Renner Erika: Csak a jogszabályok módosítása nem elegendő; szükség van egy valóban hatékony áldozatvédelmi rendszer kidolgozására is.

Bár még csak javaslati szakaszban van, máris elérhetővé vált egy olyan jogszabályváltozás, amely végre az áldozatok érdekeit helyezné az elkövetőké mögé. Gál András, a lúgos orvos áldozatának jogi képviselője, a Népszavának adott interjújában kifejezte elégedettségét, de hangsúlyozta, hogy jogszabályalkotások önmagukban nem elegendőek a valódi sikerhez. Szükség van a nyomozó hatóságok megerősítésére is, hogy a változások tényleg érvényesülhessenek.

Az Orbán-kormány hivatalos oldalán megjelent egy új törvénymódosító javaslat, amely forradalmi lépést jelent a bűncselekmények áldozatainak védelmében. A javaslat értelmében az erőszakos bűncselekmény elkövetői nem közelíthetnek többé áldozataikhoz, akik jogot kapnak arra, hogy végleges távoltartást kérjenek ellenük. E javaslat mögött Renner Erikának, a "lúgos támadásként" ismert ügy túlélőjének, valamint jogi képviselőjének, Gál Andrásnak a munkája áll, akik az ügy kapcsán hangot adtak az áldozatok védelmének fontosságáról.

- Két alkalommal ültünk le Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel, és a második megbeszélés során sikerült elérnünk a kért változtatásokat. Az áldozatvédelem jogi aspektusait illetően, ha ez a javaslat átmegy, elégedettséggel töltene el bennünket - nyilatkozta Gál András a Népszavának.

Erika ügye szinte az egész ország figyelmét felkeltette. Egykori barátja, Bene Krisztián, aki az Irgalmasrendi Kórház igazgatójaként dolgozott, 2013-ban brutális módon támadta meg őt. Az eset során Erika elájult, megkötözték, majd maró lúgot fecskendeztek a nemi szervébe, és ezt követően magára hagyták. Az elkövetett cselekmény nem csupán súlyos lelki traumát okozott számára, hanem maradandó fizikai sérüléseket is eredményezett. Szexuális életét gyakorlatilag tönkretették, és ennek következtében kilenc műtéten kellett átesnie, hogy legalább részben helyreállíthassa egészségét.

Erikára 2013. március 12-én délelőtt volt férje, akkori párja és jelenlegi élettársa, Balogh Attila és egyik barátnője talált rá, miután a munkahelyén aggódni kezdtek érte, mert nem ment be dolgozni, és a telefonját sem vette fel. Bene Krisztiánt 2018. július 12-én, öt évvel a bűncselekmény elkövetése után a Kúria - a Fővárosi Ítélőtábla öt hónappal korábbi megismételt másodfokú ítéletét súlyosbítva - 11 évre ítélte.

Idén márciusban úgy tűnt, lehet, hogy idő előtt feltételes szabadságra helyezik, ám a Fővárosi Törvényszék végül úgy döntött, ennek nincs helye. A közlemény alapján a bűncselekmények jellegét, előre tervezettségét, elkövetési módját és az abból kirajzolódó személyiséget, valamint a kiszabott börtönbüntetés hosszát és a hátralévő több mint 2 év 8 hónapot együttesen értékelve nem lehet megalapozottan kijelenteni, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, márpedig ez a feltételes szabadságra bocsátás egyik feltétele.

A Fővárosi Törvényszék határozata értelmében a lúgos orvos nem részesülhet feltételes szabadlábra helyezésben.

Erikának ez a pillanat egy kis felfrissülést hozott, de a teljes megnyugvás még mindig elérhetetlennek tűnt. A lúgos orvos előbb-utóbb ismét szabadlábra kerülhet, hiszen a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a végleges távolságtartást az elkövetővel szemben. - Ha ez a törvény átmegy, akkor végre lehetőség nyílik erre, és ráadásul két alapvető fontosságú kérésünk is bekerült a módosító javaslatba, ami már önmagában is félsiker - osztotta meg lapunkkal Erika.

- Az első módosítási javaslatunk a végleges távoltartás bevezetése volt, amely a büntetőeljárás során, már a tervezet alapján is kérhető lenne az áldozat által. Azonban felmerült a kérdés, hogy mi történik azokkal az ügyekkel, ahol az ítélet még az új jogszabály hatályba lépése előtt született, ahogyan az az én esetemben is történt. Ezt a problémát a tervezet sikeresen orvosolta: a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadlábra helyezés során, illetve a büntetés letöltését követően egy éven belül is elrendelheti a végleges távoltartást. Ezen kívül a sértettek polgári nem peres eljárás keretében kérhetik a távoltartást, és ehhez jogi képviselőre sincs szükségük; az áldozatok saját maguk is benyújthatják a kérelmet - tette hozzá Erika.

Itt van a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy végleges távoltartást kérjünk. A lúgos orvos szabadulása után soha többé nem közelíthet az áldozatához.

A másik lényeges jogszabályi módosítás a tájékoztatáshoz való jog hivatalos rögzítése volt. Amikor tavaly felvetődött, hogy a támadómat feltételesen szabadlábra helyezhetik, teljesen elmaradt a tájékoztatás számomra. Nem értesítettek sem arról, hogy mi indokolta a szabadon engedését, sem arról, hogy miért változott a helyzet, és végül miért nem engedték el.

Mostantól ebben is új szabályok lépnek életbe: köteles vagyok megkapni a bírói határozatot, függetlenül attól, hogy a döntés a szabadlábra helyezésről szól, vagy éppen ellenkezőleg, a fogva tartás fenntartásáról.

Amikor a büntetés-végrehajtási bíró, Bene Krisztián, első fokon döntött a feltételes szabadon engedésről, Erika csupán annyit tudott meg, hogy "szigorú magatartási szabályokat kell majd betartania, az áldozatnak pedig jelzéseket kell tennie, ha ezeket megszegi". Ebben a helyzetben felmerült bennem a kérdés: hogyan jelezhetnék, amikor nem rendelkezem információval sem a szabadon engedés körülményeiről, sem az elítélt számára előírt magatartási normákról? A törvényjavaslat ezen a téren is változást hoz, hiszen biztosítja, hogy az áldozat megkapja a szabadon engedésről szóló határozatot, amelyben részletesen ismertetik az elkövetőre vonatkozó magatartási szabályokat.

Gál András és Renner Erika harmadik kérése az volt, hogy az elkövető ne kaphassa meg az áldozat nyilatkozatát, amit akkor tesz, amikor a büntetés-végrehajtó bíró a feltételes szabadlábra helyezés elbírálása előtt az áldozatot is meghallgatja. Az új törvényben benne lenne, hogy a sértett jelezheti: nem akarja, hogy a támadója megismerje azt.

A hatályos jogszabályok értelmében az elítéltek kötelesek megkapni egy olyan dokumentumot, amelyben az áldozatok kifejezik legnagyobb aggodalmaikat a szabadlábra helyezéssel összefüggésben.

Mindeközben az áldozat semmit sem tudhat meg az elítéltről. Ennek pont fordítva kellene lennie. A sértettnek kellene tudnia, hogy a szabadon engedni kívánt elítélt jelenleg milyen pszichés állapotban van, van-e esetleg megbánás a részéről. Jelen állás szerint míg az áldozat semmit nem tudhat az elítéltről, addig az elítélt minden tudhat a sértettről. Ezen a szemléleten kell változtatni, mert a jelenlegi rendszer elkövető szemléletű, amit maga a miniszter, Tuzson Bence is elismert. Ezen változtatni pedig - ami évtizedek óta így rögzült - nem könnyű, és nem megy egyik percről a másikra.

Renner Erika: A lúgos orvos büntetése hamarosan lejár, és másnap akár már kopogtathat is az ajtómon.

Renner Erika már a jelenlegi lépésnek is örömmel tapasztal, azonban hangsúlyozza, hogy csupán a törvények módosítása nem elegendő. Szükséges, hogy egy valódi áldozatvédelmi rendszer is kialakuljon a háttérben.

Tisztában vagyok vele, hogy a folyamat nem fog egyik napról a másikra lezajlani, de a mostani jogszabályi módosítás is egy fontos lépés a kívánt változás felé.

Gál András véleménye szerint jól látszik, hogy a kormány évek óta elkötelezett amellett, hogy jogalkotási eszközökkel javítson a sértettek és az áldozatok védelmén. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy csupán jogszabályok megalkotásával nem lehet tartós sikereket elérni, csupán részleges eredményeket. A tartós megoldáshoz elengedhetetlen a nyomozó hatóságok megerősítése, amely magában foglalja a létszám, a képzés, a források és a szemlélet korszerűsítését is - emelte ki Gál.