Szeged ismét vendégül láthat tengerjáró hajókat? Fedezzük fel a régi idők szenzációját!
Ezrek voltak kíváncsiak rá. A Hazám tengerjáró hajó beírta magát a város hajózástörténetébe. De vajon hatvan évvel később, a mai városi viszonyokhoz igazodva beleférhet-e, hogy ismét egy hajóóriás érkezzen Szegedre? Egy szakértő válaszol.
Történelmi pillanatnak számított, amikor egy több ezer tonnás tengerjáró hajó kikötött Szegeden - ezt a napot ma is sokan emlegetik. De vajon megismételheti magát a történelem? Újra szelheti a Tisza vizét egy hatalmas monstrum?
Közel 60 évvel később, újra lehet tengerjáró hajó Szegeden?
1965. június 6-án egy jelentős esemény történt a magyar hajózás történetében, amikor a Hazám nevű tengerjáró hajó elsőként horgonyzott le a szegedi rakparton. Az 1300 tonnás, hazai gyártású vízi jármű a Közel-Keletről érkezett, fedélzetén 154 tonna dohánnyal. Az utazásának hátterében egy különleges ok húzódott meg: a Duna magas vízállása miatt nem tudott átkelni az újvidéki híd alatt, így a külföldi kirakodás helyett a hazai kikötő mellett döntöttek. A Hazám története izgalmas példája annak, hogy a műszaki és logisztikai kihívások megfelelő tervezéssel és erőfeszítéssel leküzdhetők, még akkor is, ha ez némi áldozattal jár. A hajó Magyarkanizsát elhagyva 400 tonna vizet szívott fel kettős fenekébe, hogy ezzel csökkentse merülését 10 centiméterrel. A híd alatti biztos átkelés érdekében lebontották a kéményét és a rakodórudakat is, hogy elkerüljék a fennakadást. Ez az áldozat azonban nem jött következmények nélkül: a rakomány, a dohány, megsínylette az utat, elázott, és csak a szegedi kikötés után tudták megszárítani. A Hazám kalandos útja tehát nemcsak a magyar hajózás, hanem a kitartás és az innováció példája is.
Ma, közel 60 évvel később ismét felmerült a kérdés: kiköthet-e egy nagyobb hajó Szegeden, mint például a Mona Lisa vagy a Victor Hugo nevű turistahajók. Technikai értelemben ezek a hajók már átfértek a zsilipeken, fel is hajóztak már a Tiszán, de a város vízi infrastruktúrája mára sem fejlődött úgy, ahogy lehetett volna. A belvárosban nincs alkalmas kikötőhely ilyen hajók számára, a medencés kikötő ugyan elméletileg erre szolgálna, de nem használják, ráadásul a közúti összeköttetés sincs megoldva. A határkikötő ugyan fogadhat ilyen hajókat, de eredetileg nem ilyen célra épült. Ott a kikötő kis rendőrségi és vízimentő hajókat is el kellett távolítani, hogy helyet csináljanak a nagyobb járműnek - nyilatkozta lapunknak Kipper György szegedi vitorlás-oktató.
A múltban a hazám, Szeged érkezésével, a valutamegtakarítás volt a fő cél, ma viszont a turizmus és a logisztika lehetőségei állnak a középpontban. Információink szerint a kínai BYD már megkezdte a medencés kikötőhöz kapcsolódó komoly vízi és logisztikai projektek kidolgozását, amelyek akár autók, akár alkatrészek szállítását célozzák meg.
