A csillagászok lenyűgöző felfedezést tettek: több mint 100 új holdat azonosítottak a világűr mélyén, amelyek új dimenziókat nyithatnak meg a bolygók és a csillagok tanulmányozásában.
A legújabb kutatások eredményeként 128 eddig ismeretlen holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, és az elnevezési folyamat jelenleg is folyamatban van. A csillagászok azonban a felfedezés öröme mellett felhívták a figyelmet egy lehetséges problémára is: úgy vélik, hogy szükség lenne egy precízebb meghatározásra a holdak kategóriájának pontosításához.
A holdak királya cím büszke birtokosa eddig a Jupiter volt 95 hozzá tartozó égitesttel, de egy friss felfedezés után a második helyre szorult. A Szaturnusz körül 128 új holdat fedeztek fel a csillagászok, ezekkel együtt összesen már 274 holddal rendelkezik, magabiztosan vezetve a vonatkozó listát. A korábbi 62-t a Canada France Hawaii teleszkóp segítségével azonosították, de már akkor is láttak halvány utalásokat arra, hogy még több lehet odakint, ezért folytatták a megfigyeléseket.
A héten a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) hivatalosan is elismerte az újonnan felfedezett holdakat, amelyekhez egyedi szám- és betűsorokat rendeltek. Az égitestek elnevezése során a gall, skandináv és kanadai inuit (eszkimócsoport) mitológiai alakjai ihlették a csillagászokat. Különösen a skandináv mitológia gazdag hagyományai dominálnak, így a kutatók jelenleg is több tucat viking isten után nyomoznak, hogy újabb elnevezéseket találjanak a felfedezett holdak számára.
A The Guardian szerint a holdakat a "shift and stack" technikával azonosították: a csillagászok szekvenciális képeket készítenek, amelyek nyomon követik a hold útját az égen, és kombinálják őket, hogy a hold elég fényes legyen az észleléshez. A 128 újhold mindegyike "szabálytalan hold", burgonya alakú objektum, amelyek átmérője mindössze néhány kilométer. Ezen objektumok növekvő száma azonban rávilágít a potenciális jövőbeni nézeteltérésekre azzal kapcsolatban, hogy valójában mi is számít holdnak.
Valóban, felfedeztünk 128 új holdat! Az előrejelzések szerint azonban nem valószínű, hogy a Jupiter valaha is beérheti a Szaturnuszt.
Edward Ashton, a tajvani Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézet posztdoktori kutatója megerősítette a felfedezést, és hangsúlyozta, hogy fontos lenne egy pontos definíció kidolgozása arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető holdnak.
A kis holdak alapos tanulmányozása lehetőséget ad a kutatók számára, hogy betekintést nyerjenek a Naprendszer korai, viharos korszakába, amikor a bolygók instabil pályákon mozogtak, és az ütközések mindennapos eseménynek számítottak. Az újonnan felfedezett holdak csoportosulása arra utal, hogy sokuk valószínűleg olyan nagyobb égitestek maradványai, amelyek az elmúlt 100 millió év során ütköztek össze és széthullottak.
