Romsics Ignác részletesen és alapos érveléssel cáfolta Lánczi Andrásnak az MTA-ról tett kijelentéseit.
A fideszes ideológusok állításai nem igazán bírják a valóság tesztjét.
Lánczi András interjújában megfogalmazott számos állítással kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja éles kritikát fogalmazott meg egy írásban, hangsúlyozva, hogy ezek nem tükrözik a valóságot. Ezzel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikai Filozófia Európai Központjának vezetőjének kijelentéseire reagált.
A NER egyik prominens ideológusa nemrég a Magyar Nemzet hasábjain fejtette ki véleményét arról, hogy az MTA alapvető struktúrája 1949 óta változatlan maradt. Romsics Ignác azonban vitatja ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy 1994-ben egy új törvény jelentős átalakítást hozott az Akadémia működésében. Ekkor a döntéshozatali jogkör a Közgyűléshez került, amelybe nemcsak akadémikusok, hanem más kutatók is beléphettek. Az intézmény irányítását az elnök látta el, míg az állam ugyan biztosított működési költségeket, a teljes anyagi függetlenség azonban nem valósult meg. 2019-ben az MTA intézményhálózata az újonnan alakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (jelenleg HUN-REN) alá került, kormányzati kinevezések révén.
Freund Tamás nyilvánosan felhívta Sulyok Tamás és Hankó Balázs figyelmét arra, hogy amellett, hogy a politika folyamatosan alkalmazkodást követel, az MTA léte alapvetően fontos Magyarország számára. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az Orbán-kormány valódi szándéka nem más, mint az MTA vagyonának eltulajdonítása és a kutatóhálózat szisztematikus leépítése.
A történészek véleménye szerint az MTA 1990-es évek elején létrehozott struktúrája 2019-ben radikális átalakuláson ment keresztül. Ekkor a kutatóintézeteket kiemelték az Akadémia irányítása alól, és integrálták az újonnan létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, majd 2023-tól a HUN-REN keretein belül működnek, állami kinevezésű vezetők irányítása alatt. Emellett jelenleg is zajlik az Akadémia 1994-ben kapott ingatlanvagyonának jelentős részének állami kézbe adása, ami újabb komoly átalakulást hoz magával.
Lánczi András azon kijelentése, miszerint az Akadémia "alapjai" 1949 óta érintetlenek maradtak, nem állja meg a helyét. Romsics Ignác azonban elismeri, hogy a rendszerváltás idején nem zajlott le érdemi elszámoltatás, mint ahogyan az más területeken, például az egyházi vezetés, a művészvilág vagy az egyetemi oktatók körében is tapasztalható volt. A kizárt tagok közül sokakat később rehabilitáltak, mint például Kerényi Károlyt, aki posztumusz elismerésben részesült. Lánczi András vádja, miszerint az MTA baloldali irányítás alatt állna, szintén nem bizonyított: az elnököket a Közgyűlés titkos szavazás útján választja meg, és a rendszerváltás óta az Akadémia vezetése politikai szempontból sokszínű képet mutat. Romsics Ignác hangsúlyozta, hogy az ilyen kijelentések bizonyíték hiányában csupán politikai insinuációk maradnak.
"Végül szeretném megemlíteni, hogy a Lánczi András és mások által is olyan magától értetődően használt szókapcsolat, a "nemzeti érdek" korántsem magától értetődő. Ennek nemcsak meghatározása, hanem körvonalazása is olyan társadalmi vitákat feltételezne, amilyeneket én már évek óta nem tapasztaltam. Pedig szükség lenne rájuk. Minden téren" - zárta állásfoglalását.
Ezúttal nem először tanúi lehetünk annak, hogy a Fidesz politikai szándékokat maszkíroz szakmai érvek mögé. Ahogyan már korábban is beszámoltunk róla, a Terror Háza Múzeum vezetője, Schmidt Mária, meglepő kijelentést tett: szerinte az Akadémia vagyonát államosítani kellene, miután néhány tagja bátorságot mutatott, és nyíltan fellépett Orbán Viktor március 15-i, megosztó beszéde ellen. Ez a lépés újabb bizonyíték arra, hogy a politikai diskurzusban nem csupán a szakmai érvek számítanak.
Schmidt Mária azt javasolja, hogy vegyék el az állami támogatást és az ingatlanvagyont is a Magyar Tudományos AkadémiátólFreund Tamás: Schmidt Mária félrevezet, lejárat és tisztességtelen a Magyar Tudományos Akadémiával
