Olasz bíróság előtt áll az Északi Áramlat elleni akció egyik ukrán gyanúsítottja, és várhatóan hamarosan, néhány napon belül, döntés születik a németországi kiadatásáról.

Pénteken állt először az olasz bíróság elé az az ukrán férfi, akit a hatóságok a tenger alatt húzódó orosz-német Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában betöltött jelentős szerepe miatt gyanúsítanak.

Szerhij K. németországi kiadatásáról szerda délután dönt az olasz bíróság – számolt be róla a Tagesschau. A férfi tagadja, hogy bármilyen módon részt vett volna abban a robbantásban, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette az Oroszország és Németország közötti földgázexportot. A földgáz, ahogyan a kőolaj is, kulcsfontosságú bevételi forrás Oroszország számára, míg Németország volt a legnagyobb európai vásárlója, egészen addig, amíg az orosz hatóságok 2022 februárjában meg nem indították a háborújukat Ukrajna ellen.

A 2022. szeptemberi Északi Áramlat elleni akciót követően egy letartóztatási parancs alapján Szerhij K. a "Andromeda" nevű vitorláson lépett Rügen szigetére. Feladata az akció irányítása és a szabotázscsapat vezetése volt. A nyomozati anyagok szerint a csapat négy búvárból és egy robbanóanyag-szakértőből állt. A művelet során négy, egyenként 14-27 kilogramm súlyú robbanószerkezetet használtak, amelyeket a 70-80 méteres mélységben elhelyezkedő vezeték mindkét ágán, az Északi Áramlat 1-en és 2-n hajtottak végre. A robbanóanyagok hexogén (RDX) és oktogén (HMX) keverékéből készültek, és a bombák időzített gyújtószerkezettel voltak ellátva.

Az akciót ugyan svéd és dán felségvizeken hajtották végre, de a vezeték német érdekeltsége miatt a német hatóságok is nyomozást indítottak, a nemzetközi elfogatóparancs is tőlük indult.

Szerhij K. szeptember 22-én állítólag leszállt a vitorlásról, majd egy sofőr segítségével visszatért Ukrajnába. Eközben a csoport többi tagja a német városba indult, ahol a hajót bérelték, hogy folytassák a kalandjaikat.

Az elfogatóparancs K.-t tettestársként azonosítja, és komoly vádakat fogalmaz meg ellene, mint például "alkotmányellenes szabotázs" és "szándékos robbantás". Ezek a vádak akár 15 év börtönbüntetést is vonhatnak maguk után.

Az őrizetbe vétel következtében Oroszország sürgősen össze kívánja hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát - tudósít az MTI.