Mit tehetünk, ha egy üzleti partner nem teljesíti a kifizetéseit? A helyzet kezelése több lépésben zajlik, a fizetési felszólítástól egészen a jogi lépésekig. Első lépésként érdemes egy baráti, de határozott fizetési felszólítást küldeni. Ez lehet írásba

Az üzleti életben gyakran szembesülünk azzal a kihívással, hogy egy partner nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit, például nem rendezik a lejárt tartozásokat vagy a kölcsönt. Ilyen helyzetekben fontos, hogy tudjuk, milyen lépéseket tehetünk. Barta Péter ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője osztja meg velünk a legfontosabb jogi lehetőségeket és megoldásokat.

Amikor egy szerződéses viszony kétoldalú, tehát mindkét félnek vannak kötelezettségei, és az adós nem teljesít, a hitelező jogosult arra, hogy visszatartja a saját teljesítését - mondja Barta Péter. Például a vállalkozó nem folytatja a munkát, amíg a megrendelő nem rendezi a korábbi részszámlát, vagy a beszállító leállítja a további szállítmányokat, amíg a vevő tartozása fennáll. A szakértő szerint ez a stratégia, bár nem közvetlenül a tartozás behajtására irányul, segíthet a vállalkozónak abban, hogy minimalizálja a nemfizetésből adódó további veszteségeit.

Ha a megrendelő nem teljesíti a szükséges feltételeket, akkor elveszíti a lehetőséget, hogy igénybe vegye a vállalkozó további szolgáltatásait. Amennyiben azonban a vállalkozó már maradéktalanul eleget tett kötelezettségeinek, és minden leszállított, akkor más jogi megoldásokat kell keresni a megrendelővel szemben.

A fizetési felszólítás egy hivatalos, írásbeli értesítés, amelyet a hitelező küld az adósnak, hogy figyelmeztesse őt tartozása rendezésére. Ez a levél általában nyolc- vagy tizenöt napos határidőt szab meg a tartozás teljesítésére, és tartalmazza a jogi következmények feltüntetését is. Bár nem kötelező ügyvéd segítségét igénybe venni a felszólítás megfogalmazásához, erősen ajánlott, hiszen egy szakszerűen kidolgozott levél biztosítja a megfelelő hangnemet és elkerüli az önbíráskodás vagy zsarolás látszatát. Ezenfelül, egy jól megfogalmazott fizetési felszólítás alapot adhat további jogi lépésekhez, mint például a felszámolási eljárás megindítása. A hitelező ezen levélben jogosult a már felhalmozódott késedelmi kamat és bizonyos esetekben a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására is.

Amennyiben az adós figyelmen kívül hagyja a felszólítást, a tartozás nem válik automatikusan behajthatóvá. Fontos azonban, hogy a felszólításnak komoly jogi következményei lehetnek. Egy precízen megfogalmazott és időben kézbesített felszólítás új lehetőségeket nyithat meg, például a felszámolási eljárás irányába terelheti a folyamatot, ami ösztönözheti az adóst a tartozás rendezésére.

A fizetési meghagyás egy közjegyző által lefolytatott, egyszerűsített eljárás a pénzkövetelések érvényesítésére. A hárommillió forintot meg nem haladó lejárt pénzköveteléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni, a hárommillió forintot elérő, de 30 millió forintot nem meghaladó lejárt pénzkövetelések esetén pedig alternatív út a polgári peres eljárás mellett.

A fizetési meghagyás egy rendkívül gyors és költséghatékony jogi megoldás, mivel ha az adós 15 napon belül nem emel kifogást, akkor az automatikusan jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Az eljárási költségek is viszonylag mérsékeltnek számítanak: a díj a követelés összegének 3%-a, de minimum 12 ezer, maximum pedig háromszázezer forint. Ez jelentősen kedvezőbb, mint az év elején emelkedett peres eljárás illetéke.

Amennyiben a fizetési meghagyás nem érvényesíthető, vagy az adós a 15 napon belül kifogást emel, az ügy peres eljárássá alakul. Ebben az esetben a hitelezőnek 15 napon belül kötelessége megkezdenie a jogi eljárást az illetékes bíróság előtt.

Bár egy jogi eljárás akár több évig is elhúzódhat (ráadásul az illetékek jelentős emelése is terhet ró a felekre), a folyamat során számos, kifejezetten hatékony "kényszerítő" eszköz áll rendelkezésre. Például, ha a hitelező aggódik amiatt, hogy az adós a per végére eltünteti a vagyontárgyait, ideiglenes intézkedést kérhet. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelező már az ítélet meghozatala előtt biztosítsa a követelésének későbbi érvényesítését.

A végrehajtási eljárás a követelés behajtásának utolsó fázisa: ha a hitelezőnek van jogerős és végrehajtható határozata (fizetési meghagyás vagy bírósági ítélet), akkor ennek birtokában jogosult végrehajtást kérni. Ilyenkor az ügy átkerül a végrehajtóhoz, aki felkutatja az adós vagyontárgyait, majd inkasszón és letiltáson, ingatlan és ingóság foglalásán keresztül megpróbálja a követelést behajtani.

Ezen az úton akár pár héten belül is hozzájuthat a hitelező a pénzéhez. Persze csak akkor, ha az adós a bankszámláján hagyott erre fedezetet. Az ingó vagy ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése hosszabb időt vesz igénybe, és azok árverezéskor gyakran piaci ár alatt cserélnek gazdát.

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós (cég) jogutód nélküli megszűnését célozza, miközben vagyonát szétosztják a hitelezők között. Noha ez az eljárás nem kifejezetten egyedi követelés behajtására irányul, a hitelezők egyre többször kezdeményezik az adós felszólítását olyan esetben is, ha az egyébként stabil üzleti háttérrel rendelkezik.

Ezért számos vállalat mindent bevet annak érdekében, hogy elkerülje ezt a helyzetet, és inkább a hitelezőnek teljesít kifizetéseket.

Fontos hangsúlyozni, hogy a passzív magatartás vagy a késlekedés akár felszámolási eljáráshoz is vezethet az adós esetében. Amennyiben az adós nem helyez kilátásba ellenérvet a hitelező követelésével szemben a teljesítési határidő lejárta után 20 napon belül, illetve legkésőbb a megfelelően megfogalmazott fizetési felszólítás kézhezvétele előtt, akkor kizárólag a hitelezőnek történő kifizetéssel tudja elkerülni a felszámolási eljárás megindítását. Ezért a követelés vitatásának elmulasztása esetén egy precízen megírt fizetési felszólítás rendkívül hatékony eszköz lehet a nemfizető adós ellen.

Gyakran felmerül a hitelezőkben az a kérdés, hogy érdemes-e azonnal a rendőrséghez fordulniuk, ha az adós nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Sok esetben úgy érzik, mintha az, akitől nem kapják vissza a pénzüket, szándékosan megkárosítaná őket, vagy csalárd módszerekkel próbálná elkerülni a tartozás rendezését.

Barta Péter véleménye szerint a helyzet sokkal összetettebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A puszta nemfizetés csupán polgári jogi kérdés, és önállóan nem tekinthető bűncselekménynek. Azonban, ha az adós már a kezdetektől fogva tudatosan próbálja megtéveszteni a hitelezőt – például ha eleve nem szándékozik teljesíteni, vagy csak üres ígéreteket tesz a kifizetésre – akkor felmerülhet a csalás bűncselekményének gyanúja, ami lehetőséget teremt a büntetőfeljelentés benyújtására.

Ezt a lehetőséget esetről esetre kell mérlegelni. A feljelentés megfogalmazásába mindenképpen érdemes bevonni ügyvédet, hogy a buktatókat elkerülhessék (például mást hamisan ekkor sem lehet vádolni).

Ráadásul költséghatékony megoldás, hiszen a feljelentés beadásáért nem kell illetéket fizetni, és a nyomozást nem a hitelező végzi, hanem a rendőrség feladata. Ugyanakkor a hitelező elveszíti az ügye feletti irányítást, hiszen a nyomozás és a felderítés innentől kezdve a rendőrség erőforrásaitól és lehetőségeitől függ.

A szakértő végül kiemeli, hogy nincs minden helyzetre egyetlen, mindenkire érvényes megoldás. A legoptimálisabb jogi lépés kiválasztása mindig az adott ügy sajátos körülményeitől, a követelés összegétől, az adós viselkedésétől, valamint a hitelező célkitűzéseitől függ.