Uniós védettségért folyamodik a nagylaki szalámi.

Egy különleges ínycsiklandó fogás, amely nem a magyar, és nem is a román konyhából származik, hanem a szlovák gasztronómia ihletése alapján készült.

A román agrárminisztérium kezdeményezte, hogy kerüljön az Európai Unió földrajzi árujelző oltalma alá a nagylaki szalámi - írja a Szegeder.

Nagylak néven két település létezik, az egyik egy község Magyarországon, Csongrád-Csanád megyében, a román határon. Ezt a települést a trianoni határhúzás után, 1921-ben alapították. Az eredeti Nagylak a határ túloldalán, Romániában, Arad megyében maradt a döntés értelmében. Ez, a történelmi Nagylak (románul Nadlac) város, amely a szalámitörténetben érintett.

Szlovák lakossága a magyar oldalon is van több szomszédos településnek. Nagylakon 1803-ban telepedtek meg, a 2021-es népszámlálási adatok szerint a 6713 nagylaki lakosból 2457-en vallották magukat szlováknak, ami Romániában a legnagyobb létszámú szlovák közösség.

A helyi kultúrában különleges helyet foglal el a nagylaki galuska, amelyet a hagyományok szerint készítenek. Ez a finomság éppúgy a helyi receptúrákra épül, mint ahogyan a nagylaki szalámi is, így mindkettő egyedi ízvilágával hozzájárul a térség gasztronómiai örökségéhez.

A Temesvári Rádió egy érdekes riportot készített, amelyben hangsúlyozza, hogy az európai védjegy megszerzésével a közösség célja, hogy megakadályozza, hogy a nagykereskedelemben forgalomba kerüljenek olyan felvágottak, amelyek nem kötődnek Nagylakhoz, még akkor is, ha ugyanazon a néven árusítják őket. Ez a termék román oltalom alatt áll, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a helyi kisebbség hagyományos étkezési szokásait tükrözi.

2023-ban Arad megyében a pécskai kenyér különleges uniós oltalmat nyert el, ezzel kiemelve a helyi hagyományok és ízek értékét.