Rémisztő vírus terjed Európa területén: hatalmas pusztítást idézhet elő, ha nem sikerül megfékezni - Agrárszektor

A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az agrárium jelenlegi állapotáról, miközben feltérképezi az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket és kihívásokat. Emellett részletesen bemutatja azokat az üzleti prognózisokat, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozások megalapozott döntéshozatalához. Az esemény lehetőséget biztosít a szakmai párbeszédre, valamint a legfrissebb trendek és innovációk megvitatására is.

A veszettség betegség világszerte elterjedt, és noha az elmúlt két évtized során jelentős előrelépést tapasztaltunk Európában, a probléma még mindig nem tekinthető teljes mértékben megoldottnak. Nyugat-Európában a klasszikus veszettség szinte eltűnt, kivéve néhány behurcolt esetet. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában, különösen Romániában és Lengyelországban, az utóbbi években még mindig viszonylag magas számú veszettség-esetet regisztráltak. Ukrajnában a betegség továbbra is gyakori, ami folyamatos fenyegetést jelent az uniós tagállamok határ menti területeire. E kockázatok csökkentése érdekében az Európai Unió támogatásával több kezdeményezés indult, például Kárpátalján, ahol a rókák veszettség elleni immunizálása csalétekbe rejtett vakcina alkalmazásával történik.

Magyarországon a veszettség felszámolására szintén szervezett, uniós társfinanszírozással megvalósuló mentesítési program zajlik. Ennek lényege, hogy a vörösróka-állományt évente kétszer, tavasszal és ősszel vakcinázással kezelik. A vakcinát csalétekbe helyezve, repülőgépről szórják ki a rókák élőhelyén, biztosítva ezzel, hogy minél több egyed jusson a készítményhez. A program sikerét mutatja, hogy 2018 és 2021 között Magyarország teljes területén nem fordult elő veszettség. Ugyanakkor 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében ismét regisztráltak esetet, amely arra figyelmeztet, hogy a határ menti behurcolás lehetősége továbbra is fennáll. Ennek következtében a vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, míg az ország többi területe továbbra is mentesnek számít - adta közzé a NÉBIH.

A betegség elterjedése elsősorban a fertőzött állatok nyálával való közvetlen kapcsolat révén valósul meg, leggyakrabban harapás vagy marás által. A vírus az idegrendszeren keresztül terjed, míg végül eléri az agyat, ahol súlyos gyulladásos reakciókat indít el. A tünetek általában 20-90 napos lappangási idő után jelentkeznek, azonban előfordulhat, hogy ez az időszak rövidebb vagy hosszabb is lehet.

Emberben a betegség kezdeti stádiumában influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mint a láz, fejfájás, izomfájdalmak, majd ezt követi a betegség látszólagos enyhülése. A későbbi szakaszban azonban idegrendszeri tünetek alakulnak ki: szorongás, nyugtalanság, görcsök, bénulás, víziszony, és végül a beteg halála. A tünetek megjelenése után a betegség gyakorlatilag mindig végzetes, ezért a gyors sebellátás, valamint a posztexpozíciós oltási sorozat életmentő lehet.

Az állatvilágban a veszettség két formáját különböztetjük meg: a "dühöngő" és a "csendes" veszettséget. A dühöngő forma során az állatok izgatottá, agresszívvá válnak, emberre és más állatokra támadnak, gyakran élettelen tárgyakat is megharapnak. A nyelési nehézségek miatt fokozott nyálzás figyelhető meg, ami növeli a fertőzés továbbadásának kockázatát. A csendes forma ezzel szemben inkább a jól tartott, lakásban élő állatoknál fordul elő, akik letargikussá válnak, étvágytalanság és bénulás alakul ki, majd az állat elpusztul. Macskákban a dühöngő forma gyakoribb, ami különösen veszélyes, hiszen a macskák gyakran felügyelet nélkül kóborolnak, és más állatokkal is összeverekedhetnek.

A rókák kulcsszereplői a veszettség elterjedésének, mivel kiválóan alkalmazkodnak az emberi környezethez, és gyakran feltűnnek a települések peremén, sőt néha a belterületen is. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a veszett róka merészkedik be az emberek közé. Valójában a rókák természetes alkalmazkodóképességük miatt keresik az ember által biztosított táplálékforrásokat, mint például rágcsálókat, hulladékot vagy a házi kedvencek számára kihelyezett eledelt. Az egészséges rókák általában messziről elkerülik az embereket, és zaj hatására azonnal menekülnek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden közvetlen érintkezést kerülni kell, mivel a fertőzés kockázata mindig fennáll. Ha egy róka szokatlanul viselkedik, agresszív, vagy a veszettségre utaló tüneteket mutat, azonnal értesíteni kell az állategészségügyi hatóságot vagy a Nébih Zöld Számát.

Az állattartók számára kiemelkedő jelentőséggel bír a veszettség elleni védekezés jogszabályi előírásainak betartása. Magyarországon minden kutyát évente kötelezően veszettség elleni oltásban kell részesíteni, ami alapvető lépés a kutyák és az emberek egészségének megőrzésében. Továbbá, a kutyák mikrochipes azonosítása is kötelező, ami hozzájárul a járványügyi nyomon követés hatékonyságához. A macskák esetében, bár nincs kötelező oltási előírás, a kijáró állatok védőoltásának alkalmazása erősen ajánlott. Ezek az állatok nagy területeket barangolnak be, és könnyen találkozhatnak rókákkal, nyestekkel vagy más potenciálisan fertőzött állatokkal, így fontos a védelem. A veszettség elleni oltás mellett érdemes figyelni a többi fertőző betegség elleni védelemre is, valamint rendszeresen végezni féregtelenítést, és fontolóra venni az ivartalanítást is, hogy állataink egészségesek és boldogok maradjanak.

Ha egy embert állat harap meg, az első és legfontosabb lépés a seb azonnali és alapos kezelése. A sebet alaposan meg kell tisztítani szappannal vagy kézmosószerrel, majd legalább 15 percen keresztül bőséges folyóvíz alatt öblíteni. Ezt követően érdemes vírusellenes hatóanyagot alkalmazni, és haladéktalanul orvoshoz fordulni. A sérülés körülményeit – mint például az állat faja, oltási státusza és viselkedése – a lehető leggyorsabban be kell jelenteni a járási állategészségügyi hatóságnak. Az érintett állatot 14 napos megfigyelés alá helyezik; ha bármilyen tünetet mutat vagy elhullik, laboratóriumi vizsgálatot végeznek. Az ember veszettség elleni oltásának szükségességét az orvos és a népegészségügyi hatóság közösen, a kockázatértékelés alapján határozzák meg.

A veszettség elleni harc tehát egy rendkívül összetett feladat, amelyhez elengedhetetlen a lakosság, az állattartók, az állatorvosok és az állategészségügyi hatóságok szoros együttműködése. Az állatok rendszeres oltása, a vadállomány immunizálása, továbbá a lakosság folyamatos tájékoztatása és felelősségteljes magatartása mind alapvető fontosságú ahhoz, hogy a betegség ne jelentsen veszélyt sem az emberekre, sem pedig az állatvilágra. Az összefogás és a tudatosság kulcsszerepet játszik ebben a küzdelemben, hogy közös erőfeszítéseinkkel megőrizhessük a közegészséget és a biológiai sokféleséget.

Bár Magyarország nagy része jelenleg mentesnek tekinthető, a határ menti régiók helyzete folyamatos éberséget igényel. A veszettség rendszerint halálos kimenetelű betegség, amely ellen szinte egyáltalán nincs gyógymód, ugyanakkor megelőzhető. Ezért a rendszeres vakcinázás, az állategészségügyi szabályok betartása és a felelős állattartás az egyetlen biztos út a védelemhez.