Hét évnyi mínusz: a magyar lakosság komoly egészségügyi kihívásokkal néz szembe.

A magyar nők és férfiak halálozási statisztikái minden fontos halálok tekintetében magasabb értékeket mutatnak, mint a legtöbb uniós tagállamban. 2021-ben a keringési rendellenességek következtében elhunyt magyar nők aránya több mint három és fél szerese volt a spanyol nők hasonló mutatójának, akik referenciaként szolgáltak. A daganatos betegségek okozta halálozás mértéke másfélszer, míg az emésztőrendszeri és légzőszervi problémák miatt bekövetkezett elhalálozás közel másfélszer volt magasabb nálunk. A magyar férfiak halálozási arányai is hasonló mértékben eltértek a spanyol férfiaktól, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődés Indikátorait bemutató tanulmánya támaszt alá.

2021-re Magyarországon a standardizált halálozási arányszám növekedett az előző évhez viszonyítva, ami azt eredményezte, hogy az ország az Európai Unió legmagasabb halálozási mutatójú tagállamai közé sorolódott.

- ez derül ki a statisztikai adatoktól.

Egy másik mutató alapján a felnőtt magyar lakosság jelentős része, egészen pontosan 91 százaléka, elégedett a saját egészségi állapotával, vagy legalábbis kielégítőnek véli azt. A válaszadók 65 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékelte egészségét, ami 2022-hez képest 2,1 százalékpontos emelkedést jelent.

Pozitív változás, hogy 2000 és 2023 között a férfiaknál 6,3, a nőknél 4 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2020-ban és 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődés látszik, ennek oka pedig a koronavírus-járvány okozta magas halálozás volt.

A 2022-es évben, a járvány utáni helyreállás jegyében, észlelhető egy felzárkózási tendencia. 2023-ra a születéskor várható élettartam a Covid-19 előtti utolsó évhez, 2019-hez képest, a férfiak esetében 0,5 évvel, míg a nők körében 0,3 évvel nőtt. Ennek eredményeként a férfiak várható élettartama 73,4 évre, a nőké pedig 79,6 évre emelkedett 2023-ban.

A nemek közti különbség 2000 és 2023 között 8,5-ről 6,2 évre mérséklődött, ez azonban európai viszonylatban még mindig magas.

A nők általában hosszabb ideig élnek egészségesen, mint a férfiak, de ha az egészséges életévek arányát nézzük a teljes élethosszra vetítve, a férfiak helyzete kedvezőbbnek tűnik. A férfiak életük 85%-át élik egészségesen, míg a nők esetében ez az arány 81%. Ez azt jelenti, hogy a nők életében nemcsak az egészséges, hanem a betegségben eltöltött időszak is hosszabb, mint a férfiaké.

2000 és 2023 között az ország összes régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legjelentősebb javulás a férfiaknál Pest régióban történt, ahol 7,8 évvel éltek tovább a férfiak, a nőknél a Dél-Dunántúlon lakóknak jobbak az életkilátásai, 5,1 évvel volt magasabb a születéskor várható élettartam. A legkisebb javulás mindkét nemnél Észak-Magyarországon volt.

2019-hez viszonyítva a legtöbb régióban mindkét nem esetében növekedés vagy stagnálás figyelhető meg. Az egyedüli kivétel a férfiak esetében Budapest, ahol a várható élettartam csökkenést mutat.

- összegzi a tanulmány.

Magyarországon 2023-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatos megbetegedések következtek. E két haláloki csoport az összes halálozás 73 százalékát teszi ki.

A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek az összes halálozás 15 százalékát jelentik.

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása 81 százalékkal emelkedett: míg 2001-ben tízezer lakosra 2214 eset jutott, 2023-ban már 4008, ez derül ki a háziorvosok adataiból, ami a 19 éves és annál idősebb korosztály megbetegedéseire hívja fel a figyelmet. Az idősebb korosztályokban jóval gyakoribb ez a betegség, például a 19-24 évesek között tízezer lakosra 290 eset jutott, míg a 75 év felettieknél ez a szám 9509 volt.

Más jelentős megbetegedések közé tartozik az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között 76 százalékkal nőtt, majd 2015 és 2023 között 10 százalékkal csökkent, de az idősebb korosztályokban továbbra is magas maradt: a fiatal felnőttek között tízezer lakosra 16 eset jutott, míg a 75 év felettieknél 5270.

A cukorbetegség előfordulása a felnőtt népesség körében az utolsó húsz évben drámai módon megnőtt. Míg 2001-ben tízezer emberre csupán 585 diagnosztizált eset jutott, addig 2023-ra ez a szám már 1462-re emelkedett. Ez a tendencia aggasztó figyelmeztetés a közegészségügy számára.

Ez a tendencia mind a nőknél, mind a férfiaknál észlelhető, és különösen az idősebb korosztályban válik egyre hangsúlyosabbá. Például a 19-24 évesek esetében tízezer lakosra 96 cukorbeteg jut, míg a 75 év felettiek körében ez a szám drámaian megemelkedik, elérve a 3838-at.

Az asztma előfordulása az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megnövekedett, hiszen 2001 óta a megbetegedések száma majdnem négyszeresére emelkedett. 2023-ban a statisztikák szerint tízezer emberből 551 küzdött ezzel a krónikus légzőszervi betegséggel. Különösen az idősebb korosztályokban figyelhető meg a betegség magasabb előfordulása: a 75 év felettiek körében már tízezer lakosra 841 asztmás beteg jut.

A fiatalok egészségi állapota nem éppen kedvező, hiszen az iskoláskorú gyermekek körében a legelterjedtebb egészségügyi gondok közé a következők tartoznak:

A rendelkezésre álló információk rávilágítanak arra, hogy a felnőttek és a diákok egészségi állapota is komoly problémákkal küzd, különösen a krónikus betegségek terén. Ezek a megbetegedések az utóbbi években folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak Magyarországon.

Magyarországon a túlsúlyosak és az elhízottak hazai aránya Máltát, Horvátországot és Csehországot követve a negyedik legmagasabb az unióban. Ha az elhívottak arányát vizsgáljuk, akkor pedig Málta után a második legjobban elhízottak a magyarok, erről egyébként Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is beszélt korábban. Magyarországon az obezitáshoz kapcsolódó egészségügyi költségek összességében elérhetik a GDP 3 százalékát is, ami nagyságrendileg 1400 milliárd forintot jelent, vagyis a túlsúly egyben gazdasági teher is.

A WHO-ajánlás szerinti testtömegindex alapján a magyarok 58 százalékának súlytöbblete van. Ami 4,5 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben. A férfiak közül többen érintettek a súlyproblémában, 65 százalékuk tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, 1,4 százalékuk soványnak, míg a nők körében az előbbiek aránya kisebb 52 százalék, az utóbbiaké nagyobb 3,9 százalék.

Az életkor emelkedésével nő a súlytöbblettel rendelkezők aránya és csökken a soványaké. A 15-17 évesek 16 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, 19 százalékuk sovány, a 65 évesek háromnegyede túlsúlyos és csak egy százaléka sovány, többek között ez derül ki a KSH tanulmányából.