A New York Times dicsérő szavakkal illeti Tóth Krisztina disztópiáját, amelyet orwelli vonásokkal és a valóság riasztó tükröződéseként jellemez. A Könyves magazinban megjelent értékelés hangsúlyozza a mű mélységét és aktualitását, amely nem csupán fikció,

A majom szeme mély és titokzatos, miközben szikrázó humorral fűszerezi a jelenetet. A szereplők első ránézésre függetlennek és szabad szelleműnek tűnnek, ám valójában egy elnyomó rendszer hálójában vergődnek, ahol a látszólagos önállóság csak a látszat.

"A majom szeme" című mű Tóth Krisztina tollából a hatalommal való visszaélés, a morális iránytűk hiánya, a manipuláció és a boldogtalanság mélyrétegeit tárja fel. Ezen kívül megörökíti azt a meghatározó pillanatot, amikor egy bántalmazó kapcsolatban vagy egy elnyomó rendszerben élő egyén végre rálát a valóságra, és szemei előtt feltárul a világ. Így összességében a könyv nem csupán egy történet, hanem egy figyelemfelkeltő vallomás a szabadságról és az önismeretről.

Korábban már írtunk arról, hogy októberben megjelent Tóth regényének angol fordítása - ez a szerző első, angol nyelvre lefordított műve. A kötet műfordítója az az Ottilie Mulzet, aki Krasznahorkai László műveit is átülteti angolra. A nálunk 2022-ben az év legjobbjai közé bekerült kötetet nemrég a Financial Times kritikusa méltatta. Ők azt írták, hogy Tóth művészetében élvezet elmerülni.

A Financial Times sem kis dolog, de most a The New York Times is kritikát írt a könyvről, a cikket Rebecca Makkai jegyzi, aki szintén ír regényeket, novellákat.

A majom szemét egy elágazó cselekményekkel átszőtt történet, amelyet sötét humorral fűszereztek, és egy titokzatos, disztópikus országban bontakozik ki. A mű világában a groteszk és a komikus határvonalai elmosódnak, miközben a karakterek különféle, váratlan irányokba sodródnak, felfedve a társadalom sötét titkait és abszurditásait.

"Egy ismeretlen, ámde egy apró, elszigetelt közép-európai ország, ahol a főszereplők magyar nevű karakterek."

A kritikus szerint a regény egyik erőssége, hogy bár gyakori a nézőpontváltás és nem haladunk időrendben, a történet mégsem esik szét, az olvasót a szerző biztos kézzel vezeti. "Tóth képes fenntartani a figyelmünket, miközben a történet rejtélyes módokon elágazik. Meglehetősen ritka az a könyv, amely kanyargós és labirintusszerű anélkül, hogy céltalanul terjengős lenne" - olvasható a New York Timesban.

Rebecca Makkai műveiben gyakran feltárja, hogyan működik az elnyomó hatalom, amely a szereplőket zárt keretek között tartja. Ezek az egyének, noha önálló döntéseket hozni látszanak, valójában a rezsim áldozataivá válnak. "A majom szeme" sötét atmoszférája nem véletlen; minden karakter a sors keserves hálójába kerül. Ugyanakkor a regény humorral is bővelkedik, különösen Tóth metaforikus kifejezésmódjának köszönhetően, ami még inkább színesíti a történetet – olvasható a cikkben.

A kritikát a szerző azzal zárja, hogy amikor az amerikai írók azon gondolkodnak, hogy hogyan meséljenek egy egyre korlátozóbb rezsimről, jól tennék, ha olvasnák azokat a szerzőket, akik már régebb óta foglalkoznak ezzel a témával.