Magyarország maximum egy éves időtartamra számíthat, miközben az Orbán-Trump találkozó sem hozott áttörést. A Barátság-vezeték végleges elzárása egyre valószínűbbnek tűnik. - Pénzcentrum

Orbán Viktor november 7-én Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. A megbeszélés középpontjában a gazdasági és energiapolitikai együttműködés áll, de a háttérben komoly geopolitikai érdekek is húzódnak. A magyar kormány amerikai beruházásokat és technológiai partnerséget vár, miközben mentességet kérne az Egyesült Államok új orosz olaj- és gázszankciói alól.

Az Egyesült Államok az utóbbi hónapok során fokozatosan szigorította az orosz energiahordozókra vonatkozó export- és pénzügyi korlátozásokat. Ezzel szemben Magyarország továbbra is jelentős mértékben támaszkodik orosz kőolajra és földgázra, így Orbán Viktor várhatóan mentességet fog kérni a szankciók alól. A kormány álláspontja szerint a hirtelen forráshivatalos váltás akár 4%-os GDP-csökkenést is eredményezhet az országban.

A magyar fél ugyanakkor nyitott arra, hogy az amerikai nukleáris és LNG-technológiák nagyobb szerepet kapjanak. A tárgyalásokon szó lehet az amerikai kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi bevezetéséről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok biztosítson üzemanyagot a Paksi Atomerőmű számára. Ezek a lépések hosszú távon csökkenthetik az orosz energiahordozóktól való függőséget.

A találkozó egyik fontos célja lehet, hogy friss befektetési lehetőségeket csábítsanak Magyarországra. Az elmúlt évek során a magyar kormány számos amerikai technológiai és ipari vállalatot próbált itthonra vonzani, és a washingtoni tárgyalások során ennek a törekvésnek a folytatása várható.

A Reuters és egyéb nemzetközi hírszolgáltatások tájékoztatása alapján Orbán Viktor és Donald Trump több területen is kölcsönös együttműködési megállapodásokat köthetnek. Ezek a megállapodások főként az energiaipar, a nukleáris technológia, a gazdasági kapcsolatok és a védelmi ipar aspektusaira fókuszálnak.

A háttérben politikai aspektusok is megbújnak. A találkozót megelőzően amerikai és magyar források jelezték, hogy Orbán Viktor közvetítői szerepet tölthet be egy lehetséges amerikai-orosz párbeszéd előkészítésében. Ez a téma különös érzékenységgel bír, tekintettel az ukrajnai konfliktusra és az európai szankciók politikájára.

A magyar gazdaság jelenleg egyszerre küzd energiaár-függőséggel, beruházási hiánnyal és a külföldi tőkeért folytatott versennyel. Az amerikai kapcsolatok erősítése új forrásokat és technológiát hozhat, de az is kérdés, milyen feltételekkel. A nukleáris és LNG-kooperáció csökkentheti az orosz befolyást, ugyanakkor politikai feszültséget okozhat az Európai Unióban.

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője úgy véli, hogy a november 7-i Orbán-Trump találkozónak nem csupán az orosz kőolaj kérdése a fő tétje, hanem sokkal inkább az, hogy Magyarország számára sikerül-e egyéves haladékot biztosítani a leválás folyamatában.

Mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt ellenezzük az orosz energiahordozók behozatalát, úgy tűnik, hogy legkésőbb 2027 végére elkerülhetetlen lesz búcsút inteni ennek az energiai forrásnak.

- mondta. A szakértő szerint ez az egy év haladék kulcsfontosságú lenne, mert 2026 végére a MOL technológiailag már felkészülhet a tengeri nyersolaj fogadására.

Ha Trump nem ad több időt, a MOL számára kihívásokkal teli év várható: a finomítói kapacitás ideiglenesen nem fog maradéktalanul kihasználódni.

Pletser Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a százhalombattai baleset tovább súlyosbítja a helyzetet. Az AV3 egység kiesése következtében a Dunai Finomító várhatóan csupán 60 százalékos kapacitással fog üzemelni, és ez a helyzet legalább fél éven át fennállhat. Ennek következményeként üzemanyaghiány léphet fel a hazai piacon, amit kizárólag import révén lehet orvosolni, de ez általában magasabb költségekkel jár.

A szakértő szerint emiatt 5-10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árakra (50-60 forint) lehet számítani a magyarországi kutakon, mint amilyen egy teljes kapacitáson működő MOL-rendszer mellett lenne.

Rövid távon Magyarország számára az Adria kőolajvezetékbe való átállás tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, amennyiben az ország kénytelen leállítani az orosz kőolaj importját. Hosszabb távon, elméletileg, a kazah vagy azeri olaj szállítása is lehetséges lenne az Odessza-Brody vezetéken keresztül. Azonban Pletser Tamás, az olaj- és gázipar szakértője, hangsúlyozza, hogy ennek megvalósulásához elengedhetetlen Ukrajna biztonsági helyzetének stabilizálása és a vezeték teljes körű műszaki helyreállítása.

Az Adria vezeték körüli helyzet továbbra is sok kérdést vet fel. Jelenleg a MOL és a horvát Janaf csoport között éles vita zajlik a vezeték kapacitásáról és a tranzitdíjak mértékéről. Pletser becslése alapján a MOL körülbelül 16 eurót fizet tonnánként a Janafnak, ami alacsonyabb, mint az ukrán szakasz díja, amely 21 euróra rúg. Azonban fontos megjegyezni, hogy a horvát szakasz jelentősen rövidebb, ezért a két ár nem közvetlenül összehasonlítható. Ezen túlmenően a Janaf kikötői és tárolási szolgáltatásokat is nyújt, ami tovább bonyolítja az árak összevetését.

A MOL kiszolgáltatottsága nő, ha megszűnik az orosz import, mivel a horvát fél szinte monopolhelyzetbe kerül. Nem véletlen, hogy a MOL hosszú távú szerződésre törekszik a Janaf-fal, különösen most, hogy a cég másik nagy ügyfele, a szerb NIS az amerikai szankciók miatt nem vehet igénybe horvát tranzitot

„Tedd a saját stílusodhoz illően egyedivé a mondanivalódat!” – javasolta Pletser Tamás.

Szabó Dániel, a Portfolio szakértője úgy véli, hogy az Orbán és Trump közötti találkozó valószínűleg nem fogja befolyásolni Magyarország NATO-val kapcsolatos megítélését.

Donald Trump kevesebb mint tíz hónap alatt a szövetség majdnem felének vezetőjével már személyesen egyeztetett, a finn elnökkel például golfozni is elment. Ezért a mostani megbeszélés diplomáciai szempontból nem kirívó, inkább a szokásos kétoldalú kapcsolatépítés kategóriájába tartozik - magyarázta.

Szabó Dániel véleménye szerint Budapest számára a találkozó hatása jelentősebb lenne, ha azt politikai szövetségként vagy önálló irányvonalként pozicionálnák. Orbán Viktor és Donald Trump között régóta fennálló, személyes jellegű kapcsolatot is figyelembe véve, valamint a két politikai vezető rendszeres telefonos egyeztetéseit, a találkozó inkább a már meglévő viszony nyilvánossá tételét célozza, semmint új dimenziók felfedezését. A szövetséges országok reakciója nagymértékben attól függ, hogy a magyar kormány milyen üzeneteket kommunikál: amennyiben a NATO iránti elkötelezettség kerül a középpontba, a nemzetközi visszhang várhatóan mérsékelt marad.

Donald Trump külpolitikájában továbbra is üzleti logika érvényesül. Ezt mutatta a török és a kínai vezetővel folytatott egyeztetés is, ahol Ankara amerikai LNG-vásárlásra, Peking pedig az orosz energiahordozók kiváltására tett ígéretet. Valószínű, hogy a magyar-amerikai találkozón is hasonló üzenet hangzik majd el: Washington energia-alapú együttműködést vár, amelyet politikai és gazdasági "üzletként" is bemutatna.

A magyar kormány célja, hogy könnyítést kapjon azokra az amerikai szankciókra, amelyek a jövőbeni orosz olaj- és gázimportot korlátoznák. Trump korábban jelezte, hogy Magyarország tenger nélküli helyzete miatt nehezebb helyzetben van, de tényleges felmentés eddig nem született. Ugyanakkor Németország már kapott mentesítést a Lukoillal kapcsolatos szabályok alól, ami némi rugalmasságot jelez Washington részéről

- fejtette ki Szabó Dániel.

A magyar mozgástér jelentős mértékben az uniós döntések által formálódik. Az Európai Unió 2027-től teljes körű tilalmat tervez bevezetni az orosz energiahordozókra, amelyet Magyarország nem tud megakadályozni, hiszen a vámügyi kérdésekben a tagállamok minősített többséggel hoznak döntéseket. Ennek következtében a Trump-adminisztráció által képviselt engedékenység csupán átmeneti könnyítéseket eredményezhet, tartós kivételek nélkül. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Washington a magyar energiaimport fokozatos átalakítását fogja ösztönözni, ahelyett, hogy támogatná az orosz források hosszú távú megőrzését.

Szabó Dániel, a Portfolio elemzője rámutatott, hogy a gazdasági együttműködés terén van lehetőség a felek közötti rugalmasságra, különösen figyelembe véve Donald Trump külpolitikai megközelítését, amelyben gyakran vállalkozóként lép fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelentős amerikai befektetések előtt akadályt jelenthet Trump kampányának egyik központi üzenete: az amerikai cégek termelésének hazahozatalának sürgetése.

A vállalati kapcsolatok ennek ellenére stabilak: több mint 1600 amerikai cég működik Magyarországon, mintegy 100 ezer embernek adva munkát. Az Egyesült Államok Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere, így új beruházások nem lennének meglepőek, de nem is jelentenének áttörést.

Szabó szerint nagyobb jelentősége lehet a 2022-ben felmondott amerikai-magyar kettősadóztatási megállapodás újratárgyalásának. Bár áttörésről még nincs hír, egy szándéknyilatkozat már most pozitív jelzés lehetne a befektetőknek. Emellett elképzelhető, hogy a tárgyaláson a nukleáris együttműködés is napirendre kerül, például az SMR-technológia vagy a paksi blokkok üzemanyag-ellátása kapcsán.

A Pénzcentrum egy átfogó kutatásba kezdett, melynek célja, hogy részletes képet nyújtson arról, hogyan látják a magyarok saját pénzügyi helyzetüket. A felmérés során arra is fény derül, milyen tényezők befolyásolják az anyagi biztonságérzetet. A kutatás kitér a kiadások fedezetére, a felhalmozott adósságokra és a megtakarítási szokásokra, valamint arra, hogy a válaszadók mennyire érzik stabilnak a gazdasági helyzetüket. Nagyra értékeljük, ha egy kitöltéssel hozzájárulsz munkánkhoz!