Olaszország legnagyobb gleccsere gyors ütemben csökken, ami aggasztó jele a klímaváltozásnak.

Az idei kánikulás nyár után már nem látogatják kutatók Ventinát: a terület annyira megingott, hogy a klasszikus terepi kutatások elvégzése már nem lehetséges biztonságosan - tájékoztat az MTI.
A több mint egy évszázada kijelölt mérési pontokat kőomlások és törmelék borította el, ezért a Lombardiai Gleccserkutató Szolgálat hétfőn bejelentette, hogy ezentúl drónokkal és egyéb távoli megfigyelési technikákkal figyelik a jégfolyam fejlődését.
A gleccserek folyamatosan visszahúzódnak, és ez a folyamat egyre sürgetőbbé válik. 1895 óta összesen 1,7 kilométerrel csökkent a mérete, és a legutóbbi évtizedben, mindössze tíz év alatt, 431 métert veszített el. Ebből a drámai zsugorodásnak a legnagyobb része 2021 után következett be. Andrea Toffaletti, a gleccserkutatás szakértője, úgy véli, hogy...
Az 1980-as évekig még volt reményünk arra, hogy a változások fokozatosan, mérsékelt tempóban következnek be, ám az azt követő negyven év során a fejlődés üteme drámai mértékben felgyorsult.
Az Alpok rendkívül érzékeny a klímaváltozás hatásaira. Itt az átlaghőmérséklet emelkedése kétszer olyan gyorsan zajlik, mint a globális átlag, ami következtében a régió jégmezőinek több mint 64%-a már eltűnt. A brit Nature tudományos folyóirat februári tanulmánya rámutat, hogy a világ gleccserei 2000 és 2011 között évi 255 milliárd tonna jeget veszítettek, míg a következő évtizedben ez a szám várhatóan évi 346 milliárd tonnára nő.
A Ventina pusztulása nem csupán egy helyi tragédia, hanem globális figyelmeztetés is: a hegyvidéki gleccserek olvadása nemcsak a vízkészleteinket érinti, hanem az ökoszisztémák egyensúlyát is megbontja, ami végső soron az emberi életre is súlyos következményekkel jár.