Ukrajna ismét egy újabb tragikus fordulópont előtt állhat.

Ukrajna demográfiai válsággal néz szembe, amelyet a háború súlyosbít. Az elmúlt időszakban tömegek hagyták el az országot, és a születési statisztikák is drámai csökkenést mutatnak a keleti szomszédunkban. Amennyiben a béke helyreáll, és a határok újra megnyílnak, akár egy valóságos "exodus" is bekövetkezhet, amely tovább fokozhatja a népességfogyást - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) által rendezett "Milyen Ukrajnát örököl Európa?" című kerekasztal-beszélgetésen.

Aki napi szinten követi az ukrán háború menetét, az bizonyára csak kapkodja a fejét, hisz hol úgy tűnik, hogy már küszöbön van a tényleges tűzszünet, máskor viszont a hírek inkább arról szólnak, hogy Amerika esetleg bedobja a törülközőt és teljesen kivonul a békefolyamatból.

„Egy-egy fejleménybe azonban nem érdemes túlzottan belemerülni” – fejtette ki Siklósi Péter, az MKI vezető kutatója a Magyar Külügyi Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet a bazári alkudozás dinamikájához hasonlítható. A résztvevők különféle tárgyalási stratégiákat alkalmaznak, és olykor grandiózus bejelentésekkel próbálnak kedvezőbb pozíciót kiharcolni maguknak.

Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy az utóbbi két hónapban a békefolyamatban egyértelmű előrelépések tapasztalhatóak. Fokozatosan körvonalazódnak azok a feltételek, amelyek mentén a harcok esetlegesen véget érhetnek. Ahogy azt várni lehetett, a jelenlegi frontvonalak valószínűleg stabilizálódnak egy tartós tűzszünet esetén, ugyanakkor Ukrajnának valószínűleg le kell mondania a NATO-tagságról. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen garanciák biztosítják majd Ukrajna jövőbeli békéjét. Jelenleg úgy tűnik, hogy bár Oroszország a katonai leszerelést követeli, Kijev a várható békét követően is képes lenne fenntartani egy erős hadsereget. Azonban ezt a képességet önállóan nehezen tudná finanszírozni, így a nyugati támogatások mértéke kulcsfontosságú lesz a jövőben.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - John Lukács Intézetének programvezetője kiemelte, hogy a háború kimenetele radikálisan eltérő lehetett volna a drónok hiányában. Jelenleg az orosz támadások jelentős részét ezek a légijárművek hárítják el. Noha a médiában olykor úgy tűnik, hogy az ukrán haderő technológiai szempontból rendkívül fejlett, köszönhetően a nyugati támogatásnak, a valós helyzet ennél sokkal összetettebb. Ukrajnának vannak kiemelkedő, erős anyagi háttérrel rendelkező egységei, azonban a hadsereg jelentős része sajnos elmarad a modern felszereltség szintjétől.

A hadsereg valójában olyan, mint egy prémium autó, amelynek karbantartása és működtetése hatalmas költségekkel jár.

"Fogalmazd meg saját szavaiddal!" - javasolta Demkó Attila.

Debreceni Mihály, a TV21 Ungvár és az MTVA külső tudósítója, felfedte, hogy a korrupció már mélyen áthatja az ukrán haderőt. Egy többgyermekes apa esetét említette, akit a kényszersorozása után arra figyelmeztettek, hogy 5000 dollárt kellene befizetnie ahhoz, hogy megszabaduljon a katonai szolgálattól.

Ezesetben viszont bujkálásra van ítélve, hisz dezertőrként van számon tartva, emiatt otthon nem tud munkát vállalni.

Ha a fegyverek elhallgatnak, Ukrajna utána is óriási problémákkal kell szembenézzen. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy miként tudják megoldani a veteránok rehabilitációját. Történelmi példákból látszik, hogy a nagy háborúk után a katonák sokszor nehezen vagy egyáltalán nem tudnak visszatérni a "normális életbe". Komoly esély van rá, hogy az ukrán és az orosz katonák egy része a leszerelés után különféle idegenlégiókba fog belépni, illetve más kontinensek polgárháborúiban fog zsoldosként harcolni "Fogalmazd meg saját szavaiddal!" - javasolta Demkó Attila.

Jelenleg a harcmezőkön mind az orosz, mind az ukrán katonák körében elterjedt a túlzott alkoholfogyasztás és a drogok használata. Kérdéses, hogy a jövőben hogyan fogják kezelni a kialakuló függőségeket az illetékes hatóságok, és az is, hogy miként tudják megakadályozni, hogy a hadi felszerelés egy része a csatatérre kerüljön. Tragikus események már most is történnek: például Ukrajnában egy családi konfliktus végzetes fordulatot vett, amikor az egyik fél egy kézigránáttal zárta le a vitát.

Mikor a Szovjetunió összeomlott Ukrajnát több mint 50 millióan lakták. Mielőtt 2022-ben megindult volna az orosz invázió a lakosságszám már csak 41 millió körül állt. Azóta katonák tízezrei vesztek oda a fronton, milliók hagyták el az országot, miközben az oroszok jelentős területek felett vették át az uralmat. Most az ukrán kormányzat által ellenőrzött területeken úgy 26-28 millió ukrán élhet.

A születési statisztikák drámai csökkenése a háborús helyzet következményeként figyelhető meg: tavaly körülbelül 176 ezer gyermek jött a világra, ami 97 ezerrel kevesebb, mint a konfliktus előtti években. Ezzel szemben a halálozások száma tavaly elérte a 495 ezret, ami azt jelenti, hogy a halálozások aránya majdnem háromszorosa a születésekének. A demográfiai visszaesés továbbra is tart, és ha a béke helyreáll, valamint a határok újra megnyílnak, akkor valószínű, hogy tömeges kivándorlás indulhat meg. Az esetleges EU-tagság pedig csak fokozhatja ezt a jelenséget. Elég csupán Románia példáját megvizsgálni: körülbelül 5 millió ember döntött úgy, hogy elhagyja az országot, miután az EU tagjává vált.

Az ország jövője szorosan összefonódik azzal, hogy milyen támogatást tud majd megszerezni.