A száj- és körömfájás következtében várhatóan csökkenni fog a sertéshús ára.

Vége van, bezár a 100 éves, legendás magyar csárda! Zárt ajtók fogadják a vendégeket

A vármegye hatóságai sárga zónaként kategorizálták a területet, ami azt jelenti, hogy a hús exportálása külföldre ezentúl tilos. Belföldi forgalmazásra viszont továbbra is elérhetők az innen származó állati élelmiszerek. Érdemes megjegyezni, hogy a fertőzés 10 kilométeres körzetéből is származhat hús a boltok polcain, de ezeket a termékeket egy külön embléma fogja megkülönböztetni a csomagolásukon.

Az agrárminisztérium - megelőzendő, hogy az egyik közeli nagy sertéstelepet is elérje a vírus - 10 ezer ottani hízó leölését is elrendelte. A bürokrácia és a kötelező karantén miatt azonban az intézkedés elhúzódott, és a disznók közben elhíztak: 110 kiló helyett másfél mázsát nyomnak. De ez sem menti meg őket sorsuktól a pápai vágóhídon. A belőlük készülő porciózott nyers húst, párizsit, felvágottat, virslit 40 százalékkal olcsóbban dobná piacra az agrárminisztérium.

"Nagy István elmondta, hogy ezek a termékek képesek helyettesíteni a boltokban kapható legolcsóbb import húsokat, miközben a gazdák az állami kártalanítás révén teljes mértékben megkapják a felvásárlási árat. Hangsúlyozta, hogy e hús minősége kifogástalan, sőt, valójában biztonságosabb is, mint a többi lehetőség, hiszen minden állatot vágás előtt 24 órával alapos vérvizsgálatnak vetnek alá."

A miniszter szerint fontos tudni erről, mert a nagyon sok összeesküvés-elmélet terjed.

Nagy István megjegyezte, hogy a magyar társadalom jelentős része kétségbe vonja a járvány valódiságát, ami komoly akadályt jelent a védekezésben. Sokan úgy vélik, hogy a járvány mögött mesterségesen előidézett okok állnak, és hogy ez egy eszköz arra, hogy az embereket rovarok fogyasztására ösztönözzék. Ez a társadalmi ellenállás meglepő, különösen figyelembe véve, hogy már így is hatalmas gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk.

Miért végeznek tömeges leöléssel az állatokkal, amikor egy vírus megjelenik?

- Mindegyik, tünetmentesen, de hordozta a vírust. Azért kellett levágni, hogy megállítsuk a fertőzés terjedését. Nem lehet karanténba tenni ezeket a jószágokat, mert elszaporodna bennük a vírus. Ha egy telepen egy állatnak is tünetei vannak, biztosan fertőződött a többi is.

Miért volt 1973-ban sokkal egyszerűbb kezelni az akkori járványt?

- Akkoriban nem nagyüzemi volt az állattenyésztés. A kis gazdaságokban, ha egy tehén megbetegedett, levágták, a többit bezárták, ez ma lehetetlen.

Az állatok oltásának kérdése rendkívül fontos, de több tényező is befolyásolja, hogy miért nem minden esetben lehetséges vagy ajánlott az oltás. Először is, egyes állatfajok immunrendszere eltérően reagálhat a vakcinákra, és bizonyos oltások számára nem minden állat alkalmas. Emellett az oltások előállítása és tesztelése költséges és időigényes folyamat, így nem minden betegség esetében áll rendelkezésre megfelelő vakcina. Továbbá, a különböző állatfajok eltérő egészségügyi állapotokkal és környezeti tényezőkkel rendelkeznek, amelyek befolyásolják az oltás hatékonyságát. Vannak olyan állatok is, amelyek egészségi állapota miatt nem kaphatnak oltást, például immunhiányos egyedek. Végül, a vakcinázásra irányuló erőfeszítések mellett fontos a megelőzés és a helyes állattartási gyakorlatok alkalmazása is, hogy csökkentsük a betegségek terjedésének kockázatát.

A vakcinázás során a vírus legyengített változata jut az állat szervezetébe. Az ilyen módon kezelt állati termékek azonban külföldön nem kelendőek. Az igazi megoldás talán az lenne, ha minden országban egységesen bevezetnék a vakcinázási programokat.

Valóban a laboratóriumból szabadult el a vírus? Lehet, hogy pakisztáni vendégmunkások hozták be?

A járványügyi nyomozás eddig nem tudta tisztázni, miként jutott el a kórokozó Magyarországra. A kisbajcsi telepen pakisztáni munkavállalók tevékenykednek, de valószínűtlen, hogy ők lennének a járvány forrásai, hiszen már két éve nem látogatták meg szülőföldjüket, nem érintkeztek helyiekkel, és csomagokat sem fogadtak.