Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország érdekeivel ellentétes, hogy az ukránok tagjai legyenek az Európai Uniónak vagy a NATO-nak.

A kárpátaljai magyar közösség jogainak figyelmen kívül hagyása az ukrán hatóságok részéről komoly kihívásokat jelent az ország EU-s csatlakozási törekvéseinek szempontjából. Az ilyen helyzetek kezelése nélkülözhetetlen a stabilitás és a demokratikus normák érvényesítése érdekében.

Hétfőn Brüsszelben az európai külügyminiszterek az ukrajnai konfliktus lezárásának lehetőségeiről tárgyaltak. Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette, hogy az Európai Unió háborús politikája nem bizonyult sikeresnek. "Minden egyes próbálkozás, amely a háború befejezésére irányult, kudarcot vallott" - hangsúlyozta Szijjártó, aki úgy véli, hogy azok az intézkedések is, amelyek Ukrajna katonai helyzetének javítását célozták, nem hozták meg a várt eredményeket. Ilyen lépések voltak a gazdasági szankciók és a fegyverek szállítása.

"Jelenleg a reményeink kizárólag az amerikai-orosz tárgyalásokra összpontosulnak" - nyilatkozta Szijjártó, aki a tanácskozás során azt tapasztalta, hogy "a háborús szándékú liberálisok nem támogatják" a tárgyalások sikerét. Ezt követően bírálta az európaiak által tervezett fegyverszállítmányokat, amelyek célja, hogy "Ukrajna képes legyen elutasítani egy olyan megállapodást, amelyet valaki rossznak ítél meg."

Szijjártó azt is kiemelte, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása nem élvezi az egyhangú támogatást a szövetségen belül. "Természetesen lehet az ukránokat félrevezetni, lehet őket megtéveszteni (...), de ez nem helyénvaló" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a háborúpárti liberálisok az ukrán nép valódi érdekeivel ellentétben kívánják segíteni az országot.

"Már a 17. szankcióról beszélnek, úgy hogy formálisan ma került elfogadásra a tizenhatodik [amire Magyarország is rábólintott]. A csomagban már energiaterület szankcionálását ismételten felvetik" - mondta Szijjártó, aki szerint ezek a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen kivitelezhetők. Azt is elvakultságnak tartotta, hogy egyes európai külügyminiszterek szerint az Egyesült Államok elfogadta az orosz narratívát. (Igaz, még az orosz imperializmus főideológusa is pontosan ezt mondta.)

"Március 10-ig el kell döntenünk, hogy fenntartjuk-e a következő hat hónapra mintegy 2700 orosz és belarusz állampolgár szankcionálását" - nyilatkozta Szijjártó, hangsúlyozva, hogy Magyarország a jóváhagyását bizonyos feltételekhez fogja kötni. Kiemelte, hogy szeretné, ha az Európai Bizottság (EB) tiszteletben tartaná korábbi ígéreteit. Később egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy 8-10 személyt szeretnének eltávolítani a szankciós listáról.

"Januárban kaptunk egy négypontos garanciát arra, hogy Magyarország energiaellátásnak biztonságát nem fogják veszélyeztetni az ukránok. (...) Az egyik pont úgy szól, hogy az EB konzultációkat kezdeményez magyar, szlovák és ukrán részvétellel arról, hogy miként lehetne újraindítani a gáztranzitot Ukrajnán keresztül" - mondta Szijjártó, aki szerint az első ilyen találkozóra nem hívták meg a magyarokat.

Ukrajna EU-csatlakozásának kérdése kapcsán Magyarország kifejezte, hogy a támogatását csak akkor adja meg a kezdeti nyilatkozathoz, ha az ukrán kormány hajlandó visszaadni a kárpátaljai magyar közösségek jogait, amelyeket korábban elvettek tőlük. Szijjártó hangsúlyozta, hogy az ukrán fél által benyújtott 48 oldalas előterjesztésben a krími tatárok említése harmincszor szerepel, míg a kárpátaljai magyar közösség csupán kétszer kerül szóba. Ez alapján Szijjártó megkérdőjelezte az ukrán vezetés valódi szándékait a helyzet rendezésével kapcsolatban.

A kérdésre válaszul kijelentette, hogy az Európai Bizottság nem lép fel a tagjelölt országokkal szemben, ha azok cselekedetei nem veszélyeztetik a meglévő tagállamok érdekeit.

Az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák kapcsán megjegyezte, hogy a hangsúlyt nem az ukránok védelmére kellene helyezni, hanem inkább az európai államok érdekeire. Ezt a megközelítést "egészen eltérő szemléletmódnak" nevezte.

Beszélt az ENSZ-ben esedékes szavazásról is, amely két békehatározatot érint. Az egyik javaslatot az Egyesült Államok indítványozta, és Magyarország társszerzőként áll ki mellette. A másik határozat az Európai Unió kezdeményezése, amelyhez Ukrajna is csatlakozott. Ebben a javaslatban azt követelik, hogy az orosz hadsereg vonuljon ki a megszállt területekről.

Szijjártó szerint az EU lebukott azzal, hogy az amerikai USAID támogatások leállítása miatt megnövelte a Grúziába érkező támogatásokat. "Az Európai Unió az adófizetők pénzét használva beavatkozik egy unión kívüli ország belpolitikai folyamatokba az ellenzék oldalán csak azért, mert a kormány patrióta, konzervatív, és nem csattogtatja a bokáját Brüsszelnek" - mondta.