Nincs hangom, és a ritmusérzékem is eltűnt. De miért jó a Bélaműhely?

A Bélaműhely programjai interaktívak és inkluzívak: a résztvevők kreatív önkifejezést tapasztalhatnak meg, miközben közösségi élményekre tesznek szert.

Sokan kizárják magukat a zenélés varázsából egy olyan egyszerű, de a társadalom által széles körben elfogadott ok miatt, mint a hanghiány vagy a ritmusérzék teljes hiánya. Ezeket a megállapításokat gyakran már gyermekkorban megkapjuk, és ha mások még rá is tesznek egy lapáttal, úgy ezek a szavak, mint egy súlyos teher, velünk maradnak egy életen át, emlékeztetve minket a zenei kísérletezés kudarcaira. Sajnos sokan ismerik ezt a történetet, és ennek következtében sokan megfogadják, hogy "soha többé" nem mernek énekelni mások előtt, vagy zenélési kísérleteiket teljesen elvetik.

A hang keletkezése valójában rendkívül egyszerű: mindössze egy apró mozdulat vagy egy levegővétel szükséges hozzá, valamint egy megfelelő idő és tér, ahol szabadon kibontakozhat. A zene és a hang számtalan jótékony hatása a hangkeltés intimitásából ered, ám éppen ez az intimitás hordozza magában a megszégyenülés és a blokk lehetőségét is. Bár ez a dinamikus viszony látszólag egyszerű, ha nem figyelünk oda arra, hogyan közelítünk a témához, és hogyan vonjuk be gyermekeinket vagy diákjainkat, könnyedén árthatunk nekik a figyelmetlenségünkkel. Mindannyian különböző adottságokkal és képességekkel rendelkezünk, és ez a zenei világra is igaz. Az a gondolat, hogy valaki alkalmatlan lenne a hangkeltésre, mára már teljesen elavult...

A Bélaműhely szemléletmódja arra próbál választ adni, hogy hol kezdődik a zene, és hogyan közelíthetünk hozzá úgy, hogy a fent leírt hibákat ne kövessük el. Fontos kérdés, hogy vannak-e a mai magyar zeneoktatásnak megfelelő alternatívái azok számára, akik nem rendelkeznek az általa elvárt szintű muzikalitással. Ők azok, akik könnyen megkaphatják a "nekem nincs hangom", "nincs ritmusérzékem" bélyeget - és ez hiba.

Azok sincsenek könnyebb helyzetben, akik rendelkeznek a megfelelő tehetséggel, de valamiért nem érzik magukat motiváltnak, vagy egyszerűen nem kínálkozik számukra a zenei oktatás és nevelés gazdag lehetőségeivel való élés. Ők sajnos lemaradnak a zenélés varázsáról és az abból fakadó számtalan jótékony hatásról. A Bélaműhely koncepciója számukra új utakat nyit a zene világába való belépéshez, lehetőséget adva arra, hogy felfedezzék a zenélés örömét.

Kodály híres mondása, miszerint "Legyen a zene mindenkié", a valóságban nehezen megvalósítható. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük egy másik, szintén tőle eredő gondolatot, talán közelebb kerülhetünk a megértéshez: "...a passzív hallgatás sokkal kevésbé hatásos, mint az aktív zenélés, még ha az nem is tökéletes..." Ezen tökéletlenségnek teret ad a Bélaműhely, ahol a zene nem csupán elvárás, hanem alapvető szükséglet és szórakozás. Itt nem arra összpontosítanak, hogy a zene mit vár el az embertől, sokkal inkább arra, hogy miért vágyik az ember a zenélésre.

A Bélaműhely programjai interaktívak és inkluzívak: a résztvevők kreatív önkifejezést tapasztalhatnak meg, miközben közösségi élményekre tesznek szert. A Karmesterjáték lehetőséget ad arra, hogy a csoport tagjai különböző hangszereken improvizáljanak, és közösen hozzanak létre zenei kompozíciókat. Ez a gyakorlat lebontja a zenei előképzettséghez kötött korlátokat, így mindenki számára élménnyé válik a zenélés.

A Hangszerkészítő műhely és a Törzsi rítusok izgalmas programjaiban a résztvevők újrahasznosított anyagokból alkotnak hangszereket, miközben felfedezik a ritmusok és hangok csodálatos univerzuma. Ezek a tevékenységek nem csupán a zenei készségek csiszolására fókuszálnak, hanem elősegítik a kreatív gondolkodást, a környezettudatos szemléletet és a közösségi együttműködést is.

A Bélaműhely programjai jelentős mértékben hozzájárulnak a közösségek fejlődéséhez. A műhely célja, hogy a zene ne csupán a tehetségesek számára legyen elérhető, hanem mindenki számára nyitott ajtót kínáljon.

A műhely eddig sosem kapott strukturális támogatást, mindig is önfenntartó módon működött. Azok a társulatok, szociális és oktatás-nevelési civil szervezetek, kisfesztiválok, valamint iskolák, akik érdeklődnek a munkájuk iránt, a forráshiány miatt egyre ritkábban tudják őket vendégül látni. Januártól azonban el kell búcsúzniuk eddigi ingyenes próbatermüktől, hacsak nem sikerül megállapodniuk a jelenlegi főbérlőjükkel – a tárgyalások már folyamatban vannak. Munkaeszközeik régóta elavultak, és évek óta nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás a pótlásukra vagy cseréjükre. Jelenleg hárommillió forintra van szükségük ahhoz, hogy alapszinten biztosítani tudják a fennmaradásukat, de ahhoz, hogy pedagógiai programjukat tovább tudják fejleszteni és átadni, további támogatásokra is szükségük van. Október 30-án támogatói koncertet szerveznek a Három Hollóban (1052 Budapest, Piarista köz 1., az Erzsébet híd pesti hídfőjénél), ahol 19 órától várják az érdeklődőket. Jegyeket itt lehet vásárolni.