A sajtószabadság védelme egyre nehezebb feladatnak tűnik: 2022-ben Európában 266 olyan esetet dokumentáltak, amikor újságírókat fenyegettek, őrizetbe vettek vagy fizikai támadás érte őket.
A sajtószabadság helyzetét tükröző éves jelentésből kiderül, hogy a fizikai erőszak és a bebörtönzés komoly fenyegetést jelent sok európai újságíró számára.
Az elemzés bemutatására szerdán került sor Brüsszelben, az Európa Tanács égisze alatt működő, a sajtó szabadságának védelmét célzó platform keretein belül.
Az emberi jogok védelmének érdekében létrejött Európa Tanács 2024-re már negyvenhat tagországot számlál.
266 esetet jegyeztek föl, ahol újságírókat megfélemlítettek, letartóztattak, fizikai erőszak érte őket vagy egyéb módon korlátozták a sajtó munkatársait munkavégzésükben.
A sajtó elleni jogi és politikai támadások komoly rendszerszintű problémát jelentenek számos európai országban, így Magyarországon is, ahogy azt a kutatók hangsúlyozzák. Az újságírók megfigyelése kémprogramok segítségével, mint például a Magyarországon "úttörő" Pegasus szoftver, egyre inkább elterjedt gyakorlat. Tavaly orosz és belorusz hatóságok már bizonyítottan megfigyeltek külföldön tartózkodó, száműzetésben élő újságírókat is. Különösen nehéz helyzetben van a regionális és helyi média Európa szerte, és a közszolgálati média politikai befolyásolása is komoly kihívások elé állítja a szabad tájékoztatást.
A magyar hatóságok egy olyan cégtől szereztek be telefonfeltörő technológiát, amely a Pegasust forgalmazza.
A közmédia függetlensége körüli küzdelem tavaly Szlovákiában és Olaszországban különösen kiéleződött, ahogy a jelentés is rámutat.
Oliver Money-Kyrle, az International Press Institute (Nemzetközi Sajtó Intézet) munkatársa a brüsszeli konferencián hangsúlyozta, hogy a politikai befolyás alatt álló médiaviszonyok helyreállítása Magyarországon és más országokban egy egész generáció munkáját igényli. Kiemelte, hogy a magyar és az európai sajtó jelenlegi, súlyosan megterhelt pénzügyi környezete miatt elengedhetetlen, hogy a rendszerszintű megoldások érdekében a gazdasági modellek átalakuljanak.
Az újságírók elleni fizikai támadások és gyilkosságok közül a legtöbb esetet Ukrajnában jegyezték föl, különösen az orosz megszállás alatt álló területekről. Az Ukrajna elleni háborúban már tucatnyi újságíró halt meg. Egyesek katonaként, mások a munkájukat végezve, például a mindössze 27 éves ukrán Viktoria Roscsina több hónapnyi fogva tartás és kínzás után halt meg orosz fogságban.
Rogán Antal biztosította a közvéleményt, hogy a kormány nem tervezi mini-Pegasus kémszoftver telepítését azok telefonjára, akik a Digitális Állampolgárság alkalmazást választják. Eközben Tuzson Bence fél év alatt 658 titkos megfigyelésről hozott döntést. A bíróság megállapította, hogy az adatvédelmi hatóság nem tette meg a szükséges lépéseket az állampolgárok védelme érdekében a Pegasus-ügy kapcsán.
