Prometheus szívből jövő üdvözletét küldi: Kíván egy olyan karácsonyt, amelyet a vérontás és a sötét mocsár gazdagít!
Ridley Scott nagyjából fél évszázad szünet után, teljesen más hozzáállással tért vissza az Alien-frencsájzhoz a 2012-es Prometheusszal. Arról, hogy ezt milyen jól tette, ma a tévé képernyőjén is meggyőződhetünk.
Bezzeg a régi szép időkben minden jobb volt! Amikor én fiatal voltam (2012-ben), még el lehetett készíteni olyan filmeket, amelyeket manapság már biztos nem lehetne! Például egy rendező megcsinálhatta azt, hogy olyan kései előzményfilmet rak össze klasszikus szörnyhorrorjához, amelyben egyrészt nincs bent az eredeti szörny, másrészt pedig a vérengzés és a feszültségépítés mellé behoz egy adag filozofálgatást.
Na de viccen kívül: elmondható, hogy a Prometheus bemutatásakor a rajongók és a kritikusok többsége (kivéve néhány üdítően eltérő véleményt) nem igazán értette, mit is kíván közvetíteni a film. Többszöri megtekintés után azonban egyre nehezebb felháborodni azon, hogy a pánikba esett asztronauták, akik egy idegen bolygón rekedtek, nem mindig a leglogikusabban reagálnak a helyzetre. Sokkal inkább érdemes arra összpontosítani, mi teszi a filmet önállóan emlékezetessé.
Beszéljünk a Teremtés kiismerhetetlenségéről, amely egy sötét, mégis lenyűgöző üzenetet hordoz. Michael Fassbender teljesítménye David szerepében olyan mélységeket tár fel, amelyek szavakba önthetetlenek. Az Alien-franchise egyik legmegdöbbentőbb pillanata, amikor Noomi Rapace karaktere az automata műtőgépbe fekszik, valódi sokkoló élményt nyújt. Emellett nem feledkezhetünk meg Idris Elba Janek karakterének emlékezetes búcsújáról sem, amely mélyen megérinti a nézőt. Ráadásul a Prometheus az utóbbi években a nyugati popkultúra karácsonyi kánonjába is belopta magát, és ezt a különleges pillanatot Janek emléke fémjelzi (nyugodj békében, Tengerész!).
Most van itt az ideje, hogy újra átéljük a Prometheus élményét: 12 évvel a bemutató után, amikor már nem a régóta gyötrő, eltérő elvárásokkal közelítünk a filmhez, és éppen karácsony előtt. Ha másért nem, Janek kapitány tisztelete ezt megkívánja. Ne felejtsd el, ma este 23:00-kor a Moziverzumban vár minket!
