Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetését, amely teljesen eltér a korábbi várakozásoktól.

Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Unió eddigi legnagyobb, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatát, amely szerinte a közösség növekedését és stratégiai függetlenségét szolgálja. Az új MFF-ről szóló tervezet radikális átrendezést hozna a forráselosztásban: egyszerűsített rendszer, új uniós bevételek, erősebb jogállamisági feltételek és külön alap Ukrajna támogatására. A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat összevonnák, a szociális pillért megtartanák, a migráció és védelem területére pedig megsokszoroznák a forrásokat. Bár a javaslat ambiciózus, a tagállamok közötti várható konfliktusok miatt aligha marad változatlan formában.

2000 milliárd eurós új költségvetés, amely egy felkészülést jelent a jövőre - jelentette be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Hozzátette, hogy az új közös költségvetés lesz a "valaha bemutatott legambíciózusabb, amely segíti az EU növekedését, stratégiai függetlenségét".

Egy fontos mérföldkőhöz érkezünk a bevételeink növelésében. Az új költségvetés keretében 685 milliárd eurót szánunk az emberek jólétére és fejlesztésére.

Az új MFF első pillérének bemutatása során kiemelte, hogy a tagállamok mezőgazdasági és felzárkóztatási célokra fordíthatják a rendelkezésre álló forrásokat, amelyből körülbelül 350 milliárd euró a mezőgazdaságra jut. Ezek a források nemzeti és regionális partnerségi megállapodások keretében valósulnak meg, amelyek célja a szociális felzárkóztatás és a szegénység elleni küzdelem támogatása. A térségek számára nagyobb lehetőséget biztosítanak a források felhasználásában, különösen a hátrányos helyzetű régiók fejlesztésére összpontosítva. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a terveket a helyi igényekhez igazítva alakíthatják ki.

Megtriplázzák a migráció megállítására és a határvédelemre, így gyorsabban reagálhatnak majd a különböző válságokra.

A kifizetési folyamatokat jelentősen egyszerűsítenék: az Európai Bizottság tervei szerint - a legfrissebb információk szerint - megszüntetnék az átfedéses pénzügyi alapokat. Így a jelenlegi tíz alap helyett mindössze három maradna, amelyekben a tagállamok a kijelölt uniós prioritások alapján végezhetik el a befizetéseiket.

A jogállamiságra vonatkozó szabályrendszert mostantól minden forrástípusra kiterjesztik: míg korábban ez csupán a felzárkóztatási támogatások esetében volt érvényes, addig a közös agrárpolitikai források nem tartoztak alá ennek a keretrendszernek.

Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy alapos és részletes keretrendszert dolgoznak ki a jogállamisági elvekkel kapcsolatban. Emellett hangsúlyozta, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva fognak keresni olyan megoldásokat, amelyek biztosítják, hogy a szükséges források kifizetésre kerüljenek.

Bevezetnek egy Versenyképességi Alapot 410 milliárd eurós kerettel. Ezzel a belsőpiacot erősítik majd, valamint az innovációt támogatják a mostanihoz képest duplájára emelt Horizon Europe programmal.

Eredetileg a hírek arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság egy 1 717 milliárd eurós központi költségvetési javaslatot kíván benyújtani a 2028-2034 közötti időszakra. Ez a javaslat a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 százalékát tenné ki, ami jelentős növekedést jelentene a jelenlegi, 2021-2027-es ciklus körüli 1 200 milliárd eurós kerethez képest. A Bizottság érvei között szerepel a lassú gazdasági növekedés, a közös adósságtörlesztés, valamint az új globális és biztonsági kihívások, amelyek mind alátámasztják a költségvetési keret kibővítését.

A javaslat végső finomításairól még ma kora délután is heves eszmecsere folyt a biztosi kollégium ülésén, ami szinte páratlan eseménynek számít, különösen néhány órával a hivatalos bemutató előtt.

A tervezett büdzsé átalakulása radikális változásokat jelez előre: az agrár- és kohéziós támogatások részesedése csökkenne, míg a versenyképesség, innováció és védelem területei lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnának. A kiszivárgott adatok alapján a Bizottság 946 milliárd eurót kívánna allokálni a "társadalmi modell és életminőség" szegmensre, amely magában foglalná a hagyományos támogatásokat. Ezzel párhuzamosan 522 milliárd euró lenne szánva a versenyképesség erősítésére, 190 milliárd euró a "Globális Európa" céljaira, míg 107 milliárd eurót a közösségi intézmények működésének finanszírozására különítenének el.

A tervek szerint azonban Ukrajna számára egy külön, költségvetésen kívüli alapból 88 milliárd eurós támogatás áll rendelkezésre.

Az MFF (Többéves Pénzügyi Keret) finanszírozásának megerősítése érdekében új uniós saját források bevezetését is javasolják. E javaslatok között szerepel az e-hulladékra, dohánytermékekre és a nagyvállalatokra kivetett adók alkalmazása is.

Bár az Európai Bizottság hivatalos javaslatát a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretről (MFF) csak ma délután tették közzé, az utóbbi hetek során már számos információ szivárgott ki a sajtóba, amely egyre világosabbá tette, hogy Brüsszel komoly átalakításokra készül. Informális dokumentumok, háttéranyagok és politikai nyilatkozatok egyaránt jelezték, hogy a mostani tervezet messze túlmutat egy egyszerű költségvetési javaslat keretein: valójában az uniós források elosztásának, a prioritásoknak és a hatásköröknek a teljes újragondolásáról van szó.

Azonban azt itt fontos tisztázni: gyakorlatilag 0 esély van rá, hogy a most bemutatott előterjesztés túléli a következő évek vitáit. Hagyományosan egy durva, reformot mutatnak be, amiből aztán rengeteget engednek.

A legnagyobb figyelmet az MFF tervezett keretösszege vívta ki magának. Korábbi hírek alapján a Bizottság körülbelül 1 700 milliárd eurós költségvetési javaslattal készül, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,23 százalékát tenné ki. Ez a szám jelentős növekedést jelentene a jelenlegi periódus mintegy 1 200 milliárd eurós keretéhez képest. Ez a lépés arra utal, hogy a Bizottság tudatosan magasabb összeggel indítja a tárgyalásokat, hogy legyen lehetőség a tagállamokkal való alkudozásra.

Az egyik legnagyobb feszültséget kiváltó elem az agrár- és kohéziós támogatások összevonása. A korábban külön kezelt forrásokat egy új, "Nemzeti és regionális partnerségi" keretbe terelnék, és minden tagállam egyetlen nemzeti tervben használná fel a pénzeket, viszont itt megmaradna a felosztás, hogy mezőgazdasági vagy fejlesztési forrásról van szó. Ez a jelenlegi több száz külön program helyett 27 integrált tervet jelentene. Bár ez egyszerűsítené a rendszert, több tagállam - köztük Magyarország - attól tartott, hogy ez központosítja a döntéshozatalt, és csökkenti a régiók befolyását a források felhasználására.

A kiszivárgott tervek alapján az Európai Szociális Alap különálló struktúrája megmaradna. Ezt részben az uniós szerződések előírásai indokolják, részben pedig politikai megfontolások is szerepet játszanak a döntésben: több parlamenti frakció már korábban jelezte, hogy nem fogják támogatni azt a többéves pénzügyi keretet (MFF), amely nem tartalmaz világosan definiált, független szociális pillért. A Bizottság reagálva ezekre az aggályokra megerősítette, hogy az ESZA továbbra is külön alapként működik majd.

Ukrajna támogatásának megvalósítása egy külön alap keretein belül történne, amely bár az MFF-en kívül működik, mégis annak elveit gazdagítaná. A kiszivárgott információk alapján egy 88 milliárd eurós, hét évre szóló támogatási csomagról van szó, melynek célja az ország újjáépítése és ellenálló képességének növelése. Ez a lépés nem okoz különösebb meglepetést, hiszen már a 2021-2027-es költségvetési keret félidős felülvizsgálatánál is szó volt róla, hogy a 2023-2024-es időszakban ezzel foglalkoznak. E megoldás célja, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás ne vonjon el forrásokat más uniós céloktól, emellett rugalmasabb költségvetési kereteket kínál, így elkerülhető, hogy minden tagállamnak külön szavaznia kelljen a támogatás feltöltéséről és felhasználásáról, ezáltal minimalizálva a vétók lehetőségét is.

A költségvetési reformok mellett a Bizottság új források bevezetését is javasolja. A kiszivárgott tervezetben három uniós szintű adófajta szerepel: egy elektronikus hulladékokra kivetett díj, egy dohánytermékekre vonatkozó adó, valamint egy nagyvállalatokat érintő különadó, amely az 50 millió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező cégeket célozná meg. E bevételekből a közös uniós adósság, különösen a koronavírus utáni helyreállítási alap törlesztésére fordítanák az összegeket.

A tematikus programok terén is várhatóak jelentős összevonások. Különösen a kulturális szektorban merültek fel olyan hírek, miszerint a Kreatív Európa és a CERV-program egy új, hárompilléres keretrendszerben egyesülhetne. Ez a lépés egyrészt az adminisztrációs folyamatok racionalizálását célozná, azonban felveti a kérdést az egyes területek, mint például a médiaszabadság vagy a civil szervezetek támogatásának láthatóságáról és önállóságáról.

A politikai reakciók már a bemutató előtt is feszültséget jeleztek. Több tagállam - különösen a kohéziós forrásokra támaszkodó közép- és dél-európai országok - élesen bírálták a kohéziós politika integrálását a nemzeti tervekbe. Ahogy arról többször is írtunk, az Európai Parlament pedig világossá tette, hogy a közös agrárpolitika, a régiók közvetlen támogatása és a szociális pillér önállósága számukra "vörös vonal". A nettó befizető országok eközben a költségvetés méretének visszafogását sürgették.