Sok gazdálkodó a csempészeket részesíti előnyben az állami felvásárlókkal szemben - Agrárszektor
A kakaó globális piacon tapasztalható drámai áremelkedése ellenére az elefántcsontparti és ghánai termelők alig élvezik a megnövekedett profitot, ami a feketekereskedelem elterjedéséhez vezetett. A gazdák egyre inkább a csempészekhez fordulnak az állami felvásárlók helyett, miközben a kakaó ára soha nem látott magasságokba szökött.
A kakaó világpiaci árának alakulása az utolsó öt évben figyelemre méltó emelkedést mutatott. Tavaly a tonnánkénti ár 12 ezer dollár fölé szökött, míg jelenleg a 9800 és 10 ezer dollár közötti sávban ingadozik. Ez a drámai növekedés éles kontrasztot mutat a 2023 januári 2800 dolláros árfolyammal. Az áremelkedés mögött a fő kakaótermő területeken, mint Elefántcsontpart és Ghána, tapasztalható terméskiesés áll, amelyet a kedvezőtlen időjárási körülmények és növényi betegségek idéztek elő – számolt be róla a Világgazdaság.
A termelési költségek emelkedése szoros összefüggésben áll a nyugati vállalatok által a társadalmi nyomás hatására hozott döntésekkel, amelyek elutasítják a gyermekmunkával előállított termékeket. Ezt a problémát tovább súlyosbítja a kormányzati befektetések hiánya, valamint a csempészet elterjedése, amely még inkább megnehezíti a helyzetet.
A két legnagyobb termelő országban erősen szabályozott piaci rendszer működik. Ghánában a COCOBOD, Elefántcsontparton a CCC állami intézmények monopóliumként irányítják a kakaó termelését, marketingjét és feldolgozását. Ezek a szervezetek fix áron vásárolják fel a terményt a gazdáktól, majd nagykereskedőként értékesítik a nemzetközi piacokon. Ez a rendszer jelentős bevételt biztosít az államnak, de a termelők régóta bírálják. A világpiaci árak emelkedésével a farmerek egyre inkább a csempészeknek adják el termésüket, akik magasabb árat kínálnak. A csempészek a kakaót Guineában, Togóban és Libériában értékesítik tovább.
Elefántcsontpart tavalyi 1,7 millió tonnás terméséből mintegy 100 ezer tonnát csempésztek ki a szomszédos országokba. A feketekereskedelem virágzik, mivel jelentős bevételt biztosít mind a termelőknek, mind a csempészeknek, miközben a korrupt tisztviselők is részesülnek a haszonból kenőpénzek formájában. A kormány a hadsereg bevetésével próbálja megfékezni a csempészetet. Ennek eredményeként idén februárban az elefántcsontparti hatóságok kétezer tonna kakaóbabot foglaltak le és többtucatnyi embert tartóztattak le.
A Bloombergnek adott interjújában a csempészek kifejtették, hogy folyamatosan újabb és újabb útvonalakat keresnek, hiszen a hegyvidéki, sűrű erdőségekkel borított határszakaszok ellenőrzése rendkívül nehéz feladat. Ezzel párhuzamosan a farmerek is hangot adnak elégedetlenségüknek, mivel úgy érzik, hogy a kemény munkájuk gyümölcsét az állami hatóságok szedik le, ami arra készteti őket, hogy a feketekereskedelemhez folyamodjanak.
Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei tovább ronthatják a helyzetet, mivel Elefántcsontpart 21 százalékos vámra számíthat, ami a legmagasabb egész Nyugat-Afrikában. Ez várhatóan még inkább a csempészet felé tereli a termelőket. Európa, amely a globális kakaóbabimport mintegy feléért felelős, különösen érzékenyen érinti a helyzet. A kontinens 50 milliárd eurós forgalmú csokoládéipara a legnagyobb felhasználója a kakaónak. A fogyasztási szokások azonban alig változnak: a két legnagyobb felhasználó, Németország és Svájc az áremelkedések ellenére is évi 9,1 kilogramm csokoládét fogyaszt fejenként.
A kakaóbabhiány tavaly történelmi csúcsra emelte a csokoládé árát, és a szakértők szerint idén sem várható javulás. Az édesipari források figyelmeztetnek, hogy folytatódhat a zsugorinfláció: még kisebbek lehetnek a csokoládétáblák vagy olcsóbb összetevőket tartalmazhatnak, mivel a gyártók így próbálják ellensúlyozni a drágulást. A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak Afrikában, hanem Dél-Amerikában is visszaesett a termelés. Brazília kakaótermelése 2024-ben 179 ezer tonnára csökkent az előző évi 220 ezer tonnáról, és az elemzők szerint idén további csökkenés várható.
