Az Európai Unió védelmi megállapodással próbálja megelőzni a kereskedelmi háborút Trump elnökkel.

Az Európai Unió azt akarja javasolni a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnöknek, hogy többet fektet be a saját védelmébe, igaz a GDP 3%-át kitevő védelmi költségvetés nem mindenhol megy, ha az Egyesült Államok tartózkodik a kereskedelmi háború kirobbantásától - jelentette be hétfőn Stéphane Séjourné. Az Európai Bizottság ipari stratégiáért felelős alelnöke lényegében azt mondta, hogy az EU kész elnézni az Egyesült Államok hátrébb lépését az EU védelmében a NATO védernyője mellett, és kész megszervezni saját maga jobb védelmét, de ez nem megy akkor, ha közben kereskedelmi háborúra kényszerítené az Egyesült Államok, így kész több amerikai LNG-t is venni a háború elkerülése érdekében.

"Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kereskedelmi háborúba bonyolódjunk, miközben párhuzamosan Európa védelmét is kiépítjük" – nyilatkozta az Európai Bizottság francia képviselője a France Inter francia közrádióban hétfőn.

Az Egyesült Államokkal kötött alku azt jelenti, hogy igent mondunk az (Egyesült Államoknak) az európai védelemből való kivonulására, és arra, hogy a NATO mellett európai biztonsági garanciákat építsünk ki, de ezt nem tehetjük meg úgy, hogy a küszöbünkön kereskedelmi háború dúl.

Séjourné arra is felhívta a figyelmet, hogy "a nemzeti költségvetések nem tudják biztosítani, hogy a védelmi kiadások minden országban elérjék a GDP 3 százalékát".

"Nem tudunk majd hatékonyan megtervezni a saját tevékenységeinket, főleg a keleti fronton, ha közben egy kereskedelmi háború is zajlik, ami jelentős költségeket ró ránk" - emelte ki, utalva a Ukrajnának juttatott támogatásokra.

Arra a kérdésre, hogy Európa erővel válaszolna-e egy kereskedelmi háborúra, az európai biztos óvatosan reagált.

"Nem tudok konkrét választ adni erre a kérdésre. Az európaiak is szenvednének, ha az amerikai termékekre kivetett vámokat megemelnék, ráadásul az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem jelenlegi mérlege kifejezetten előnyös az európai országok számára" - emelte ki.

"Két alapvető irányvonal közül választhatunk: az egyik az offenzív, a másik pedig a defenzív megközelítés. Lehetőségünk van arra, hogy vámokkal válaszoljunk, de ennek a terheit végső soron az európai fogyasztók fogják viselni" - tette hozzá, kiemelve például az európai légitársaságokat, amelyek a Boeingtól szerzik be alkatrészeiket.

Lépjünk előre bátran, és ha szükséges, merjünk akár drasztikus megoldásokhoz folyamodni!

- mondta a biztos, aki kiemelte egy defenzív stratégiát is, amely "azt jelenti, hogy bizonyos beszerzéseket átirányítunk globálisan". Például "felfüggesztjük az LNG (cseppfolyósított földgáz) vásárlásait Azerbajdzsánból, hogy helyette az amerikai forrásokból szerezzünk be többet." Az EU előtt álló LNG kihívásairól részletesebben olvashat a következő cikkben:

Stéphane Séjourné kifejtette:

Az egész világ attól függ, hogy Donald Trump mit tesz ma este. Számos rendeletet fog kiadni. És nem hiszem, hogy a kanadaiak, a mexikóiak, sem mi, vagy a világ többi része pontosan tudja, mi van ezekben a rendeletekben.

Az elnöki rendeletek sokasága gyakran bonyolult és sokrétű kihívásokra ad választ. Az alábbiakban egy rövid összefoglalót nyújtok a legfontosabb irányelvekről és intézkedésekről, amelyek a közelmúltban születtek. Ezek az intézkedések nemcsak jogi kereteket határoznak meg, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődés irányait is befolyásolják. Érdemes kiemelni, hogy a rendeletek célja a közérdek szolgálata, a problémák hatékony kezelése, és a közösség biztonságának növelése. Az egyes rendelkezések gyakran összefonódnak, és komplex hatásokat gyakorolnak a mindennapi életünkre.

A legújabb hírek szerint, a korábbi bejelentésekhez viszonyítva, Trump óvatosabb megközelítést alkalmazhat a vámpolitikában. A folyamat valószínűleg elnyújtottabbá válik, ami heves piaci reakciókat váltott ki hétfő délután.