Szakadék tátong az EU merész chipgyártási elképzelései és a tényleges helyzet között.

A 2023-ban elfogadott chiptörvény célkitűzései még messze vannak a megvalósulástól, amit most az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése is megerősít. Az iparág helyzetének felmérése érdekében körülnéztünk, hogyan áll a chipgyártás Európa különböző pontjain.

Európának sürgősen ki kell lépnie a Csipkerózsika-álmából, hogy megvalósíthassa 2023-ban megfogalmazott chipipari célkitűzéseit. Az Európai Számvevőszék (ESZ) 2025 májusi jelentéséből világosan kiderül, hogy a cél az, hogy 2030-ra a globálisan forgalmazott chipek 20%-át az EU területén állítsák elő. Az álom megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő intézkedések és beruházások sürgető bevezetése.

Az Európai Uniónak haladéktalanul át kell gondolnia a mikrochip iparág fejlődésére vonatkozó terveit.

„Fontos, hogy a szöveget egyedivé tegyük” – nyilatkozta Annemie Turtelboom, az Európai Számláló Zöldség- és Gyümölcstermelési Jelentésért Felelős Tagja. „Jelenleg távol állunk a kitűzött célunktól. Ahhoz, hogy elérjük a 20%-os célértéket, a termelési kapacitásunkat körülbelül négyszeresére kellene növelnünk, de a jelenlegi ütemünk mellett ez még nagyon távoli álom” – tette hozzá Turtelboom.

Az európai chipipar helyzetének megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az Európai Bizottság, valamint a kezelt közös uniós költségvetés mindössze az iparág számára 2030-ig szükséges 86 milliárd eurós finanszírozási igény 5%-át biztosítja. A fennmaradó összeg előteremtése a tagállamok és az érintett iparági szereplők feladata. Összehasonlításul: a világ vezető chipgyártói a 2020-2023 közötti három éves időszakban összesen 405 milliárd eurót fektettek kutatás-fejlesztésbe és beruházásokba, ami drámaian kiemeli az európai tervek mellett elkölteni szándékozott összeget.

A számvevőszéki jelentés hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem rendelkezik felhatalmazással az uniós szintű nemzeti beruházások koordinálására, amely a közösségi célokkal való összhang biztosítását célozná. Ezen kívül a számvevőszéki ellenőrök megállapították, hogy a chiptörvény céljai és a nyomon követésük nem eléggé világosak. Ennek következtében nehéz megítélni, hogy az iparág aktuális, mainstream mikrochipek iránti keresletét megfelelően figyelembe veszik-e.

A kereslet csupán egy a sok-sok tényező közül, amelyek alapvetően formálják a chipgyártás piacát. Az Európai Unió versenyképességét ezen a szektoron belül nemcsak a nyersanyagok importjától való függőség, hanem a magas energiaárak, a környezetvédelmi kihívások, a geopolitikai feszültségek és az exportkorlátozások, továbbá a szakképzett munkaerő hiánya is jelentősen befolyásolja.

Egy másik jelentős európai kihívás a közösségi támogatások elosztásának logikájában rejlik. Az EU mikrochip-ipara főként néhány nagyvállalatra épül, amelyek a magas értékű projekteket helyezik előtérbe. Ez a megközelítés a finanszírozás erőteljes koncentrációját eredményezi. Így egyetlen projekt leállása, késlekedése vagy sikertelensége komoly következményekkel járhat az egész iparág számára.

Emellett érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság 2024 júliusában publikált előrejelzése alapján, bár a "hazai" gyártási kapacitások várhatóan jelentősen bővülnek, az EU részesedése a dinamikusan fejlődő globális értékláncban csupán csekély mértékben, 2022-es 9,8%-ról 2030-ra mindössze 11,7%-ra emelkedne.

A kihívások ellenére Európa-szerte számos piaci és kutatás-fejlesztési ambíció bontakozik ki, vagy éppen a megvalósulás különböző fázisaiban van. Ahogy az Economist tavasszal megjegyezte, "kevesen gondolnák, hogy a mesterséges intelligencia jövője Eindhovenben, egy viszonylag csendes holland városban fog eldőlni." Pedig Eindhoven déli részén, az ipari és kutatás-fejlesztési övezet szívében található az ASML központja. Ez a vállalat az egyetlen a világon, amely a legfejlettebb MI-chipek előállításához szükséges litográfiai berendezéseket gyártja. Az ASML legújabb csodája egy 150 tonnás óriás, amely körülbelül akkora, mint két hajózási konténer, és ára körülbelül 350 millió dollárra rúg.

Ez a különleges helyzet azt jelenti, hogy Európa – ahogyan a világ más részei, például az Egyesült Államok is – szinte teljes mértékben Tajvanra támaszkodik a mikrochipek beszerzésében. Ugyanakkor a legfejlettebb litográfiai gépeket kizárólag az ASML-től szerzik be, amelyek elengedhetetlenek a chipgyártáshoz, még a világ vezető kínai vállalatánál, a TSMC-nél is.

A TSMC mellett, az Apple, a Samsung és az Intel is rájuk támaszkodnak a legmodernebb processzorok gyártásában, az MI gyorsítóktól az okostelefonokba szerelt chipekig. Egyetlen más vállalat sem gyárt olyan gépeket, amelyek megbízhatóan képesek a 7 nanométeres és annál kisebb chipek nyomtatására. Még a kiforrottabb technológiák esetében is a cég eszközei adják a globális piac több mint 90 százalékát.

Az ASML mellett, amely az európai sikertörténetek egyik legismertebb képviselője, számos más chipipari vállalkozás és kutatási kezdeményezés is virágzik a kontinensen. Ezek a projektek, sok esetben az Európai Unió támogatásával valósulnak meg, hozzájárulva a régió technológiai fejlődéséhez és innovációs potenciáljához.

A PULSE egyedülálló, határokon átívelő újságírói együttműködés keretében gyűjtötte össze ezt az anyagot.

A francia kormány közel 2,9 milliárd eurót különít el a France Relance uniós (RRF) forrásából, hogy támogassa a STMicroelectronics cég Crolles-ban zajló kapacitásbővítési projektjét – számolt be róla a Reporterre oknyomozó portál. A svájci központú, francia-olasz tulajdonú vállalat fejlesztése rávilágít arra, hogy az iparág mennyire összetett és globális hatásokkal bír. A Stop Micro kollektíva 40 oldalas jelentése hangsúlyozta a gyártás környezeti hatásait is: a bővítés következtében a STMicroelectronics két üzeme több vizet és áramot fog fogyasztani, mint egy 200 ezer fős város. E közben a Le Monde híradása szerint a cég bejelentette, hogy 2027-ig körülbelül ezer munkavállaló elbocsátását tervezi Franciaországban.

Spanyolország a PERTE Chip program keretében kíván belépni a globális félvezetőipari versenybe - írja az El Confidencial. Az EU helyreállítási alapjából finanszírozott kezdeményezés négy pillérre épül: kutatás, tervezés, gyártás és elektronikai termékek előállítása. A Digitális Átállásért Minisztérium 45 millió eurót oszt ki 17 kezdeményezés között, amelyekben 80 vállalat vesz részt. Céljuk egyetemi-ipari tanszékek létrehozása a mikroelektronikai és félvezetők gyártásának szegmensére koncentrálva. Emellett 2025 májusában újabb 53 millió eurót pántlikáztak fel 37 projektnek a PERTE Chip második finanszírozási körében.

A finanszírozott projektek között kiemelkedik a barcelonai IDEADED, amely 4,7 millió eurós támogatásban részesül a tranzisztorfejlesztési munkálataihoz. Ezen kívül a cantabriai Derivados del Flúor is figyelemre méltó, hiszen 6,6 millió eurós támogatással folytat félvezetőkutatásokat. A Multiverse Computing szintén innovatív megoldásokkal rukkol elő, mesterséges intelligenciát integráló chipalkalmazásai révén. Továbbá, a DioSiC projekt, amelyet a Nanoker, Hiperbaric és Fagor Electrónica vezet, olyan különleges chipek fejlesztésére összpontosít, amelyeket a spanyol kormány tervei szerint más, főként ázsiai gyártók fognak tömegesen előállítani.

Olaszország több mint 4 milliárd eurót különített el nemzeti stratégiájában a félvezetőipar fejlesztésére az EU Chips Act irányelveivel összhangban - számol be az Il Sole 24 Ore. A 2022-ben létrehozott Nemzeti Félvezető Stratégiai Alap ellenére azonban a tényleges pénzosztások akadoznak a bürokratikus akadályok és a kormányzati koordináció hiánya miatt. A közvetlen ipari beruházások és K+F projektek egyelőre csak korlátozott mértékben részesültek a keretből.

Egy újabb figyelemre méltó sikertörténet tűnik fel Európában, amely az STMicroelectronics nevéhez köthető. A vállalat 730 millió eurós beruházással új szilícium-karbid gyártóüzemet alapított Cataniában, a támogatás részben az EU IPCEI keretein belül valósult meg. Bár ez a létesítmény jelentős előrelépést jelent, technológiai szempontból még mindig lemaradásban van ázsiai és amerikai vetélytársaihoz képest, különösen a 10 nm alatti csúcstechnológia terén. Eközben az Intel által 2022-ben bejelentett 4,5 milliárd eurós chipcsomagoló üzem Olaszországban egyelőre bizonytalan státuszban van, hiszen a projekt hivatalos megerősítése vagy esetleges lemondása még várat magára.

Idén áprilisban megnyitotta kapuit a Kaunasi Műszaki Egyetem (KTU) újonnan alapított Chip Akadémiája, amely a legkorszerűbb chiptechnológiák kutatására és kereskedelmi hasznosítására összpontosít – számol be róla a Delfi. Az akadémia célkitűzése, hogy olyan innovatív technológiákat fejlesszen, amelyek megfelelnek a regionális ipar és tudományos közösség igényeinek. A projekt nemzetközi szinten is kiemelkedő együttműködéseket alakít ki, többek között a Tamperei Egyetemmel, a Massachusettsi Műszaki Intézettel (MIT) és az Arizonai Egyetemmel.

A Teltonika High-Tech Hill a legnagyobb ambíciókkal bíró projekt, amely a tajvani ITRI-vel karöltve valósult volna meg a litván főváros, Vilnius szívében. A 3,5 milliárd eurós beruházás korábban áramellátási nehézségek miatt rövid időre leállt, de a litván kormány nemrégiben törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos esetekben akár két évvel is meghosszabbítsák a nagyberuházási projektek határidejét - számolt be az ELTA.