TEOL - Másoknak impozáns kastély, neki viszont söréttornya ékesíti a tájat.
Egyedi ipartörténeti látványosság Tolna vármegyében a borjádi söréttorony.
Egy fiatal férfi, Molnár Ákos, 2010-ben édesapjával közösen vásárolt meg egy erősen elhanyagolt állapotú épületet. Azóta alapos felújításon esett át, és ma már a látogatók is felfedezhetik annak szépségeit.
A rendszerváltás következtében olyan ingatlanok kerültek magánkézbe Magyarországon, amelyekről korábban csak álmodni mertünk. Tolnában sokan váltak különféle létesítmények, mint üzemek, vendéglátóhelyek, áruházak és akár kastélyok tulajdonosaivá. Ám van egy különleges kivétel: a söréttorony, amely csak egyetlen ember, Molnár Ákos birtokában található Borjádon.
A közel egy évszázada, ipartörténeti jelentőséggel bíró torony története a múlt ködéből bontakozik ki. 1949-ben államosították, s azután a gyártás itt megszűnt, a berendezések és az épület sorsa pedig az enyészeté lett. Az évek során sokan felfedezték maguknak, és ami csak mozdítható volt, azt elhordták: a gépektől kezdve a nyílászárókig mindent vittek, ami értékesnek tűnt. A kilencvenes évek elején egy Németországban élő, sárszentlőrinci származású férfi érdeklődött iránta, aki csillagvizsgálót szeretett volna kialakítani az épületben. Az álmok azonban hamar szertefoszlottak, mivel személyes problémák miatt nem tudta megvalósítani elképzelését. Így 2010-ben édesapámmal közösen megvásároltuk tőle a toronyt, és elhatároztuk, hogy újjávarázsoljuk. Célunk nem a profitmaximalizálás volt, hanem az értékek megőrzése. Mivel a faluban éltünk, jól láttuk, hogy ha senki nem foglalkozik az épülettel, az hamarosan teljesen tönkremegy. Eleinte ismerősök jöttek, vadászbálokat tartottunk, főzőversenyeket szerveztünk az udvaron, így fokozatosan egy új funkciót alakítottunk ki. Azóta már keresztelőket és esküvőket is rendezünk a söréttoronynál. Nyílt napokat tartunk, ahol bemutatjuk a gyártástechnológiát, és előre egyeztetett időpontokban turistákat és csoportokat is szívesen fogadunk.
Borjád közigazgatásilag Kölesdhez tartozik. A polgármester Greifenstein József örül, hogy jó kezekbe került az építmény. Az egykori műhelyt is helyreállították és kiállítást rendeztek be benne. Egyedi érdekesség ez a vármegyében.
A borjádi söréttornyot 1938-ban építtette Pichler Gusztáv. A sörétgyártást 1939-ben kezdték meg. Napi 8-9 mázsányit készítettek. Az üzem hat embernek adott munkát. A sörétes patronhoz való apró ólomgolyók úgy készültek, hogy a 25 kilós tömbökben ideszállított ólmot a söréttorony valamelyik emeletén megolvasztották, majd a szabadesés során kialakult a gömbforma. A hat szint (23 méter) mindegyike lyukas középen, és alul van még egy 33 méter mély kút. Általában ötvenméteres ejtési magasság kellett, hogy a forró ólomcsepp - ami egy szitán jutott át - tökéletes golyóalakot vegyen fel és megszilárduljon. De készülhettek más méretű sörétek is az ejtési magasság és a szitaméret változtatásával.
