Több európai NATO-tagállam javasolja egy ütközőzóna létrehozását Ukrajna és Oroszország határán, hogy csökkentsék a feszültségeket és megakadályozzák a további konfliktusok kirobbanását.

Európai diplomaták szerint a béke irányába tett első és legfontosabb lépésként legalább 40 kilométer széles fegyvermentes övezet kialakítása jöhet szóba a két háborúzó fél hadseregei között.

A Politico által megkeresett, nevüket titokban tartó hivatalos személyek rámutattak, hogy a javaslat több szempontból is problémás. Először is, nem világos, hogy mekkora szélességű legyen az ütközőzóna, és azt sem tudni, hogy milyen nemzetiségű csapatok felügyelnék a fegyvernyugvást. Jelenleg csak Párizs és London jelezte, hogy kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába, míg Berlin és Varsó határozottan elutasította ezt a lehetőséget.

A németek és a lengyelek egyaránt aggódnak amiatt, hogy az oroszok esetleg nem tartanák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és ha a helyzet úgy alakulna, akár támadást indíthatnának a tűzszüneti megfigyelőkkel szemben.

"A nyugati szövetségesek kétségbeesetten ragaszkodnak egy reménysugárhoz."

- jellemezte a helyzetet az újságnak a Pentagon egyik korábbi vezető munkatársa. Jim Townsend, aki Barack Obama elnöksége idején az európai és a NATO ügyek felelőse volt, hozzátette: "Az oroszok nem félnek az európaiaktól. Nagyon téved, aki azt hiszi, néhány brit és francia katona majd visszatartja őket attól, hogy tovább nyomuljanak Ukrajna belseje felé."

Ezzel a nézőponttal más diplomaták is egyetértenek, hangsúlyozva, hogy egy ütközőzóna valószínűleg közelebb hozná az orosz erőket a még ellenőrizetlen ukrán településekhez. Továbbá, a javaslat feltételezi, hogy Kijev bizonyos területekről lemondjon, amit eddig nem hajlandó elfogadni. Ezzel szemben az orosz vezetés, élén Vlagyimir Putyinnal, nyitott a koncepcióra, hiszen az elnök már többször is kifejezte, hogy szükséges lenne egy ütközőzóna kialakítása a NATO és Oroszország között. Érdekesség, hogy Putyin egész Ukrajnát ebben a szerepben képzeli el.

A mostani javaslat további buktatója lehet az is, hogy a Kreml eddig mereven elutasította NATO-katonák Ukrajnába küldését, még akkor is, ha békefenntartóként érkeznének. De egyelőre nincs is olyan, szövetségen kívüli állam, amely jelezte volna, hogy csapatokkal venne részt egy ukrajnai tűzszünet ellenőrzésében. Sőt, a németek és a lengyelek mellett az amerikaiak sem akarják, hogy a katonáik ukrán földre lépjenek. Donald Trump ezt a leghatározottabban leszögezte, méghozzá azzal megtoldva, hogy a konfliktus lezárásában az európai NATO-államokra hárul a feladatok túlnyomó része. Az Egyesült Államok csak külső támogatást hajlandó adni ehhez.

A kérdés, hogy mindez pontosan mit is jelent, még mindig nyitott. Nemrégiben, amikor az európai tisztviselők segítséget kértek a Pentagontól a műholdas megfigyelések és légi támogatások terén, az amerikai katonai vezetés azt jelezte, hogy csak minimális mértékben kíván részt venni ezekben a feladatokban. Pedig az Egyesült Államok rendelkezik a legfejlettebb eszközökkel és technológiával ezen a téren. Ezt a nyilatkozatot a Pentagon a korábbi ígéretek ellenére tette, amikor Trump elnök még azt hangoztatta, hogy Washington minden lehetséges módon garantálni fogja egy esetleges békemegállapodás betartását.

Jelenleg az európai NATO-tagállamok türelmetlenül figyelik, hogy az Egyesült Államok vezetése milyen irányba kíván elmozdulni az ukrajnai békefolyamatokkal kapcsolatban. Washington azonban először azt szeretné, ha az európai államok nyíltan megmutatnák, milyen kompromisszumokra lennének hajlandók. "Jelenleg csak kerülgetjük egymást" – fogalmazott egy európai hivatalnok, utalva a helyzet bizonytalanságára.