Munkácsy Mihály vándormotívuma: felfedték, ki rejlik a festményein megjelenő szőke kislány titka mögött.

Hosszú ideig rejtély övezte azt a szőke, göndör hajú kislányt, aki Munkácsy Mihály festményein rendre feltűnt, és gyakran a kompozíciók középpontjában foglalt helyet. A titok megfejtését Takács-Reichardt Gabriella, a Nádasdy Ferenc Múzeum történésze és művészettörténésze vállalta magára. E felfedezésével valószínűleg új fejezetet nyitott a sárvári múzeum történetében, amely most már két Munkácsy-festménye révén biztosan helyet kap a művészettörténeti lexikonok következő kiadásaiban.
Ahogyan azt korábban említettük, eddig ismeretlen Munkácsy-művek kerültek a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba Rampacher Anikó végrendelete alapján. A világhírű festő 1866-ban, mindössze 22 évesen alkotta meg Kövi Alfonz és Kövi Etelka portréját. E két festményt ünnepélyes keretek között mutatták be a múzeumi világnapon, május 18-án, ahol számos érdeklődő volt jelen. A tárlat megnyitása önállóan is figyelemre méltó eseménynek számít, de az azt megelőző háttérben zajló szakmai tevékenység is áttörést jelentett, és olyan művészettörténeti felfedezéseket hozott, amelyekre senki sem számított.
Takács-Reichardt Gabriella, a sárvári múzeum történésze és művészettörténésze, 2023 őszén kezdte el alaposan átnézni Kövi Alfonz és Kövi Etelka portréját. E folyamat során Munkácsy Mihály életművének mélyreható kutatásába is belefogott, hogy a nagyközönség számára egy igazán magas színvonalú és méltó bemutatót állíthasson össze a korábban kevésbé ismert művek köré.
- mondta hangjában nem kis büszkeséggel a Munkácsy-kiállítás első tárlatvezetésén Takács-Reichardt Gabriella, miközben az első látogatóknak megmutatta a korábban ismeretlen gyermekportrékat.
Mi mondható el a két gyermekportréról?
A keretezés az 1980-as évek világából származik. Biztosan megállapítható, hogy Alfonz és Etelka portréi két eltérő vászonra lettek megfestve. Alfonz esetében egy sűrűbb szövésű anyagot használt a művész, míg Etelka esetében a vászon lazább szövése figyelhető meg. Érdekes módon viszont a festékpaletta, amelyet Munkácsy alkalmazott mindkét képnél, teljesen azonos. A 1866-os dátum, amely a művekre van írva, szintén nem készült utólagosan, hanem egy időben keletkezett a festményekkel. A szakértők vizsgálatai alapján továbbá kiderült, hogy Munkácsy két különböző időpontban örökítette meg a gyerekeket - tájékoztatott minket a művészettörténész.
Később érdeklődésünkre arról is beszélt: a levelezések alapján Munkácsy Mihály 1868-ban is biztosan járt Törökbálinton, hiszen akkor kérte meg a törökbálinti orvos lányának, Rottmayer Izabellának a kezét. A doktor azonban nem járult hozzá a frigyhez, ugyanis nem tartotta lányához méltó kérőnek a festőművészt. Munkácsy hiába szerette volna ezután megszöktetni Izabellát, a lány levélben szakított vele.