Fény derült titkos háttérbeszélgetésekre, amelyek eddig rejtve maradtak a nyilvánosság elől.

Svájcban titkos háttérbeszélgetéseket folytattak amerikai és orosz személyiségek Ukrajnáról, már Donald Trump novemberi választási győzelme óta - jelentette csütörtökön a Reuters brit hírügynökség névtelen forrásokra hivatkozva. Az úgynevezett "kettes vágány" szintű megbeszélések keretében informális szakértői párbeszédek zajlottak, amelyek célja a kommunikáció javítása és különböző ötletek megvitatása volt, ahelyett hogy konkrét javaslatokat dolgoztak volna ki.

A hírügynökség jelentése alapján a svájci találkozók résztvevői között olyan nem kormányzati tisztviselők is jelen voltak, akik jelentős diplomáciai és biztonsági tapasztalattal rendelkeznek. Érdekesség, hogy Trump tanácsadóinak csupán egy "kisebb rétege" volt informálva a megbeszélések részleteiről.

A Kreml pénteken bejelentette, hogy mindkét fél egyetért abban, hogy elengedhetetlen egy találkozó Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ám a részletek kidolgozása még hátra van. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kiemelte, hogy a héten Rijádban tartott megbeszélések során a két vezető közösen állapította meg, hogy szükség van a személyes találkozóra, de konkrétumok még nem születtek. Peszkov emlékeztetett arra, hogy mindkét elnök kifejezte hajlandóságát a személyes párbeszédre.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, határozottan elutasította az amerikai fél azon igényét, miszerint Ukrajnának 500 milliárd dollár értékben ásványkincsekkel kellene ellentételeznie a kijevi kormány számára nyújtott amerikai támogatást. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem biztosított ekkora mértékű segítséget, sőt, konkrét biztonsági garanciák sem álltak rendelkezésre.

Donald Trump szerdán arról számolt be, hogy Kijevben "udvariatlan és sértő" bánásmódban részesült pénzügyminisztere. A France24 hírportál amerikai elnökre hivatkozva közölte, hogy Scott Bessentet Trump az ukrán fővárosba küldte február 12-én, hogy tárgyaljon Zelenszkijjel egy olyan megállapodásról, amely lehetővé tenné Washington számára, hogy a biztonsági támogatásért cserébe hozzáférést kapjon Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez.

Scott Bessent útnak indult, ám a tapasztalata nem volt éppen felhőtlen; meglehetősen durva bánásmódban részesült, és lényegében azt a választ kapta, hogy "nem" - fogalmazott Trump az újságíróknak. Hozzátette, hogy Zelenszkij nemes egyszerűséggel megsértette a pénzügyminisztert, mivel Bessentnek azt mondták, hogy az ukrán elnök "alszik." "Bessent hosszú órákat töltött vonaton az értekezlet kedvéért, ami nem kockázatmentes utazás, és végső soron a pénzügyminiszterről beszélünk" - hangsúlyozta Trump.

Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója utóbb felszólította Zelenszkijt: térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és kössenek egy olyan megállapodást az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről, amelyben figyelembe veszik a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatások összegét is. A Fehér Ház sajtótájékoztatóján Waltz azt is megjegyezte: Trump "nagyon csalódott" Zelenszkij miatt, aki a héten (válaszul az őt ért minősítgetésekre - szerk. megj.) "elfogadhatatlan" sértéseket fogalmazott meg az amerikai elnök irányába.

A legfrissebb információk szerint az utóbbi napokban tovább folytatódtak a tárgyalások, és az Egyesült Államok újabb, módosított javaslatot terjesztett elő Ukrajna számára, amely figyelembe vette Zelenszkij több aggályát – számolt be erről az Axios amerikai hírportál, amelyet a portfolio.hu is idéz. Az eredeti megállapodás-tervezet értelmében az ásványi kincsekből származó bevételek felét az Egyesült Államok kapta volna, ráadásul a javasolt megállapodás a New York-i bíróság joghatósága alá esett volna, és felülírta volna Ukrajna egyéb kereskedelmi megállapodásait – nyilatkozták azok a források, akik betekintést nyertek a tervezetbe. A csütörtöki találkozót követően, amelyen Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi megbízottja is részt vett, Zelenszkij már jelezte, hogy Ukrajna elkötelezett amellett, hogy gyorsan és kitartóan dolgozzon a biztonsági és befektetési megállapodáson az Egyesült Államokkal.

"Fontos számunkra, hogy garantáljuk és meg is valósítsuk, hogy a béke szilárd és tartós legyen, és hogy Oroszország soha ne térhessen vissza háborús szándékokkal" - nyilatkozta az ukrán elnök. "Ukrajna nyitott egy erős és hatékony befektetési, valamint biztonsági megállapodásra az Egyesült Államok elnökével. Javaslatunk a leggyorsabb és legkonstruktívabb megoldásokat célozza meg az eredmények elérésére. Csapatunk elkötelezett abban, hogy éjt nappallá téve dolgozzon ezen célok érdekében" - tette hozzá.

Wang Yi, Kína külügyminisztere csütörtökön, a G20-csoport külügyminisztereinek johannesburgi egyeztetésének szünetében találkozott orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval. Kína vezető diplomatája azt mondta, országa támogatja az Egyesült Államok és Oroszország közötti legutóbbi egyezséget az ukrán háború befejezésére vonatkozóan. A kínai diplomácia vezetője dél-afrikai G20-as csúcson úgy fogalmazott: Peking reméli, az érintett felek olyan fenntartható és tartós megoldást találnak, amely figyelembe veszi mindkét fél aggodalmait - írja a Politico.

A közlemény szerint Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely a béke megteremtését célozza, így a legutóbbi Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodást is. Emellett Kína kifejezte készenlétét, hogy konstruktív módon részt vegyen a béketárgyalásokban.

Mint ismert, Kína az egyik legfontosabb szövetségese volt Oroszországnak az ukrajnai támadás során. Nyugati tisztségviselők azzal vádolták Pekinget, hogy anyagokat és technológiákat biztosít az orosz hadigépezet megerősítésére. Kína folyamatosan tagadta ezeket az állításokat, és hangsúlyozta, hogy pártatlan.

A múlt hónap során Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös ígéretet tettek arra, hogy tovább erősítik országuk közötti kapcsolatokat. A két vezető elhatározta, hogy építenek a háború előtt megkötött megállapodásra, amely a "korlátlan" együttműködés szellemét hirdeti a két nemzet között.

A külügyminiszterek johannesburgi, zártkörű tanácskozását követően a brit diplomácia vezetője, David Lammy kijelentette: annak alapján, amit az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov az ülésteremben mondott, "nem látja benne a vágyat a béke tényleges elérésére." "A közelébe sem jutottunk a tárgyalásos rendezésnek" - tette hozzá a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

"Ha Putyin komolyan gondolja a tartós békét, akkor olyan utat kell találnia, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, hiteles biztonsági garanciákat kínál, és elutasítja a cári imperializmust. Ebben az esetben Nagy-Britannia kész meghallgatni" - fejtette ki a brit álláspontot Lammy. Megjegyezte: amikor ő szólásra emelkedett, Lavrov elhagyta a termet.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, csütörtök este bejelentette, hogy a jövő héten sorra kerülő találkozóján Donald Trump amerikai elnökkel hangsúlyozni fogja: Vlagyimir Putyinnal szemben nem lehet gyengének lenni. Macron szerint a stratégiai érdekek terén az Egyesült Államok és Európa érdekei egybevágnak. A francia vezető úgy véli, hogy Trump számára elengedhetetlen az európai országokkal való együttműködés, mivel Európa gazdasági növekedési potenciálja jelentős, és ez a közös munka előnyös lehet mindkét fél számára.

A francia elnök ugyanakkor megállapította: "senkinek sincs joga azt mondani, hogy Ukrajnának nincs joga csatlakozni" az EU-hoz vagy a NATO-hoz. Macron megvédte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. "Ő egy szabad rendszer választott elnöke. Ez nem mondható el Vlagyimir Putyinról, aki már régóta megöli az ellenzőit és manipulálja a választásokat" - írta a francia elnök.

Emmanuel Macron úgy véli, hogy Oroszország komoly veszélyt jelent Európa számára, különösen a választások manipulálása kapcsán, mint ahogy az Romániában is megfigyelhető volt. A francia államfő hangsúlyozta, hogy a román alkotmánybíróság megállapítása rendkívül aggasztó és egyedülálló, mivel az orosz beavatkozás közvetítők, hamis dokumentumok és kapcsolati hálók révén történt az elnökválasztás során.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, szerdán sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország nem kérte a NATO-csapatok kivonását Kelet-Európából az Egyesült Államokkal folytatott rijádi tárgyalások során - értesült a TASZSZ. Az orosz állami hírügynökség megjegyezte, hogy Cristian Diaconescu, a román államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsadója éppen az ellenkezőjét állította. Diaconescu szerint az orosz delegáció Rijádban azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy vonuljon ki a NATO a kelet-európai országokból, beleértve Romániát, ezzel lehetővé téve Moszkva számára a térség 1997 előtti modell szerinti ellenőrzését. Peszkov hangsúlyozta, hogy Diaconescu állítása nem felel meg a valóságnak, és kifejtette, hogy Oroszország számára aggasztó a NATO katonai infrastruktúrájának határaink felé történő kiterjesztése, amely több hullámban zajlik. "Ez a tény nem titok senki előtt" - tette hozzá a szóvivő. Diaconescu szerdán az Antena3 műsorában beszélt a rijádi tárgyalásokról, és megjegyezte, hogy az amerikai fél elutasította az orosz kérés teljesítését, de hozzátette, hogy "nincsenek garanciáink". Később finomította megfogalmazását, jelezve, hogy az Ukrajna inváziója előtt folytatott egyezkedésekre utalt.