A Kecskeméti Rajzfilmstúdió egy Oscar-díjas rendezővel működött együtt, ami különleges lehetőséget teremtett a kreatív alkotások számára.

A 2024-es Cannes-i Filmfesztivál záróvetítéseként tavaly láthatta a nagyközönség az Oscar-díjas Michel Hazanavicius A legértékesebb áru című alkotását. Az animációs filmet itthon a 15. Frankofón Filmnapok keretein belül bemutatták, de hivatalosan április 10-én kerül a magyar mozikba, valamint a KAFF idei versenyprogramjában is szerepel. Elkészülésében nagy szerepet játszottak a Kecskemétfilm Kft. munkatársai, a munkálatokról Nagy Lajos művészeti vezetővel beszélgettünk.
A Jean-Claude Grumberg azonos című novellája alapján készült film édes-bús története a mese műfajába ágyazva szól a szeretetről és az emberségről. A történet alapja, hogy a II. világháború idején egy szegény favágó felesége egy kisbabát talál a hóban. A csecsemőt a haláltáborba tartó vonatról dobta le az édesapja, hogy a kicsi megmeneküljön, és esélyt kapjon az életre. Az értékes "portéka" alaposan megváltoztatja a favágó házaspár életét. "Ebben a világban senki sem nyerhet úgy, hogy ne veszítene valamit - akár egy szeretett lényt, akár a saját életét" - üzeni Grumberg novellája.
A film rendezője a neves Oscar-díjas Michel Hazanavicius, akinek ez a műve az első animációs projektje. Érdekes háttérrel rendelkezik, hiszen ő maga is holokauszt túlélők leszármazottja. A film különlegessége, hogy a "zsidó" kifejezés nem kerül említésre, helyette a "szívtelenek" kifejezés utal a közösségre. A történetet a legendás francia színész, Jean-Louis Trintignant narrálja, aki sajnos 2022-ben távozott az élők sorából, így ez a szerep az utolsó a kivételes pályafutásában. A film zenéjét a kétszeres Oscar-díjas Alexandre Desplat szerezte, ami tovább emeli a mű értékét.
A film elkészítésében Mikulás Ferenc stúdióvezető mellett Vécsy Vera gyártásvezető, Kosaras Mihály vezető animátor, valamint számos más tehetséges szakember is részt vett, összesen közel 50-en járultak hozzá a projekt sikeréhez.
A film zenéi végigkísérik a történet hangulatát. A végén felhangzó Chiribim, chiribom egy tradicionális zsidó dal, amelyet a haszid zsidók énekelnek a lélek felemelésének eszközeként. A nehéz időszakokban ezek az ún. nigunok segítettek abban, hogy megteremtődjön az a szakrális tér, ahol létrejön az istennel való kapcsolódás. Így az embertelenség zajából kihallatszik az emberség dallama.