A hazai bogyósgyümölcs-termesztés új életre kelhet!

A magyar bogyós gyümölcsök hosszú időn keresztül a nyári étkezések megkerülhetetlen slágerei voltak, de az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy a hazai piacokon egyre kevesebb ilyen finomságot találunk.

A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás jelentős kihívások elé állítják az iparágat. A Soproni Egyetem és partnerei most azon fáradoznak, hogy ezeken a problémákon változtassanak: innovatív megoldásokkal, szoros együttműködéssel és alapos kutatással kívánják támogatni a termelőket.

"Az esemény létrejöttének hátterében az a fontos felismerés áll, hogy a hazai bogyóstermesztés az utóbbi években és évtizedben számos komoly kihívással nézett szembe" - nyilatkozta Dr. Vityi Andrea, a Soproni Egyetem egyetemi docense a rendezvény nyitóbeszédében. Hozzátette, hogy az ágazat válsága már-már kézzelfoghatóvá vált: a termésmennyiség folyamatosan csökken, a minőség romlik, és az ültetvények egészségi állapota is egyre aggasztóbb. E folyamat következményeként a termőterületek kiterjedése országos viszonylatban jelentősen csökkent.

Ez a helyzet különösen szívszorító, mivel a kereslet nem csökkent, sőt, inkább növekedett. A bogyós gyümölcsök iránti kereslet a magyar piacon folyamatosan emelkedik, hiszen ezek a gyümölcsök nemcsak egészségesek, hanem vitaminokban is gazdagok, és a tudatos táplálkozás alapját képezik. "Célunk, hogy ezt a folyamatosan növekvő igényt főként hazai termelők tudják kielégíteni" - emelte ki Dr. Vityi Andrea.

A Soproni Egyetem szakemberei ezért a következő három évben új, klímaadaptív termesztéstechnológiák fejlesztésén dolgoznak a ClimaPannonia projekt keretében. A cél, hogy a gazdák olyan eszközöket és módszereket kapjanak a kezükbe, amelyekkel alkalmazkodni tudnak az éghajlatváltozás hatásaihoz, és új lendületet adhatnak az ágazatnak.

A kezdeményezés nem csupán egyedülálló, hanem kollektív erőfeszítés is: kutatók, termelők és szakmai szervezetek egyesítik tudásukat és tapasztalataikat egy fókuszcsoport keretein belül, hogy közösen találjanak megoldásokat. Dr. Vágvölgyi Andrea, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének adjunktusa, röviden bemutatta a csoport tagjait, akik különböző szakmai hátterükkel és javaslataikkal gazdagítják a közös munkát, elősegítve ezzel a hatékonyabb együttműködést.

Dr. Varga Jenő és Dr. Vityi Andrea - Kép: Soproni Egyetem

Az előadásokat a MATE KERTI Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásának szakemberei, a Magyar Permakultúra Egyesület képviselői és a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat szakértői tartották. A rendezvény célja az volt, hogy több szempontból elemezzék a bogyóstermesztés előtt álló kihívásokat és feltérképezzék a jövőbeli lehetőségeket.

Dr. Varga Jenő, a MATE Fertődi Kutatóállomásának vezetője kifejtette, hogy a kutatóállomás évek óta elkötelezetten vizsgálja a klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló technológiai megoldásokat. A korai kísérletek során sátrak árnyékában folytak a tesztelések, míg ma már agrárerdészeti rendszerek keretein belül vizsgálják a legérzékenyebb bogyós gyümölcsfajokat. Az eddig szerzett tapasztalatok és eredmények biztatóak, azonban számos megválaszolatlan kérdés maradt, melyekre a jelenlegi és a jövőbeli kutatások kínálhatnak választ.

A rendezvény keretein belül a gazdálkodók is aktívan részt vettek a diskurzusban. Lantos Tamás gyümölcsész a bogyós gyümölcsök klímaadaptációját egy új szemszögből világította meg, betekintést nyújtva az alkalmazkodó gyümölcsészet gyakorlati aspektusaiba. Ezen kívül Kulcsár Balázs, a Valaha-tanya családi gazdaság vezetője, a biogyümölcs-termesztés és az önellátás mindennapi nehézségeit tárgyalta, bemutatva, hogyan boldogulnak a kihívásokkal a saját gazdaságában.

A kutatók, termelők és szakmai szervezetek közösen, fókuszcsoportos formában keresik a megoldásokat - Fotó: Soproni Egyetem

Visszatérve a kutatás területére, Kollányi Gábor, a MATE kutatási munkatársa tájékoztatott a Fertődi Kutatóállomáson kifejlesztett új bogyósfajtákról.

A ClimaPannonia projektben zajló málna modellkísérlet vizsgálatairól is szó esett. Zagyvainé Dr. Kiss Katalin Anita kutatási asszisztens (SOE, GKI) a fasorok közti bogyóstermesztés vízgazdálkodási jellemzőinek nyomkövetéséről, Dr. Szabó Orsolya tudományos főmunkatárs (SOE ERTI) pedig az agrárerdészeti rendszerekben rejlő klímavédelmi lehetőségekről beszélt. Dominkó Emese kutató (SOE, KTI) a fákkal vegyes bogyóstermesztés biodiverzitásának méh-biomonitoringgal történő vizsgálatáról tartott egy rövid bemutatót. Az előadássorozatot a bogyós gyümölcsök liofilizálási lehetőségeivel kapcsolatos tapasztalatok bemutatása zárta Dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens (SOE, KTI ) előadásában.

Délután egy izgalmas tereplátogatásra került sor, amelynek keretében a résztvevők felfedezhették a 2017 óta működő kísérleti ültetvényt. Ez a helyszín nem csupán kutatások színtere, hanem a jövőbeni fejlesztések motorja is. Itt zajlik az a gyakorlati munka, amelynek célja, hogy a magyar bogyóstermesztés újra virágzásnak induljon.

"Hiszünk abban, hogy a közös gondolkodás és az innováció meghozza a gyümölcsét - szó szerint is" - zárta gondolatait Dr. Vityi Andrea.

Forrás és indexkép: Soproni Egyetem – egyedi stílusban.