Romániának rengeteg lehetősége van arra, hogy kihasználja ezt a helyzetet.

Ha békét akarsz, készülj a háborúra, tartja egy ismert latin mondás, és nagyon úgy fest, hogy Európa több mint három évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása, illetve közel két évvel a közel-keleti feszültségek (a Hamász betörése Izraelbe) után ráébredt, hogy szüksége van önálló védelemre, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok élére visszakerült Donald Trump - kis túlzással élve - naponta változtatja meg a véleményét, mindezt úgy, hogy az USA - mint a legnagyobb gazdaság - a NATO legnagyobb befizetője. De hogyan is érintheti a hadigazdaság az életszínvonalat és Európa gazdasági helyzetét?

Dr. Rácz Béla Gergely, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a lapunknak adott interjúban kifejtette, hogy a hadigazdaság fellendülést hozhat magával, amennyiben rendelkezésre állnak szabad gyártókapacitások és munkaerő. Ha azonban ezek a feltételek nem állnak fenn, a fegyverkezési verseny kedvezőtlen hatásokkal járhat a gazdaság számára, hiszen inflációt idézhet elő, és nem támogatja a gazdasági növekedést.

Európában jelen állás szerint rendelkezésre áll mind a munkaerő-, mind a gyártókapacitás. Sokat lehetett hallani arról az elmúlt időszakban, hogy az európai ipar hanyatlóban van, elég csak például az autóiparra gondolni. Ha ezt a hanyatlóban levő tradicionális ipart felváltja vagy részben kompenzálja a hadiipar, akkor azokat a kapacitásokat elég könnyen át lehet állítani hadifelszerelések gyártására, ahogyan azt a személyt, aki elveszítené a munkahelyét a hanyatló tradicionális ipar miatt, be lehet állítani fegyver- és hadigépezetek gyártására, fogalmazott a közgazdász, aki azt is hozzátette, hogy meglátása szerint Európában ha nem is fellendüléssel, de mindenképpen pozitív gazdasági következménnyel járhat a felfegyverkezés.

Románia jövője ígéretes lehet, hiszen az ország geopolitikai helyzete kedvező, és a nemzetközi figyelem középpontjában áll. A szomszédos orosz-ukrán konfliktus, valamint a fekete-tengeri bázisok jelentősége új lehetőségeket teremt. Az ország gazdasági potenciálja is figyelemre méltó, hiszen rejtett tartalékokkal rendelkezik, így van esély arra, hogy Románia ismét a növekedés útjára lépjen – mondta dr. Rácz Béla Gergely. A közgazdász kifejezte reményét, hogy ez a fejlődés tartós alapokra épül. Rácz szerint a felfegyverkezés terén Románia nem csupán megőrizheti pozícióját, hanem jelentős előnyöket is szerezhet, amennyiben jól irányítja erőforrásait és stratégiáját.

Felmerül a kérdés, hogy a hadigazdaság mennyire képes ellensúlyozni a Bolojan-kabinet deficitcsökkentő intézkedéseit. Érdemes hangsúlyozni, hogy a két téma különböző időtávokra vonatkozik. A kormányzat által bevezetett gazdasági intézkedések hatása a következő hetekben és hónapokban fog megmutatkozni, és várhatóan további rendelkezések is születnek majd. A dékánhelyettes kiemelte, hogy ezek az intézkedések célja a hiány gyors csökkentése, valamint Románia belső és külső gazdasági egyensúlyának fokozatos helyreállítása, mindezt olyan módon, hogy azonnali hatásuk legyen; például a héa emelése ilyen lépés. Ezzel szemben az európai felfegyverkezés gazdasági előnyei hosszabb távon fognak kibontakozni. Fontos megjegyezni, hogy az elsődleges cél, hogy Románia költségvetésének helyzete javuljon, miközben Európa gazdasági ereje is növekedjen. Németország alkotmánya adóssághatárt állapít meg, amit jelenleg gyakorlatilag félretettek, lehetővé téve, hogy a német gazdaság többletköltekezzen, amennyiben a hadiiparra fordítja a forrásokat, ami gazdasági fellendülést eredményezhet.

A külső piacokon megmutatkozó kereslet jelentős hatással bír a belső gazdasági egyensúly helyreállítására, amelynek kedvező következményeit közép- és hosszú távon tapasztalhatjuk – fogalmazott a közgazdász. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rövid távú időszakban nem érdemes túlzott optimizmussal számolni. Az átlagemberek számára a költségvetési egyensúlytalanság miatt bevezetett intézkedések következtében érezhetően csökkenni fog a rendelkezésre álló jövedelmük, ami kevesebb vásárlási lehetőséget és rosszabb életminőséget eredményezhet. Dr. Rácz Béla Gergely megjegyezte, hogy ez a helyzet sajnos elkerülhetetlen, de ha végül sikerül elérni az egyensúlyt, vagy ha Románia elindul egy új iparágak megjelenésének irányába, az gazdasági növekedést hozhat. A jövő gazdasági kilátásaival kapcsolatban nem kell pesszimistán tekinteni, ám a közeljövőben nem várhatóak kedvező fejlemények. A dékánhelyettes véleménye szerint az idei év különösen nehéz lesz a héaemelés és a bizonyos szociális juttatások csökkentése miatt, a vállalatok is komoly kihívásokkal néznek szembe, és a következő év sem ígérkezik könnyűnek. Az elmúlt 5-6 évben tapasztalt reálbér-növekedés, amely sokak számára örömteli volt, mostanra valószínűleg eltűnik; sőt, elképzelhető, hogy idén és jövőre reálbércsökkenésre is számítani kell. Tehát a következő másfél év gazdasági szempontból komoly kihívásokat tartogat, de a középtávú perspektívák kedvezőbbek lehetnek – a következő periódusban újra reálbér-növekedés várható. Emellett a választások előtt a kormányzat hajlamos a fokozott költésekre, ami szintén befolyásolhatja a gazdasági helyzetet. A közgazdász végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország nem fog visszatérni abba a helyzetbe, ahonnan most próbál kilábalni.

Dr. Rácz Béla Gergely szerint a politikusok levontak két nagyon fontos következtetést: egyrészt, hogy a felelőtlen költekezésnek túl nagy a böjtje, vagyis olyan ebédet főztek, aminek nagyobb a böjtje, mint maga az ebéd. Másrészt pedig, hogy olyan - metaforikus - ebédet adtak, amitől az emberek nem laktak jól, vagy legalábbis nem hálálták meg, ezt láttuk a választási eredményeken. A túlköltekezés ellenére a kormányzó pártok történelmük leggyengébb eredményét érték el, úgyhogy le kell vonniuk a tanulságot, hogy felelősségteljesen kell gazdálkodni, nyomatékosította a közgazdász, aki szerint, ha ez megtörténik, a következő másfél év ugyan nehezebb lesz, de ez megalapozza a stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági növekedést, amire szükség van.