Tabut döntött a Trump-adminisztráció: párbeszédet kezdeményeztek Venezuelával, amelynek eredményeként hat amerikai állampolgár hazatérhetett a börtönből.
Venezuelában szabadon engedték a hat amerikai állampolgárt, akik eddig börtönben voltak, miután pénteken Donald Trump különleges megbízottja, Richard Grenell találkozott Nicolas Maduroval, az ország választási csalással újraválasztott elnökével. A diplomáciai kapcsolatokat a két nemzet 2019-ben, Trump első ciklusának idején szakították meg.
Nicolas Maduro elnök tavaly július végén, egyes szakértők állítása szerint, választási csalásokkal biztosította magának az elnöki pozíciót Venezuelában. A gazdasági válsággal küszködő dél-amerikai országban ezt követően Maduro-ellenes tüntetések törtek ki, amelyek során a hatóságok több mint 2000 embert vettek őrizetbe, köztük tíz amerikai állampolgárt is.
Az MTI jelentése alapján Donald Trump különleges megbízottja, Richard Grenell a Maduro-ellenes demonstrációk során letartóztatott amerikai állampolgárok érdekében utazott Caracasba. A 10 aktivista közül a venezuelai hatóságok 6-ot azonnal átadtak az amerikai képviseletnek, akik fél évnyi fogság után a diplomata gépén hagyták el az országot.
A találkozón szóba került a migráció is. Az Egyesült Államok vezetése ugyanis szeretné visszadeportálni az utóbbi években országukba érkezett legalább 700 ezer venezuelai migránst - akik többek között a Maduro-rezsim politikai üldöztetése, és az élhetetlen körülmények elől menekültek az észak-amerikai országba.
Venezuela azonban ezidáig nem volt hajlandó fogadni saját népét. Arról egyelőre nincs hír, hogy ezzel kapcsolatban született-e a két ország között megállapodás, de a Fehér Ház szerint Trump arra utasította Grenell különleges megbízottat, hogy keressen egy ideális helyet, ahol a migránsokat - köztük a Tren de Aragua bűnszervezet tagjait - a dél-amerikai országba visszaszállító repülők földet érhetnek.
Az amerikai diplomata és az elnök találkozója rendkívül elszomorította a venezuelai demokratikus ellenzéket, akik most attól tartanak, hogy a magas rangú amerikai tisztviselő látogatását Nicolas Maduro arra fogja felhasználni, hogy legitimitást szerezzen a rendszerének. Trumpék akciója belföldön, az Egyesült Államokban is heves ellenérzéseket váltott ki a demokratákból, ugyanis a Biden-adminisztráció külpolitikája a Maduro-rezsim totális elszigetelésére törekedett.
A Grenell és Maduro közötti találkozó nem csupán a nemzetközi porondon, hanem a republikánus táborban is jelentős hullámokat vert. Az első Trump-kormányzat Venezueláért és Iránért felelős különleges megbízottja, aki Grenell elődjének számít, arra figyelmeztetett, hogy Maduro a találkozót arra használja fel, hogy belföldi propagandájában azt állítsa: az amerikai nép elismeri őt elnökként. Ez a lépés nem csupán politikai játszmák színtere, hanem a Venezuelában tapasztalható válság további mélyítésének is eszköze lehet.
A Trump-adminisztráció hivatalos álláspontja szerint Maduro nem Venezuelai legitím elnök. Amikor az elnököt arról faggatták, hogy a jövőbeni kapcsolatok esetleg változtathatják-e ezt a nézőpontot, az államfő a következőképpen reagált:
Nem. Valamit szeretnénk kezdeni Venezuelával. Nagy kihívást jelentett számomra Maduro, akivel szemben álltam. Az együttműködésünk nem volt zökkenőmentes, de ami igazán aggasztó, az a venezuelai emberek sorsa, akikkel rendkívül igazságtalanul bántak.
- reagált az amerikai elnök.
Nicola Maduro 2013 óta vezeti Venezuelát, és hivatali ideje alatt drámai változások zajlottak le az ország életében. Az elmúlt években körülbelül 7,7 millió venezuelai hagyta el hazáját, sokan a szomszédos latin-amerikai államokban kerestek új otthont, míg mások az Egyesült Államokig is eljutottak. Venezuela már korábban sem volt a legmagasabb életszínvonalú országok között, de Maduro gazdasági intézkedései, a Covid-19 járvány okozta recesszió, valamint a nemzetközi szankciók következtében a helyzet drámaian romlott. Ma az ország 30 milliós népességének jelentős része élhetetlen körülmények között küzd. Statisztikák szerint a lakosság 91 százaléka szegénységben, míg 67 százaléka extrém szegénységben tengődik.
