Norvégia döntése, hogy megnyitja a védett folyókat a vízerőművek számára, új fejezetet nyit a fenntartható energiatermelés terén. Ezzel a lépéssel a skandináv ország igyekszik egyensúlyt teremteni a környezetvédelem és az energiaigények kielégítése között
A norvég parlament nemrégiben egy vitatott törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé teszi vízerőművek építését védett folyókon is, feltéve, hogy a társadalmi előnyök jelentősek, és a környezeti hatások elfogadhatók. Ez a döntés heves ellenállást váltott ki a környezetvédelmi aktivisták körében, akik attól tartanak, hogy ez a lépés súlyosan károsíthatja Norvégia érintetlen tájait és gazdag élővilágát, különös figyelmet fordítva a halpopulációkra. A törvénymódosítást az árvíz- és földcsuszamlás elleni védekezés fejlesztésének részeként terjesztették elő. A javaslat támogatói viszont azt állítják, hogy a bírálók túlzásokba esnek, és biztosítják, hogy a szigorú környezetvédelmi normák továbbra is érvényben maradnak - számolt be róla a The Guardian.
Ez a döntés számos kritikát váltott ki a természetvédelmi közösségben, akik attól félnek, hogy ez a lépés elindítja a "végtelen sorát" olyan fejlesztéseknek, amelyek véglegesen károsíthatják Norvégia természeti vízfolyásait. Truls Gulowsen, a Norvég Természetvédelmi Társaság vezetője figyelmeztetett: "Minden egyes védett vízfolyásért, folyóért, vízesésért és tóért harcolni fogunk." A javaslat ellen tiltakozó környezetvédők szerint a kormány sietett a törvény elfogadásával, anélkül hogy megfelelő közönségi konzultációra és környezeti hatásvizsgálatra került volna sor.
Norvégia régóta élen jár a vízenergia felhasználásában, és a világ egyik legfenntarthatóbb villamosenergia-hálózatával büszkélkedhet. Most azonban a szigorú környezetvédelmi intézkedések, amelyek eddig 400 vízfolyást védtek a nagyobb erőművek telepítésétől, veszélybe kerültek. A kormány által javasolt új rendszer támogatói azt állítják, hogy a kritikák túlzóak, hiszen az új engedélyezési eljárás továbbra is szigorú környezeti értékelésekhez köti az új vízerőművek létesítését.
A döntés politikai következményei figyelemre méltóak, hiszen a norvég kormány számára kiemelkedően fontos a megújuló energiaforrások arányának növelése. A javaslatot támogató Fornybar Norge, a norvég megújulóenergia-lobbicsoport, kifejtette, hogy a módosítás kedvező hatással lehet a nagy jelentőségű árvízcsökkentési projekteikre. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a törvény nem biztosít szabad utat a védett vízfolyások szabad fejlesztésére.
Pål Mugaas, a Norske Lakseelver, vagyis a Norvég Lazacfolyók szóvivője egyértelműen kifejezte ellenérzését a legújabb döntéssel kapcsolatban, hangsúlyozva: "Ez egy szomorú nap a vadlazacok és az összes többi vízi faj számára azokban a folyókban, amelyeknek folyamatos védelem alatt kellett volna állniuk." A megújuló energiaforrások, különösen a szélturbinák telepítése körüli viták már korábban is megosztották a norvég politikai tájat, de a vízenergiával kapcsolatos új jogszabályi javaslat most még inkább kiélezi a nézeteltéréseket.
