Tusk ámokfutása egyértelműen megmutatja, hogy Brüsszel képes figyelmen kívül hagyni a legantidemokratikusabb intézkedéseket is, mindezt lelkiismeretfurdalás nélkül.

A Donald Tusk vezette lengyel kormány ámokfutása az egyik legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a progresszív brüsszeli elit még az alapvető jogállami elveket figyelmen kívül hagyó, legantidemokratikusabb lépések felett is lelkiismeretfurdalás nélkül hajlandó szemet hunyni, amennyiben érdekeit és ideológiai törekvéseit feltétel nélkül kiszolgáló politikai erők kerülnek hatalomra - nyilatkozott portálunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, akit arról kérdeztünk, a román és lengyel fejlemények ismeretében veszélybe került-e az Alkotmánybíróságok tekintélye, pártatlansága uniós kitekintésben.

Az Európai Unió működésének kettőssége nemcsak a szakmai elemzők, hanem a magyar közönség számára is ismerős jelenség. Az utóbbi időszakban különösen a különböző alkotmánybírósági eljárások kerültek a figyelem középpontjába. Portálunk korábban beszámolt arról, hogy Romániában a legutóbbi elnökválasztás első fordulóját megsemmisítették, hivatkozva külföldi beavatkozásra, és egy szélsőséges nézeteket valló jelölt indulását is megakadályoznák. Eközben Brüsszel támogatja ezeket a lépéseket, míg a lengyel helyzetet, ahol a Tusk-kormány figyelmen kívül hagyja az alkotmánybíróság döntéseit, látszólag figyelmen kívül hagyja. A téma mélyebb megértéséhez ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Civil Összefogás Fórum szakértőjét kérdeztük. Az interjú során számos figyelemre méltó megállapításra jutottunk:

A román példát figyelembe véve elsőként azt vizsgáltuk, mennyire problémás, ha egy Alkotmánybíróság beavatkozik egy elnökválasztásba azzal, hogy eltilt egy jelöltet a részvételtől. Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy bár az egyes hatáskörök és feladatok országonként változhatnak, általánosan elmondható, hogy a modern alkotmányos demokráciákban az Alkotmánybíróságok szerepe a demokratikus jogállam védelme, az alkotmányos rend fenntartása, valamint a jogszabályok által biztosított alapjogok védelme. Ezen kívül fontos feladatuk a jogrendszer belső összhangjának megőrzése is.

nem pedig a politikai folyamatokba és a demokratikus versenybe történő közvetlen beavatkozás.

Ezek a típusú fellépések komoly kétségeket ébreszthetnek az Alkotmánybíróság függetlensége és pártatlansága iránt, ami végső soron a demokratikus értékek és a népszuverenitás alapelveit is súlyosan veszélyeztetheti.

Előfordulhat, hogy a társadalom részéről aggályok merülnek fel a testület politikai szerepvállalása kapcsán, hiszen ez a döntéshozói testület politikai igényeknek is eleget tehet. Az ilyen irányú tevékenység pedig komoly hatással lehet az intézménybe vetett közbizalomra.

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek következtében a pártatlanság és a függetlenség elve, valamint a politikai tevékenység folytatásának tilalma mind a román alkotmányban, mind pedig a román Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló 47/1992-es törvényben világosan megfogalmazásra került. Ez a jogszabály rögzíti,

hogy az Alkotmánybíróság valamennyi közhatalmi szervtől független, továbbá hogy az alkotmánybírói tisztséggel minden politikai tevékenység összeegyeztethetetlen.

Mint felvetettük, amennyiben Brüsszel nem emelt szót az eltiltás ellen, kell-e tartani attól, hogy általános gyakorlattá válik az EU-ban, hogy brüsszeli sugallatra egyes politikusok vagy pártok indulását tagállami szinten megakadályozzák (ahogy történtek erre való utalások a német AfD esetében is). Az alkotmányjogász szerint Az olyan jellegű intervenciós kísérletek, mint meghatározott politikusok és pártok Brüsszel igényei szerinti kizárása a nemzeti választási versenyekből,

a belpolitikai folyamatokba történő beavatkozás egyik legszélsőségesebb formája lenne, amelyet a nemzetközi, az uniós és a tagállami jogok egyaránt tiltanak.

Mindeközben, a nemzeti hatáskörök, mint például a határvédelem, valamint az úgynevezett jogállamisági viták óta,

Mi, magyarok jól tudjuk, hogy Brüsszel nem ismer határokat a fegyverek választásában, amikor politikai ambícióit szeretné megvalósítani.

Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy a tavaly októberben zajló strasbourgi vitában figyelemre méltó események zajlottak. Ekkor a jelenlegi uniós elit képviselője, Magyar Péter, nyíltan arra buzdította a politikai közélet szereplőit, hogy indítsanak politikai offenzívát saját hazájuk ellen.

A beavatkozási kísérletek világosan a fejlődés új szakaszaként értelmezhetők, és sokkal inkább azt sugallják, hogy a jövőben még radikálisabb brüsszeli intézkedések várhatóak, semmint hogy ezeket kizárnák.

Portálunk megállapításai szerint Lengyelország esetében világosan megfigyelhető, hogy a kormány Brüsszel beleegyezésével figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság határozatait. Ez arra enged következtetni, hogy létezik egy kettős mérce, mivel Brüsszel csak akkor áll ki az Alkotmánybíróságok döntései mellett, ha azok összhangban állnak a számára kedvező irányelvekkel. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy...

a Donald Tusk vezette lengyel kormány kicsit több mint egy éves ámokfutása az egyik legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a progresszív brüsszeli elit még az alapvető jogállami elveket figyelmen kívül hagyó, legantidemokratikusabb lépések felett is lelkiismeretfurdalás nélkül hajlandó szemet hunyni, amennyiben érdekeit és ideológiai törekvéseit feltétel nélkül kiszolgáló politikai erők kerülnek hatalomra.

Hozzátette, hogy ennek az erkölcsi deficitnek következményeként Magyarország továbbra is kénytelen tűrni, hogy a neki jogosan járó uniós források egy részéhez nem jut hozzá. Eközben az Európai Bizottságot a lengyel közmédia brutális letarolása vagy a kormányzópárt politikai ellenfeleivel szembeni erőszakos fellépés sem tántorította el attól, hogy felszabadítsa a konzervatív PiS kormány alatt politikai okokból befagyasztott helyreállítási és kohéziós támogatásokat. Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy ezek az események nem csupán az aktuális uniós elit integritását kérdőjelezik meg, hanem a jogállamisági viták és azok eszközeinek, mint például a jogállamisági jelentések, szakmai hitelességét is aláássák, ezzel rávilágítva azok tiszta politikai indíttatására.

Végső soron e kettős mérce és attitűd következményeként Donald Trump amerikai elnök inkább a tagállamokkal folytat tárgyalásokat a közös ügyekben, mintsem az unió vezetésével.

- összegzett.

Mint már említettük, a jelek általánosságban arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben fokozottan ügyelni kell arra, hogy a politika próbálja meg befolyásolni az Alkotmánybíróságokat, sőt, nem riad vissza attól sem, hogy azok összetételét megváltoztassa. Ifj. Lomnici Zoltán véleménye szerint, "mivel a magyar demokratikus berendezkedés folyamatosan támadásoknak van kitéve Brüsszel és a balliberális politikai erők részéről", ezért a kérdés kapcsán mindenképpen fontos tisztázni, hogy

Az Európai Unióban számos olyan tagállam létezik, amelyeket "fejlett demokráciaként" emlegetnek, ám ezek közül egyesek számára az Alkotmánybíróság fogalma ismeretlen. Például Hollandia, valamint a skandináv régió országai, mint Svédország, Finnország és Dánia, nem rendelkeznek ezzel az intézménnyel.

Ugyanakkor azokban az uniós tagállamokban, ahol a közjogi intézmény működik, általánosságban megállapítható, hogy szigorú alkotmányos és törvényi szabályozások szolgálnak a függetlenség és pártatlanság garantálására. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy mindez a gyakorlatban is érvényesüljön, elengedhetetlen a jogi keretek és normák maradéktalan tiszteletben tartása.

A nemzetközi és hazai baloldal vonatkozásában számos figyelemre méltó hiányosságot észlelhetünk, amelyek komoly kihívások elé állítják a mozgalmat.

Hozzátette, a már említett "Tusk-i demokráciafelfogás" mellett, ennek kapcsán érdemes megemlíteni a magyar ellenzék holdudvarának részéről nem is olyan régen megfogalmazott azon ötletek is,

Mint az a 12 évre megválasztott alkotmánybírák azonnali, "gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással" történő eltávolítása. Mindez természetesen a szükséges parlamenti többség hiányában valósul meg.

A történelem, valamint a közelmúlt eseményei számos alkalommal rávilágítottak arra, hogy a magyar nemzet számára elengedhetetlenül fontos a tanulás és az alkalmazkodás.

Az ilyen és ehhez hasonló megvalósíthatatlan elképzelések külföldi médiaplatformokon keresztül hatják át a hazai baloldali diskurzusokat. Ezért különösen fontos, hogy figyelemmel kísérjük az uniós szintű eseményeket, különösen az Alkotmánybíróságok működésével kapcsolatban.

Végezetül arról is érdeklődtünk ifj. Lomnici Zoltántól, hogy bár a magyar Alkotmánybíróság eddig sosem avatkozott a választáson induló politikusok névsorába, a külföldről hazánkba áramló külföldi pénzek ismetretében mérlegelnie kellett volna e egy ilyen típusú fellépést. Az alkotmányjogász válaszában leszögezte,

A politikai célok külföldi érdekek szolgálatába állításának jelensége, amelyet Magyar Péter mesteri módon sajátított el baloldali elődeitől, különös figyelmet érdemel. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország szuverenitása minden alkalommal sérül, és jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amikor a politikai hatalom olyan egyének vagy szervezetek kezébe kerül, akik vagy amelyek bármilyen külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel összefonódott kapcsolatokban állnak. Ez a helyzet nem csupán a politikai integritásunkat fenyegeti, hanem a jövőnket és a nemzeti érdekek védelmét is alapjaiban veszélyezteti.

hogy Magyarország Alaptörvényének 24. cikkelye, valamint a 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróság szerepét és hatáskörét egyértelműen meghatározza. Az Alkotmánybíróság, mint az Alaptörvény védelmezője, elsődlegesen arra hivatott, hogy biztosítsa az alkotmányos normák érvényesülését. Ennek érdekében feladatai közé tartozik a jogszabályok, bírói döntések és egyéb jogi aktusok alkotmányosságának alapos vizsgálata. Kiemelte továbbá, hogy ez a feladatkör elengedhetetlen a jogállamiság megőrzéséhez és a demokratikus értékek védelméhez.

Ez nem azt jelenti, hogy a visszaélések, mint például a tiltott külföldi finanszírozás, ne hívnák elő más hatóságok beavatkozását és intézkedéseit.

Az Alaptörvény XXIII. cikkének (1) bekezdése világosan körvonalazza a választójogot, mint politikai alapjogot, amely minden nagykorú magyar állampolgár számára biztosítja a részvételt az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és az európai parlamenti képviselők választásán. E jog keretein belül a választók aktív (választó) és passzív (választható) jogokkal rendelkeznek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a választójog nem abszolút, hiszen léteznek olyan természetes kizáró okok, amelyek érvényesülését korlátozhatják. Az Alaptörvény maga is rögzíti, hogy például bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság által választójogból kizárt személyek nem gyakorolhatják ezt a jogot (XXIII. cikk (6) bekezdés). Ifj. Lomnici Zoltán rámutatott arra, hogy a jogalkotó a közelmúltban reagált a Magyarországot érő jogellenes támadásokra és az ellenzék külföldről érkező pénzügyi befolyásoló kísérleteire, ezért új büntetőjogi tényállást, azaz a "választói akarat tiltott befolyásolása" fogalmát iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe.

A választói akarat manipulálása bűncselekménynek számít, és a választási eljárásról szóló törvény értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vesz igénybe. Ezen felül, ha valaki a tilalom kijátszása érdekében olyan megállapodást alkalmaz, amely leplezi a tiltott külföldi támogatás forrását, és ezzel vagyoni előnyhöz jut, szintén bűncselekményt követ el.

- idézte a vonatkozó törvényt az alkotmányjogász.