Fénylő szörfdeszka nyújthat védelmet a cápák támadásaival szemben.

Manapság már széles körben elterjedt az a nézet, hogy a cápák gyakran támadnak a szörfösökre, mivel alulról szemlélve a szörfdeszkák és a sportolók fókákra emlékeztetnek. Azonban úgy tűnik, hogy van egy lehetséges megoldás erre a jelenségre.

A világ cápatámadásainak jelentős része Ausztrália vizeiben zajlik, ami érthetővé teszi, hogy az ausztrál kutatók folyamatosan keresik a megoldásokat e problémára. Miközben a cápákat a támadások következtében sokszor irtják, fontos megjegyezni, hogy ezek a tengeri ökoszisztémákban kulcsszerepet betöltő csúcsragadozók vészesen csökkennek. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan védelmi módszereket dolgozzanak ki, amelyek nem a cápák kiirtásával járnak. A Macquarie Egyetem által vezetett kutatócsoport nemrégiben a Current Biology folyóiratban ismertette egy innovatív, cápabarát megoldásukat, amely képes biztonságban tartani a szörfösöket a vízben.

Dr. Laura Ryan a cápák látásának rejtelmeit kutatja, és a tudományos munkájának köszönhetően új megoldásokat fedezett fel. Kísérletei során kiderült, hogy a cápák nem képesek színek megkülönböztetésére, és a finom részleteket sem érzékelik, ám rendkívüli módon észlelik a távolabbi, élelemnek tűnő formákat. "Kivételes képességeik vannak a kontúrok azonosításában" - nyilatkozta Dr. Ryan, hangsúlyozva a cápák körvonalakra való érzékenységét.

Számos tengeri élőlény alkalmaz különleges védekezési stratégiát a hasonló látású ragadozóik ellen: testükön világító foltok jelennek meg. Amikor egy ragadozó a víz alatt közelít, a felülről érkező napfény hatására nem a csábító sziluettet látja, hanem egy fénylő, elmosódott formát, amely semmiképp sem utal étkezési lehetőségre. Ezzel a módszerrel a potenciális zsákmányállatok sikeresen eltüntetik saját körvonalukat, így nehezebbé téve a ragadozók dolgát. A kutatók most hasonló elvet alkalmaznak, hogy új megoldásokat találjanak.

A cápa gyenge látása miatt gyakran tévesen az úszókat vagy szörfösöket fókáként azonosítja, ami hozzájárul ahhoz, hogy a nagy fehér cápák potenciális veszélyt jelentsenek az emberekre. Ugyanakkor ez a tulajdonság nyújt lehetőséget a védekezésre is. Mi történik, ha a vonzó, klasszikus sziluettet néhány fényfolttal megzavarjuk? Talán a részleteket nem jól érzékelő cápa már nem tekinti potenciális zsákmányának az álcázott úszót?

Dr. Ryan hat éven át járt a dél-afrikai Mossel-öbölben, ami hírhedten hemzseg a nagy fehér cápáktól. Egy 1,2 méter hosszú, hungarocell-jellegű anyagból készült műfóka segítségével vizsgálták a cápákat. Amikor a műfókát hajóval vontatták a vízen, azt igen gyakran megtámadták a cápák, azonban ha LED világítást erősítettek a műfóka hasára, a helyzet jelentősen megváltozott.

A kutatók különböző világítási elrendezéseket teszteltek, hogy megtalálják a legideálisabb megoldást. Amikor a műfóka alját lámpácskákkal borították be, az kivételes hatékonyságot mutatott, ám a költségek, az energiafogyasztás és a praktikum tekintetében nem volt a legelőnyösebb választás. Ezzel szemben a villogó fények alkalmazása nem bizonyult eredményesnek.

Sok kísérletezést követően arra jutottak, hogy a legmegfelelőbb a fóka testén keresztirányban (a mozgás irányára merőlegesen) néhány fénycsíkot elhelyezni. A cápa ugyan látta a tárgyat, ám az kis darabokra esett szét a szemében, és így már nem tekintette zsákmánynak, nem támadott rá. "Olyan, mint egy láthatatlanná tévő köpönyeg" - mondta Nathan Hart professzor. Hozzátette, a feldarabolt sziluett viselkedésének és látásának jellemzőit használja ki, azonban a fényeknek megfelelő erősséggel és alakzatban kell világítaniuk.

Nem véletlen, hogy a csíkos mintázatú világítás tűnt a legjobbnak. A természetben is gyakran öltenek csíkokat az állatok azzal a céllal, hogy megzavarják környezetük más lakóit, elmossák körvonalaikat, a világítással pedig a tengeri állatok alakítják át a sziluettjüket.

Azt egyelőre nem tudták tesztelni a kutatók, hogy vajon a szörfdeszkák is védhetők-e így. Ennek az az egészen könnyen érthető oka, hogy nem engedélyezték a szörf alakú csalitárgyak használatát, az élő szörfösök védelmében. Ezek a tesztek tehát még hátra vannak, illetve azt is szeretnék megvizsgálni, hogy az álló (hullámra váró) szörfdeszka is védett lehet-e a világítással. Arra is szükség lesz, hogy más, az emberre időnként rátámadó cápafajok, például tigriscápák, bikacápák is megtéveszthetők-e ezzel.

Amíg a kísérletek végrehajtása folyamatban van, a szörfösöknek türelemmel kell várakozniuk. Azonban a kifejlesztett módszer már most is ígéretes lehetőséget kínál arra, hogy megóvjuk az emberek biztonságát és életét – és ezzel párhuzamosan a veszélyeztetett cápák sorsát is megsegíthetjük.