériséget Egyiptomban közel egy évszázaddal ezelőtt alapították, de azóta globális szintű szervezetté nőtte ki magát, amely számos országban politikai pártokkal, háttérszervezetekkel és jelentős médiás befolyással bír. Számos nyugati biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint a Muszlim Testvériség képezi a radikális iszlamista csoportok ideológiai alapját, amelyek a Közel-Keleten, Afrikában és Európában is destabilizáló hatásokat gyakorolnak.

Trump már az első elnöksége alatt is fontolgatta, hogy a Muszlim Testvériséget terrorszervezetté nyilvánítsa, és most úgy tűnik, véglegesen meghozta ezt a döntést.

"A legnagyobb eltökéltséggel és határozottsággal fogunk eljárni. Jelenleg a végső dokumentumok összeállításán dolgozunk" - jelentette be szombaton az Egyesült Államok elnöke.

Júniusban Nancy Mace dél-karolinai republikánus képviselő nyújtott be törvényjavaslatot a Muszlim Testvériség FTO-listára vételéről.

Mace kiemelte: a Muszlim Testvériség számos radikális csoport ideológiai táptalaja volt, és több amerikai szövetséges - köztük Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy az Emírségek - is évek óta követeli, hogy Washington végre lépjen.

Az amerikai elnök döntése a Közel-Keleten is lavinaszerű reakciókat válthat ki:

A Fehér Ház falai között egyre inkább teret nyer az a nézet, miszerint az iszlamista csoportok amerikai jelenléte nem csupán külpolitikai kihívásokat jelent, hanem belbiztonsági szempontból is komoly aggodalmakat vet fel.

Amennyiben Trump aláírja a határozatot, a Muszlim Testvériség világszerte soha nem látott nyomás alá kerülhet. Számos nyugati ország, mint például Franciaország, Ausztria és az Egyesült Királyság, már hosszú ideje vitatja a szervezet létezését, és Washington döntése új precedenst állíthat fel.