Régészeti szenzáció: 5500 éves pengeműhelyre bukkantak a Góliát csataterének közelében.

A szakértők véleménye szerint csupán a legképzettebb mesterek voltak képesek előállítani ezeket az éles, egyöntetű kovapengéket. A felfedezések között jelentős méretű kovakőmagokat is találtak, amelyekből különféle eszközök, például kések, aratóeszközök és sarlók készültek. A pengegyártás folyamata rendkívüli technikai tudást követelt meg.
Az ősi pengekovácsműhely különösen figyelemre méltóvá válik, ha a Biblia beszámolóira tekintünk, amelyek az ősi Izrael fegyverhiányáról tanúskodnak. Az I. Sámuel könyvében található egy figyelemre méltó részlet, amely rávilágít arra, hogy Saul király uralkodása alatt az izraeliták technológiai lemaradása milyen komoly kihívásokat jelentett számukra:
"A csata napján Saul és Jónátán emberei közül senkinek sem volt kardja vagy lándzsája; csak Saulnak és fiának, Jónátánnak volt"
(1 Sámuel 13:22).
Ez a bibliai szakasz rávilágít arra, hogy a vaskor elején, körülbelül 3000 évvel ezelőtt a filiszteusok monopolizálták a vasipari technológiát. A fémmegmunkálási technikákat ellenőrző filiszteusok szándékosan megakadályozták, hogy az izraeliták hozzáférjenek kovácsokhoz, akik fémfegyvereket tudtak kovácsolni vagy javítani.
A feltárt település századokon át lakott volt, a rézkor végétől a korai bronzkorig, és több mint fél kilométeres területen helyezkedett el. Számos föld alatti gödröt is találtak, amelyeket raktározásra, lakhatásra, műhelymunkára vagy rituális célokra használtak. A hulladékanyagok szándékos eltüntetése pedig arra utal, hogy a mesterek féltve őrizték szakmai titkaikat, ami fejlett gazdasági és társadalmi struktúrákra utal.
A műhely valószínűleg egy regionális központként funkcionált, ahonnan a kánaánita pengék a Levante térségébe kerültek. Ez a kereskedelmi hálózat világosan jelzi, hogy a helyi közösség már a korai időkben is egy gazdaságilag összefonódott rendszer szerves részét képezte.
A felfedezés szoros kapcsolatban áll bibliai helyszínekkel is: Kirjat Gat elnevezése a filiszteus Gát városára utal, amely Góliát szülőhelye volt. A Józsué és Sámuel könyveiben említett Gát közelében található filiszteus települést, Siklágot, radiokarbon kormeghatározás segítségével sikerült beazonosítani. Az eredmények szerint ez a település a Kr. e. 10. század elejére, Dávid király uralkodásának időszakára datálható.
Ezenkívül Kirjat Gat közelében találtak egy erődítményt a bibliai bírák korából, amelyet körülbelül 3200 évvel ezelőtt építettek a kánaániak, hogy megvédjék magukat a térségbe érkező, egyre erősebbé váló filiszteusoktól. Ez a felfedezés régészeti bizonyítékot szolgáltat a Bírák könyvében leírt viharos időszakra, amikor különböző népek versengtek a stratégiai jelentőségű partvidék feletti ellenőrzésért.
Összességében a felfedezés nem csupán technológiai újdonságokat jelent, hanem jelentős betekintést nyújt a korai városiasodás, a szakosodás és a társadalomszervezés folyamataiba az ősi Izrael földjén. A múlt technológiai fejlődése arra világít rá, hogy az emberi kreativitás és leleményesség már évezredekkel ezelőtt is kiemelkedő szinteket ért el, ami lenyűgöző képet fest a civilizáció korai szakaszairól.