Az éghajlatváltozás következményei Európa gazdaságára nézve jelentős kihívásokat jelentettek az 1980-as évek óta. Az extrém időjárási események, mint például a hőhullámok, árvizek és aszályok, közvetlenül befolyásolták a mezőgazdaságot, ami jelentős termé

Egy új tanulmány szerint Németország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország szenvedte el a 21. században a legnagyobb gazdasági veszteségeket a természeti csapások miatt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy Európa 1980 óta lenyűgöző, több mint 790 milliárd eurós gazdasági veszteséget könyvelhetett el a szélsőséges időjárási és éghajlati események következtében.

Ebben az időszakban Németország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget, amelynek költségei 180 milliárd eurót tettek ki.

Olaszország következik, ahol a költségek 135 milliárd euróra emelkedtek. Franciaország 130 milliárd eurós terhet cipel, míg Spanyolország esetében az ilyen események 97 milliárd eurós veszteséget idéztek elő.

A 21. században azonban a helyzet jelentősen átalakult.

Ha csak az ebben az évszázadban bekövetkezett veszteségeket vesszük figyelembe, Németországot, Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot egy hat uniós országból álló csoport követi (Ausztria, Belgium, Csehország, Portugália, Románia és Szlovénia), amelyeknek nagyon hasonló, 12 és 15 milliárd euró közötti összkárokat kellett elszenvedniük.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) becslése szerint az éghajlati szélsőségek intenzitása és gyakorisága egyes európai régiókban megnőtt, és az előrejelzések szerint tovább fog nőni a további globális felmelegedéssel .

Az árvizek és a hőhullámok a gazdasági veszteségek legfőbb forrásai az Európai Unió területén.

Bár a fejlettebb és jómódúbb országokban a jelentősebb gazdasági veszteségek drámainak tűnhetnek, valójában ezek gyakran kisebb mértékben befolyásolják az országok gazdasági állapotát, mint a szegényebb és fejlődő nemzetekben tapasztalt, de kisebb mértékű veszteségek.

A tehetősebb országok jellemzően a költségvetésük egy viszonylag alacsonyabb hányadát szentelik a helyreállítási intézkedésekre, vagy pedig sokkal felkészültebbek az ilyen jellegű veszteségek kezelésére.

A nyugat- és közép-európai országok, mint például Szlovénia, Belgium és Németország, nagyobb négyzetkilométerenkénti, míg a keleti és északi országok, mint például Finnország és Észtország, általában kevesebb pénzügyi veszteséget szenvednek el.

Eközben Szlovéniában a legmagasabb az egy főre jutó veszteség Európában, amely 1980 és 2023 között 8733 eurót tesz ki. Ezt követi Luxemburg (2694 euró), Svájc (2685 euró), Olaszország (2330 euró) és Spanyolország (2279 euró).

Másik oldalról nézve, Koszovó (10 euró), Montenegró (41 euró) és Izland (87 euró) a legkisebb egy főre jutó veszteséggel bíró országok közé tartozik.

Az EEA kutatása szerint az egy főre eső veszteségek stabilabbak, mint a négyzetkilométerre vetített veszteségek, és több ország esetében hasonló értékeket figyelhetünk meg.

A legtöbb európai országban van biztosítás az éghajlattal kapcsolatos természeti veszélyek elleni védelemre.

Az éghajlati biztosítások különböző regionális egységeknek, kormányzati szerveknek, intézményeknek, vállalatoknak, közösségi csoportoknak, háztartásoknak és magánszemélyeknek kínálnak védelmet a szélsőséges időjárási jelenségek által okozott életveszélyes, megélhetési vagy vagyoni károk ellen.

Az EEA szerint a 27 EU-tagállamban a biztosított károk átlaga a 2009-es 2,5 milliárd euróról 2023-ra 4 milliárd euróra emelkedett.

Franciaországban és Spanyolországban a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló nemzeti biztosítási rendszerek működnek, mint például a Caisse Centrale de Réassurance (CCR) és a Consorcio de Compensación de Seguros (CCS). Ezzel szemben azonban legalább 16 uniós országban a biztosítási védettség hiánya aggasztó mértékű, hiszen ezekben az államokban a biztosítottak aránya 90% felett marad el.

Csupán Dániában nyújt a biztosítás a veszteségek több mint felének fedezetét.