Új megközelítéssel tűnnek el a magyarok bankszámláiról a pénzek: sorra eltűnnek a megtakarítások - aki erre a linkre kattint, mindent elveszíthet - Pénzcentrum.

A közösségi médiában egyre inkább elterjednek az AI által generált videók és hamisított tartalmak, amelyek nem csupán félrevezetnek minket, hanem jelentősen megnövelik az online csalások kockázatát is. A Visa és a KiberPajzs legújabb kutatása rámutatott, hogy azok, akik hisznek ezekben a manipulált anyagokban, háromszor nagyobb valószínűséggel esnek átverések áldozatául. Emellett sokan már megváltoztatták vásárlási szokásaikat a romló digitális biztonság következtében, ezzel is jelezve, hogy a bizalom egyre inkább megrendült az online térben.

A mesterséges intelligencia térnyerése nem csupán új kényelmi lehetőségeket kínál a mindennapi életünkben, hanem jelentősen megnöveli a digitális csalások kockázatát is – hangzott el a Visa és a KiberPajzs közös sajtótájékoztatóján. A kártyatársaság legújabb kutatása rávilágított, hogy akik a közösségi médiában felbukkanó, AI által generált hamis információkat valósnak tartják, azok akár háromszor nagyobb eséllyel válnak online csalások áldozatává.

Az adatok aggasztóak: a magyar internetezők egy negyede anélkül oszt meg információkat, hogy ezeket alaposan megvizsgálná, míg egyharmaduk csupán a címek alapján alkot véleményt. Ráadásul a közösségi média felhasználók körülbelül 8%-a nyíltan bevallja, hogy egyáltalán nem tesz semmit az online biztonsága érdekében.

A sajtótájékoztatón ismertetett kutatás során 11 európai ország 9500 felnőtt felhasználójának adatait elemezték. A Visa megállapítása szerint a közösségi médiában megjelenő mesterséges intelligencia által készített tartalmak oly mértékben élethűek, hogy még a tapasztalt felhasználók is könnyen megtéveszthetők - és a csalók éppen ezt a jelenséget kihasználva építik stratégiáikat.

Sármay Bence, a Visa Magyarország vezetéséért felelős szakembere kiemelte, hogy a kockázatok mértéke gyors ütemben emelkedik.

A csalók különféle trükköket és eszközöket vetnek be, hogy félrevezessék az embereket, ezzel pedig rombolják az online platformok iránti bizalmat. A hamisítványok és az eredetiek közötti különbségek észlelése egyre nehezebbé válik, ami súlyos következményekkel járhat: elveszíthetjük pénzünket, időnket, és ami talán a legrosszabb, a bizalmunkat is.

Sármay véleménye szerint ezért a Visa nagy hangsúlyt fektet az AI-alapú biztonsági megoldásokra és az oktatásra, amelyben a KiberPajzs program kiemelkedő partnerként működik közre.

A kutatás szerint a csalás áldozatai érzelmi stresszről, szorongásról és hatékonyságcsökkenésről számoltak be (20 százalék), tehát nem elhagyagolható a bizalomvesztés a vásárlókban. Minden harmadik érintett több mint három munkanapot veszít el az ügyintézés miatt.

A kedvezőtlen tapasztalatok sokak számára elriasztóak lehetnek, amikor az online vásárlásra kerül a sor.

Ez már makrogazdasági hatásokat is jelent.

A mesterséges intelligencia nem csupán fenyegetést jelent, hanem egy rendkívül hatékony védelmi mechanizmus is. Ezt emelte ki Szabó Lajos, az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézetének vezetője:

A mesterséges intelligencia napjainkra a kiberbiztonság egyik kulcsfontosságú elemévé nőtte ki magát. Ez a technológia olyan nélkülözhetetlen eszközzé vált, amely lehetővé teszi a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony védekezést.

Szabó szerint az automatizált elemzési és prediktív rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások és intézmények gyorsabban reagáljanak a támadásokra - feltéve, hogy tudatosan és felelősen építik be a technológiát a működésükbe.

Az esemény keretein belül bemutatásra került Kovács Levente és Terták Elemér legújabb szakkönyve, a "Kiberbiztonság - kibertér" című mű. Ez a könyv a digitális fenyegetések alapos rendszerezésére és előrejelzésére összpontosít, ezzel támogatva a szakmai tevékenységeket és az oktatási folyamatokat.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára fontos üzenetet közvetít:

Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés szerepe felértékelődött.

Ezért készült el ez a kötet, amely részletesen feltárja a kiberbűnözés kihívásait, és hangsúlyozza, hogy a védekezés nem csupán egyetlen intézmény felelőssége. A hatékony fellépéshez széleskörű együttműködésre van szükség, melynek kiváló példája a hazai KiberPajzs program.

A könyv egyik legkiemelkedőbb része a 144 szócikkből álló kiberfogalomtár, amely mesterséges intelligencia segítségével készült. Ez a rendszertan lehetőséget ad arra, hogy a kibercsalásokat hat különböző szempontból csoportosítsák, így a bűnüldöző hatóságok hatékonyabb stratégiákat dolgozhatnak ki az elkövetők azonosítására. A fogalomtár nemcsak a szakemberek, hanem a hétköznapi felhasználók számára is értékes információforrás lehet, és digitális formában is elérhető lesz. Kovács hangsúlyozza, hogy a kötet jogi szempontból is jelentős, hiszen a kibertérben a bűnözők nem ismernek határokat, ezért a jogszabályoknak is lépést kell tartaniuk ezzel a dinamikus környezettel. Reméli, hogy a kiadvány egyetemi tanulmányok részévé válik, és hozzájárul ahhoz, hogy a "kiberbűnözőket végre rács mögé tudjuk juttatni."

A szakértők szerint a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatt a kiberbiztonság többé nem technikai részletkérdés, hanem nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A KiberPajzshoz hasonló összefogások éppen ezért létfontosságúak abban, hogy Magyarországon is fenntartható legyen a digitális bizalom és a biztonságos online környezet.