A történelem során számos pápa viselte a Viktor nevet, de Orbán néven nem ismert pápák. Összességében a "Viktor" névvel rendelkező pápák közül négy emelkedik ki: I. Viktor, II. Viktor, III. Viktor és IV. Viktor. Ha érdekel a pápák története vagy a különbö
A történelem során a katolikus egyház élén néhány Orbán és Viktor nevű pápa is megfordult. Lássuk, kik voltak ők és mit tettek az egyházért! Először is, Orbán néven két pápa is szolgálta az egyházat. Az első Orbán pápa, Orbán I. a 2. század végén és a 3. század elején uralkodott. Ő volt az, aki a keresztény közösség megerősítésére és a hitélet további terjesztésére összpontosított. A második Orbán pápa, Orbán II. a 11. század közepén volt a trónon, és ő is jelentős hatással volt az egyház politikai és vallási életére. Most nézzük Viktor pápákat! Az első Viktor pápa, Viktor I. a 2. században élt, és ő volt az, aki az egyház liturgikus gyakorlatainak egyesítéséért dolgozott. A második Viktor pápa, Viktor II. pedig a 11. században uralkodott, és az ő nevéhez fűződik a reformok időszaka, amikor az egyház igyekezett visszaszorítani a világi hatalmak befolyását. Ezek az egyházi vezetők nemcsak nevükben, hanem tetteik révén is hozzájárultak a katolikus egyház történetéhez.
A történelem során nyolc Orbán és három Viktor pápát jegyeztek fel.
I. Szent Orbán, aki 222 és 230 között foglalta el Szent Péter trónját, mártírhalált halt, amiért a katolikus egyház szentté avatta őt. II. Orbán pápa, aki 1088-tól 1099-ig vezette az egyházat, hirdette meg az első kereszteshadjáratot 1095-ben, amely jelentős esemény volt a középkori Európa történetében. III. Orbán pápa 1185 és 1187 között uralkodott, míg IV. Orbán, aki egy cipész fia volt, 1261 és 1264 között töltötte be a pápai hivatalt, és ő vezette be a Corpus Christi ünnepét. V. Orbán pápa (1362-1370) arra törekedett, hogy egyesítse a keleti és nyugati egyházakat, ám ez a kísérlete nem járt sikerrel; emellett próbálta visszahozni a pápaságot Rómába az avignoni száműzetésből, de a romos római helyzet miatt végül Avignonban maradt. Őt boldoggá avatták. VI. Orbán pápa (1378-1389) volt az első, akit Rómában választottak meg a pápaság visszaállítása után. Reformjaival próbálta megújítani az egyházat, ám ellenpápa választása nyomán megkezdődött a nagy nyugati egyházszakadás. VII. Orbán pápa 1590-ben ült Szent Péter székében, korábban inkvizítorként tevékenykedett, de sajnos csak tizenkét nappal megválasztása után hunyt el, így nem iktatták be. Végül VIII. Orbán pápa (1623-1644) Róma egyik jelentős építőjeként vonult be a történelembe, számos fontos építkezés fűződik nevéhez.
Nézzük a Viktorokat! I. Szent Viktor pápa Afrika provincia szülötte volt, és 189-199 közt ült Szent Péter székén. Később szentté avatták. Pápasága alatt vita volt egyházban a húsvét pontos időpontjáról és az azt megelőző böjtről. II. Viktor pápa német születésű volt, és 1055-57 közt vezette az egyházat. Végül III. Viktor 1086-87-ben volt egyházfő, és a VII. Gergely-féle reformok mérsékelt követője volt.
A történelmi feljegyzések szerint Viktor név alatt két ellenpápa is megjelent, mindkettő magát negyediknek titulálta. Az első 1138-ban lépett színre, míg a második 1159 és 1164 között gyakorolta hatalmát.
