Izrael a következő héten több tízezer tartalékos katona mozgósítását tervezi.

A Gázai övezet elleni háború befejezését követelő kormányellenes izraeli tüntető a tel-avivi védelmi minisztérium épülete előtt május 3-án.

Több tízezer tartalékos katonát készül mozgósítani a következő napokban - közölte szombaton az izraeli hadsereg. A CNN szerint a mozgósítás a gázai övezet ellen folytatott hadjárat kiterjesztésére utalhat, miközben a tűzszünet érdekében folytatott tárgyalások elakadni látszanak. A behívók kiküldését azt követően jelentették be, hogy a hadsereg vezérkari főnöke, Ejál Zamir altábornagy pénteken Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Izrael Katz védelmi miniszter elé terjesztett egy olyan tervet, amely a Hamász elleni nyomásgyakorlás kiterjesztését célozza.

A Kan 11 izraeli állami műsorszolgáltató információi szerint a tervek között szerepel, hogy a hadműveletek megkezdése előtt a palesztin civileket evakuálják a Gázai övezet északi és középső területeiről. Névtelen forrásokra hivatkozva tették közzé, hogy Netanjahu biztonsági kabinetje várhatóan vasárnap zöld utat ad a tervnek.

Ez a hír mély aggodalmat keltett az ötvenkilenc izraeli túsz családtagjaiban, akik továbbra is kétségbeesetten várják szeretteik szabadulását. A Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma szombaton egy "sürgős és szívből jövő" felhívást tett közzé, amelyben hangsúlyozták, hogy "a harcok bármilyen fokozódása közvetlen veszélybe sodorhatja a túszokat - mindazokat, akik élnek, és azokat is, akik már nem." Az üzenet sürgeti a felek közötti párbeszédet, remélve, hogy a béke érdekében megtalálják a megoldást.

Az izraeli társadalom jelentős része a túszok visszatérését az ország legfontosabb erkölcsi feladatának tartja.

- fűzték hozzá.

Mint ismert, a fennmaradó túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások hetekkel ezelőtt elakadtak, nem függetlenül attól, hogy Benjamin Netanjahu kormánya március végén, a Ramadán hónapjának utolsó harmadában egyoldalúan felrúgta az év elején nagy nehezen kialkudott három fázisú tűzszüneti megállapodást, és sok polgári áldozattal járó újabb támadásokat indított a Gázai övezetben.

A hétvégén a diplomáciai megoldás lehetősége tovább csökkent, miután Netanjahu a közvetítőként fellépő Katart arra figyelmeztette, hogy „döntse el, melyik oldalon áll: a civilizáció oldalán, vagy a Hamász barbárságát választva”. Ezenkívül Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael a Gázai övezetben „igazságos háborút vív, igazságos eszközök felhasználásával”.

A CNN beszámolója szerint nem teljesen világos, mi áll az izraeli miniszterelnök kijelentései mögött. Mielőtt a nyilatkozat megszületett, az izraeli médiában olyan információk terjedtek el, amelyek szerint Katar nyomást gyakorolt a Hamászra, hogy utasítsa el az egyiptomi tűzszüneti javaslatot. Katar vasárnap határozottan cáfolta ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy Izrael a humanitárius segélyeket a "politikai nyomásgyakorlás eszközeként" használja. E mögött az a tény áll, hogy Izrael március elején, az iszlám szent hónapjának kezdetén, teljes mértékben leállította a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányokat és áruforgalmat, ami azóta is fennáll.

Valóban ez lenne a "civilizáció" által hirdetett ideál?

Majed Al Ansari, a katari külügyminisztérium szóvivője, a X közösségi platformon tette fel a figyelemfelkeltő kérdést: "Fontos és jogos kérdést kell feltennünk: A nem kevesebb mint százharmincnyolc túsz kiszabadítása a híresztelt 'igazságos' katonai műveletek eredménye, vagy esetleg a közvetítési erőfeszítéseké, amelyeket most igazságtalanul kritizálnak és aláásnak?" - tette hozzá a szóvivő, hangsúlyozva a két megközelítés közötti lényeges különbséget.

Izrael 2023. október 7-én indította el megtorló hadműveleteit a Gázai övezet ellen, miután a Hamász és más iszlamista milíciák fegyveresei meglepetésszerű támadást intéztek Dél-Izrael települései ellen. A támadás következtében körülbelül ezerkétszáz ember, főként civilek, vesztették életüket, és több száz embert túszul ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A válaszul indított izraeli hadműveletek során, amelyek tizennyolc hónap alatt zajlottak, több mint ötvenezer ember életét oltották ki, akiknek jelentős része nő, gyermek és idős ember volt.