A vállalatok nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítésekért.
Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb - Kínában csupán 8 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32 százalék. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66 százalék, illetve 59 százalék - köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4 százalék hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17 százalék számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.
Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.
Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy időben felkészüljenek és meghozzák a szükséges intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében. Emellett fontos, hogy ezekről az intézkedésekről átláthatóan beszámoljanak. A fogyasztók, a munkavállalók és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelős magatartását, ezért a tétlenség nemcsak a Föld jövőjét fenyegeti, hanem a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságát is kockáztatja.
A cégek átlépési stratégiáiban gyakran figyelmen kívül hagyják az emissziók széles spektrumát. A dekarbonizációra irányuló intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából eredő közvetett kibocsátásokra (Scope 2) összpontosít, mivel ezek csökkentése viszonylag könnyebb feladat. Ezzel szemben csupán egyharmaduk foglalkozik a vállalatok közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), míg csak minden tizedik terjeszti ki figyelmét az ellátási lánc során keletkező közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által generált kibocsátásokra.
Magyarországon a belső ellentétek gátat szabhatnak a klímacélok megvalósításának.
Az EY legutóbbi hazai felmérése alapján a megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége, akár 70 százalék, úgy véli, hogy sikerülni fog elérniük a kitűzött klímavédelmi céljaikat, így jelentős előrelépést várnak a fenntarthatóság terén. Ugyanakkor a fenntarthatósági kezdeményezések megvalósítását nagymértékben gátolja a belső együttműködés hiánya, különösen a technológiai vezetők körében. A globális átlaghoz képest – ahol ez a probléma 36 százalékos – Magyarországon ez a kooperációs kihívás még hangsúlyosabb, hiszen itt a válaszadók 58 százaléka tapasztal hasonló nehézségeket. Továbbá, a résztvevők 40 százaléka a szervezeti lassúságot említi mint fő akadályt a klímacélok elérésében.
