Szívritmuszavar: elegendő csupán a csuklónkra nézni? - Házipatika A szívritmuszavarok sokakat érintenek, és gyakran nehéz észlelni őket. De vajon elegendő-e csupán a csuklónkon található pulzusszámot figyelni a problémák kiszűrésére? E cikk célja, hogy b

Az okoseszközök rendkívül hasznos kiegészítők lehetnek, azonban a szívritmuszavarok azonosítása és precíz diagnózisuk felállítása kizárólag szakértő orvosok feladata.

A szívritmuszavar, más néven aritmia, a szívverés ritmusának eltérését jelenti. Normális esetben a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver, és ezt a pulzust szabályos ritmusban végzi. Amikor azonban szívritmuszavar lép fel, a szívverés túl gyorsan (tachycardia - 100 fölötti pulzusszám), túl lassan (bradycardia - 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban történik. A szív négy üregének összhangban történő működését egy úgynevezett "természetes pacemaker" irányítja, amely a jobb pitvarban található szinuszcsomóból indul ki. Ha ez az elektromos rendszer hibásan működik, szívritmuszavar alakulhat ki, amely bármely életkorban jelentkezhet, de a gyakorisága az évek előrehaladtával nő, különösen a 65 év feletti korosztály körében. A legelterjedtebb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, több mint 11 millió embert érint Európában, míg Magyarországon a diagnosztizált betegek száma közel 300 ezer. Riasztó adat, hogy az érintettek körülbelül 25%-a, azaz majdnem 100 ezer ember, nincs is tudatában annak, hogy ezzel a problémával küzd.

A szívritmuszavarok kialakulásának hátterében számos tényező állhat. Leggyakrabban szívbetegségek, mint például a szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyűzavarok és koszorúér-betegségek felelősek a problémákért. Ezen kívül örökletes szívizom- és ioncsatorna-betegségek is hozzájárulhatnak a ritmuszavarokhoz. Az elektrolit egyensúly zavarai, mint a nátrium, kálium, kalcium és magnézium szintjének eltérései szintén kulcsszerepet játszanak. A hormonális egyensúly megbomlása, például a pajzsmirigy túl- vagy alulműködése, szintén okozhat szívritmuszavart. Továbbá, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is közvetett módon hozzájárulhatnak a probléma megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők is jelentős mértékben befolyásolják a szívritmuszavar kialakulását. A dohányzás, a nikotinbevitel, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és koffeinbevitel növelik a kockázatot. A krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás szintén hozzájárulhatnak a problémákhoz. Ráadásul egyes gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak a szívritmuszavarok kialakulásában.

A szívritmuszavar legjellemzőbb tünetei közé tartozik a szívdobogás érzése (palpitáció), a szívverések közötti szünetek észlelése, mellkasi fájdalmak, légszomj, szédülés, ájulás, valamint a fáradékonyság. "Ez a betegség gyakran alattomosan jelentkezik, mivel a tünetek nem mindig egyértelműek, vagy akár teljesen el is maradhatnak. A kezeletlen szívritmuszavar viszont súlyos szövődményekhez vezethet. Például a pitvarfibrilláció esetén a stroke (agyi infarktus) kockázata akár ötszörösére is nőhet. Magyarországon évente körülbelül 27 ezer esetben történik hirtelen szívhalál, ami naponta 70 ember tragikus elvesztését jelenti. A szívelégtelenség is gyakori következménye az elhanyagolt szívritmuszavarnak. Ezért rendkívül fontos a rendszeres kardiológiai szűrés, különösen a fokozott kockázatú csoportok számára" - hangsúlyozza dr. Sári Gyöngyvér Inez, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szívritmuszavar felismerése és pontos diagnosztizálása szakorvosi kompetenciát igényel. A vizsgálati módszerek közé tartozik az EKG (elektrokardiogram), a Holter monitor (24-48 órás folyamatos EKG-felvétel), az eseménymonitor (hosszabb távú megfigyelés), az echokardiográfia (a szív szerkezetének és működésének ultrahangos vizsgálata) és a terheléses EKG (fizikai terhelés alatti szívritmus vizsgálat). A kardiológus szakorvos kulcsszerepet játszik a diagnózisban és a kezelési terv kialakításában. Ez utóbbi során használhatnak gyógyszereket, például antiaritmiás szereket vagy béta-blokkolókat a szívritmus helyreállítására, kiegészítve véralvadásgátló kezeléssel a stroke kockázatának csökkentésére. A kórosan alacsony, panaszokat okozó szívfrekvencia vagy hosszú kihagyások esetén szükség lehet pacemakerre, vagyis szívritmusszabályozóra, míg súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Az egészséges életmód kulcsfontosságú szerepet játszik mind a betegségek kezelésében, mind a megelőzésükben. A rendszeres fizikai aktivitás mellett elengedhetetlen a táplálkozásunk tudatos megválasztása is: törekedjünk arra, hogy étrendünk gazdag legyen rostokban és vitaminokban, és tartalmazzon alacsony só- és zsírtartalmú ételeket, például zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, valamint kiváló minőségű fehérjeforrásokat. Ezen kívül a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a stressz hatékony kezelése, a pihentető alvás és a koffein- illetve alkoholbevitel csökkentése mind hozzájárulnak a szívünk egészségének megőrzéséhez. Ne feledkezzünk meg a rendszeres orvosi ellenőrzésekről sem, ahol a háziorvosunk figyelemmel kíséri a pulzusunkat, és szükség esetén EKG-vizsgálatot is végez, hogy időben észlelhesse a szabálytalan szívverést.