A gízai piramisok alatt fekvő város lenyűgöző és titokzatos helyszín, ahol a múlt és a jelen találkozik. E hatalmas építmények árnyékában egy különleges közösség él, amely a történelem mélyrétegeibe ágyazva formálja mindennapjait. A piramisok nem csupán t

Egy egész várost rejthet a föld a gízai piramisok alatt, vagy csak helytelenül értelmezett radarfelvételek keltettek szenzációt? Rejtélyekről szóló sorozatunkban eddig olyan jelenségekről írtunk, amelyekre nincs érdemi és vitathatatlan magyarázat. A mostani írás azonban rendhagyó, hiszen egy viszonylag új felfedezés tárgyát veszi terítékre. Azokról a speciális radarral készített felvételekről lesz szó, amelyek eddig ismeretlen objektumok sorát tárták fel a gízai piramisok alatt. A kutatók szerint azok akár az egyiptomi kultúra előtti város maradványai is lehetnek.

Illenék talán azzal kezdeni, hogy az egyiptomi piramisok vitathatatlanul leghíresebb hármasa, a negyedik dinasztia idején - becslések szerint Kr. e. 2600 és 2500 között - létrehozott gízai piramisok önmagukban, építésük módja, illetve a hozzájuk kötődő rejtélyek egész sora miatt, különállóan is több írást érdemelnének. És akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy egyes - bár talán a sci-fi kategóriájába tartozó - vélemények összefüggéseket sejtetnek a világ más tájain is jelen lévő, hasonló építmények keletkezése között.

Bárhogyan is alakuljanak a dolgok, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a "kicsiny" részletet, hogy az egyiptomi piramisok mellett a közép-amerikai, főként Mexikó területén található, jórészt a maja kultúrához köthető piramisok építése is mintegy másfél évezredet ölel fel. Érdekes, hogy a Kambodzsában, Indonéziában és más tájakon létrehozott piramisok alkotói is e gúla forma vonzásának engedtek. Függetlenül attól, hogy az időbeli és térbeli távolságok mennyire jelentősek voltak, és attól a ténytől, hogy az érintett kultúrák között a piramisok keletkezésekor nyilvánvalóan nem létezett kapcsolat. Erre a jelenségre nincsenek egyértelmű magyarázatok, talán csak annyi, hogy ez az alakzat különösen vonzó volt az építészek számára. De ez már egy újabb téma, így most térjünk vissza a jelenlegi kérdéshez.

Mintegy másfél hónapja kétkedéssel vegyes szenzációként járta be a világsajtót két olasz és egy skót tudós, Corrado Malanga, Armando Mei és Filippo Bondi, a pisai és a glasgowi Strathclyde egyetem kutatóinak a beszámolója arról, hogy eddig ismeretlen építészeti struktúrákat fedeztek fel a gízai nagy piramis, másik nevén Hafré fáraó piramisa, az úgynevezett Ozirisz sírhely alatt. A kutatók egy speciális radar technológiát (Synthetic Aperture Radar) használtak, amely nagy távolságokra is képes felvételeket készíteni, s ezeket aztán egy speciális szoftver segítségével alakítják képpé.

A felvételek elemzése alapján a kutatók felfedezték, hogy a híres piramisok alatt öt, egymással összekapcsolt hengerszerű struktúra rejtőzik, amelyek két párhuzamos sorban helyezkednek el, több mint hatszáz méter mélységben. A további vizsgálatok során újabb, építményeknek minősített struktúrák kerültek napvilágra, ezek a három gízai piramis alatt két kilométer mélyen találhatóak. A mélységbe haladva a felfedezett objektumokat spirális vonalak ölelik körül, míg a hengeres formájú struktúrákhoz körülbelül nyolcvan méter oldalhosszúságú, kocka alakú elemek is kapcsolódnak. Az egész bonyolult rendszer alatt pedig egy rejtett vízhálózat nyomai sejthetők.

A kutatók a struktúrák elhelyezkedésének mélységi elemzése és egyéb adatok figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az építmények talán jóval az egyiptomi civilizáció születése előtt létesültek. Ha ez a hipotézis igaznak bizonyul, az gyökeresen átalakíthatja a történelmünkről alkotott elképzeléseinket. Azonban, hogy ez a felfedezés valóban megváltoztatja-e a múltunkat, az még a jövő titkait rejti.

A kutatócsoport bejelentése - cseppet sem meglepő módon - elindította a pró és a kontra véleményeket az interneten, kezdve a laikus lelkesedőkkel, a szavaikkal óvatosan bánó szakértőkön át a mindenben csalást sejtő kétkedőkig. Egyes vélemények már egyenesen a legrégebbi emberi, vagy még azt is megelőző civilizáció bizonyítékát látják a "föld alatti városban", mások szerint csak túlértékelik a radarképek szoftveres rajzait.

Hasonló véleményt fogalmazott meg az egyiptomi kulturális tárca egyik volt miniszterhelyettese, aki szerint a kutatás során használt technológia nem általánosan elismert és kérdéses, mennyire valós eredményeket tud produkálni. Óvatosan, de nem elutasítóan fogalmazott Lawrence Conyers, a denveri egyetem radarszakértője, aki kifejtette, a radarképek szerint elképzelhető az építmények jelenléte, de ennek alapján egy várost sejteni a mélyben, igencsak túlzás lenne. Na és persze az internet korában nem hiányozhatnak a mindenkori rossznyelvek, akik szerint a kutatók a felfedezést azért nem egy tudományos folyóiratban publikálták, hanem sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a szenzációra alapozva próbáljanak anyagi forrásokhoz jutni további munkájukhoz.

Az óvatosság a véleményalkotás terén persze jogos, hiszen maguk a felfedezést bejelentő kutatók is azt hangoztatták, hogy az eddigi megállapítások bizonyításához és a további részletek megismeréséhez elengedhetetlen a kutatás folytatása, vagyis a radaros vizsgálat eredményeit ásatással kellene alátámasztani. Bár bejelentették ez irányú terveiket is, az már egy másik kérdés, hogy ezekre miből és mikor kerülhet sor. Egyelőre tehát több a kérdés, mint válasz, és feltehetően éveket kell még várnunk a rejtély megfejtésére.