A fosszilis energia részaránya az EU áramtermelésében történelmi mélypontra süllyedt.

Az Európai Unió 2024-ben ismét fontos mérföldkövet ért el a zöld energetikai átállás terén: a megújuló energiaforrások már csaknem az áramtermelés felét biztosítják, miközben a fosszilis energiaforrások történelmi mélypontra szorultak vissza. Az atomenergia továbbra is meghatározó szereplő az energiamixben és a termelés negyedét teszi ki, de a szélenergia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának, megelőzve a földgázt. Az energiamix átalakulása mellett az Európai Uniót komoly kihívások elé állítja az egyre növekvő energiaigény, az importfüggőség erősödése, valamint az áramárak volatilitása - olvasható ki az Eurelectric adataiból.

2024-ben Európa újabb jelentős lépést tett a fenntartható energia jövője felé, megújítva elkötelezettségét a környezetbarát megoldások iránt.

A megújuló energiaforrások az Európai Unió áramtermelésének közel felét, pontosan 49,15%-át biztosították.

Ezzel párhuzamosan a fosszilis tüzelőanyagok részesedése 28 százalékra csökkent, ami történelmi mélypontot jelent. A tortából a harmadik legnagyobb szeletet a nukleáris energia tette ki, ami 24 százalékos arányával továbbra is jelentős szerepet játszik az energiamixben.

Bár az atomenergia maradt a legjelentősebb egyedi energiaforrás (656,3 TWh-val), a szélenergia - megelőzve a földgázt - már a második helyre lépett elő. Utóbbi esetében egy erőteljes felfutás látszik, a 2021-es adatokat vizsgálva az offshore és onshore szélerőművekből származó villamosenergia-termelés 3 év alatt 22%-kal nőtt.

Az adatokból kiderül, hogy a megújulók között a szélenergia vezet, de a nap- és vízenergia kapacitása is jelentősen bővült:

2023-hoz képest több mint 40 terawattórával nőtt a termelésük, ami Dánia teljes éves és Belgium féléves áramigényének felel meg.

Az már régóta vitatott, hogy az atomenergia minősülhet-e megújuló energiának tekintettel arra, hogy bár közvetlen káros anyag kibocsátása nincs, de a keletkező nukleáris hulladék - és egyéb tulajdonságai - miatt teljesen zöld forrásnak sem tekinthető. A kérdést nem megválaszolva, de érdekességképen ha az atomenergiát fenntartható energiaforrások közé soroljuk - tehát vegyük például a karbonmentességét - akkor papíron az EU az áramtermelésének közel háromnegyedét már széndioxid-mentes forrásból termeli meg.

Bár az utóbbi időszakban többször is szembesültünk a villamosenergia-piacon tapasztalható kiemelkedően magas árakkal,

A másnapi áram ára éves összevetésben csökkent, megawattóránként (MWh) 97 euróról 82 euróra süllyedt.

Magyarország energiaárainak alakulása figyelemre méltó eltéréseket mutat, hiszen tavaly átlagosan 100,69 euró megawattóránként került a villamosenergia. Ennek a magas árnak több oka is van, többek között az, hogy hazánk, valamint a kelet-közép-európai régió jelentős mértékben érintett a piacon tapasztalható kiugró energiaárakban. Ezen kívül a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy országunkban a gázerőművek kiegyenlítő szerepe kiemelkedően fontos az áramhálózat stabilitásának megőrzésében. Azonban a tavalyi év eleje óta folyamatosan emelkedő földgázárak azt eredményezték, hogy ezek az erőművek magasabb üzemeltetési költségekkel kénytelenek szembenézni. Ez a költségnövekedés a kiegyenlítő szolgáltatások díjainak emelkedéséhez vezetett, amely a piaci mechanizmusok révén végül az áramárakban is megjelent.

Az Eurelectric nem csak termelési, hanem fogyasztási adatokat is közölt:

Az Európai Unió villamosenergia-fogyasztása a 2024-es 2734 TWh-ról 2030-ra várhatóan 3551 TWh-ra emelkedik, ami 23%-os növekedést jelentENE.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a helyzetet, fontos megemlíteni, hogy Magyarország 2024-ben körülbelül 48 TWh villamosenergiát fog felhasználni. Ez a mennyiség a jövőbeli előrejelzések szerint drámai mértékben növekedhet: 2030-ra az Európai Unió összfogyasztása akár Magyarország éves villamosenergia-felhasználásának 17-szeresére is emelkedhet. Ez a tendencia komoly kihívások elé állíthatja a hazai energiarendszert, és sürgeti az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások fokozottabb integrálását.

Ez a jelentős növekedés komoly kihívások elé állítja az EU energiapolitikáját, infrastruktúráját és fenntarthatósági céljait. Az energiaigény ilyen mértékű emelkedése szükségessé teszi a villamosenergia-hálózatok modernizációját és a megújuló energiaforrások arányának növelését a termelésben. Fontos megjegyezni, hogy az energiafogyasztás növekedése nemcsak a termelési kapacitások bővítését igényli, hanem a hatékonyság javítását és az energiafelhasználás optimalizálását is. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 11,7%-kal csökkenjen a 2020-as előrejelzésekhez képest, ami további intézkedéseket tesz szükségessé a fenntartható energiafelhasználás érdekében.

Az Európai Unió, miután 2021-ben még -6310 GWh, majd 2022-ben -16 338 GWh mennyiségű áramimportot kénytelen volt igénybe venni, mostanra jelentős átalakuláson ment keresztül.

A tavalyi év során már nettó áramexportőrként zártunk, hiszen 7894 GWh áramot exportáltunk.

Ez számos tényezőnek köszönhető:

Magyarország továbbra is nettó áramexportőr, bár az exportált mennyiség évről évre csökkenő tendenciát mutat. Tavaly az ország összesen 10 850 gigawattóra (GWh) villamos energiát exportált, amelynek jelentős hányada Ukrajnába irányult, ezzel is hozzájárulva a szomszédos ország energiaellátásához.