Koszovóban már nyolcadik alkalommal sem tudtak házelnököt választani.

Koszovóban a parlamenti elnök megválasztására tett nyolcadik kísérlet is eredménytelenül zárult. Az eddig hatalmon lévő Önrendelkezés párt ugyan a legtöbb szavazatot kapta a választásokon, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy abszolút többségbe kerüljön a törvényhozásban. Ráadásul a parlamentbe bejutott három másik párt a kampány során egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván együttműködni az Önrendelkezéssel.

Április 27-én, vasárnap, a nyolcadik próbálkozásra sem sikerült megbízni a koszovói parlament elnökét, ezért a képviselőház korelnöke újabb ülést hívott össze keddre. Ez a döntés azt jelenti, hogy a választások óta eltelt több mint két hónap után végre elindulhat a törvényhozás munkája - tudósított az MTI.

A 2025. február 9-én lezajlott parlamenti választásokon a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom diadalmaskodott, megszerezve a szavazatok 42,3%-át. Ezzel a sikerrel 48 képviselői helyet biztosítottak maguknak a 120 fős törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett keresnie a kormányzati munka folytatásához.

A választások során a második helyet a korábban Hashim Thaci vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) szerezte meg, a szavazatok 20,95%-ával. A harmadik helyen a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett, amely a szavazatok 18,27%-át tudhatja magáénak. Ramush Haradinaj volt kormányfő pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és koalíciós partnerei pedig 7,6%-os eredményt értek el. A többi albán politikai formáció nem jutott be a törvényhozásba. A parlamentben a nemzeti kisebbségek számára 20 garantált hely áll rendelkezésre, ebből 10 a szerb közösségnek, míg a másik 10 helyet a többi kisebbség oszthatja meg. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett, míg egy helyet az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű párt kapott.

A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.

Az Önrendelkezés párt célja, hogy Albulena Haxhiu kerüljön a parlament élére, de eddig nem tudták megszerezni a szükséges 61 szavazatot a képviselőktől. A legutóbbi szavazáson vasárnap 57 képviselő támogatta Haxhiu házelnökké választását, míg 41-en ellene szavaztak, és hárman tartózkodtak a döntéstől.

Albin Kurti a választási kampánya alatt hangsúlyozta, hogy célja pártja számára az abszolút többség elnyerése, lehetővé téve ezzel a független kormányzást.

A jelenlegi helyzetben az ellenzéki pártok között még nem alakult ki egyetértés a házelnöki jelölt személyét illetően. Míg a PDK határozottan elutasítja az Önrendelkezés jelöltjének támogatását, addig a többi párt csupán Albulena Haxhiu személyével kapcsolatban táplál kifogásokat. A hírek szerint más politikai személyiségeket viszont hajlandóak lennének támogatni.

A koszovói jogszabályok nem határozzák meg, hányszor lehet próbálkozni a házelnök megválasztásával. Az egyetlen kötelező feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül le kell bonyolítani. Amennyiben a parlament elnöke megválasztásra kerül, a köztársasági elnök felkéri az illetőt a kormány megalakítására. Ha azonban a parlamenti választások során a legtöbb szavazatot kapott Önrendelkezés nem tud kormányt formálni, akkor a második helyezett PDK, majd a harmadik helyezett LDK jelöltje következik a felkérésben. Ha egyik párt sem képes elnyerni a szükséges támogatást, akkor előrehozott választások kiírására van szükség.

Ahogy korábban említettük, Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke február 9-én, vasárnap bejelentette, hogy pártja, az Önrendelkezés ismét győztesként került ki a választásokból. A végleges eredmények kihirdetése előtt már világos volt, hogy várhatóan nem tudják elérni a szükséges többséget, ezért koalíciós tárgyalásokra lesz szükségük. Érdemes megjegyezni, hogy ez a párt 2021 óta irányítja az országot, és ők voltak az első, akik teljes kormányzati ciklust tudtak végigvinni Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltása óta.

Albin Kurti április 15-én a törvényekkel összhangban végül lemondott kormányfői pozíciójáról, mivel azoknak, akik képviselői mandátumot szereztek, de egyúttal a koszovói kormány részei, (miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes, miniszter vagy miniszterhelyettes) le kell mondaniuk a végrehajtó hatalomban elfoglalt pozícióikról, mielőtt új képviselői megbízatásukat hitelesítenék.