A dolmányos varjú agresszív viselkedése elsősorban a fészekvédelmi ösztönéből fakad. Ezek a madarak rendkívül védelmezőek a fiókáik iránt, és ha úgy érzik, hogy fenyegetés éri őket vagy fészkeiket, hajlamosak agresszív módon védekezni. Az emberi támadás

Sokan rettegnek a kóbor kutyák közelétől, vagy éppen a nyári hónapokban a darazsakkal való találkozástól, de csak kevesen gondolnak arra, hogy az utcán sétálva egy ártatlannak tűnő madár is váratlanul rátámadhat, sőt, akár komoly sérüléseket is okozhat.

Természetesen, akik a belváros szívében élnek, különösen olyan helyeken, ahol dolmányos varjak szárnyalják be az utcákat és kerületeket, jól tudják, hogy az időnként megjelenő figyelmeztető táblák, amelyek a varjak támadásaira figyelmeztetnek, nem csupán poénból kerülnek ki. De mi áll a varjak agresszív viselkedésének hátterében? Mikor és hol érdemes óvatosnak lenni, és milyen módszerekkel védekezhetünk a váratlan támadások ellen?

A varjak általában akkor lépnek akcióba, amikor fenyegetést éreznek, legyen szó akár saját magukról, akár a fészkük védelméről, vagy a fiókák biztonságáról. Ez különösen igaz a költési időszakra és az azt követő hetekre, amikor a feszültség és az óvatosság fokozottan jelen van.

Bár sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a madaraknak, a dolmányos varjú kifejezetten okos lénynek számít. Azonban ezt a rangot a mitológia és a köré szőtt legendák némileg árnyékolják, hiszen sok kultúrában a varjakat a halál, az elmúlás és a szellemvilág jelképeiként emlegetik. Ennek következtében általában negatív fényben tűnnek fel, mint valami baljós hírnökök, akik a végzet közeledtéről suttognak.

A kelta mitológia szerint a varjak nem csupán közönséges madarak, hanem a csatamezőn elhunytak lelkének kísérői, akik segítenek átkelni a túlvilágra. Indiában pedig a varjak szent szerepet töltenek be; úgy tartják, hogy ételek felajánlása révén tiszteleghetünk az ősök előtt, mivel ők a kapocs a földi élet és a túlvilág között. E két kultúrában a varjak tehát a halál és az élet határvonalán állnak, fontos szereplői a spirituális utazásnak.

A dolmányos varjú gyakran összetévesztik a hollókkal, pedig a két madár között jelentős különbségek vannak. A dolmányos varjú a verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik, így a madarak osztályának fontos része. Skóciában csuklyás varjúnak hívják, míg Magyarországon dolmányos varjúként ismert. Néhány helyen egyszerűen "szürke varjúként" emlegetik, ami utal a madár jellegzetes színére.

A dolmányos varjú rendkívül intelligens - a tudósok szerint az intelligenciaszintjük egy hétéves, tehát már iskoláskorú gyermekéhez mérhető. És ha ez nem lenne elég, a dolmányos varjú képes megjegyezni az emberi arcokat és hangokat, majd később felidézni azokat.

Ha tehát valakivel egyszer meggyűlik a baja, legközelebb is felismeri, hogy kivel volt konfliktusa. Ezen túlmenően képes arra, hogy vizet szállítson falevelekben összegyűjtve, vagy arra, hogy kisebb faágak segítségével érjen el olyan rovarokat a fakéregben, amit a csőrével egyébként nem érne el.

Testalkatra közepes méretűnek számít, tollazata jellegzetes mintájú, fekete, elöl szürke színezettel. A csőre erős, akárcsak a karma - amit igen hamar megérez az ember, ha a madár rátámad. Komor külleme ellenére családi struktúrában él és a társával együtt szerzi meg az eledelt és őrzi a fészket.

A szakértők véleménye szerint a madarak támadásainak hátterében mindig a fészkük és a területük védelme áll. Amikor valaki a költési időszakban, azaz áprilistól júliusig, véletlenül a madarak által birtokolt területre lép, számolnia kell a madarak agresszív reakcióival. Ezek a szárnyasok nem haboznak, hogy támadjanak: akár megcsíphetnek, vagy a haját és a ruháját is megtéphetik. Sőt, a csőrük segítségével komolyabb sérüléseket is okozhatnak az arcon, a vállon, a kézen és a fejeken, így érdemes óvatosnak lenni a költési időszakban.

Ezen túl rendkívüli stresszel és balesetveszéllyel járhat a varjútámadás, ami az idősekre és a kisgyermekekre különösen veszélyes, főleg, ha megijedve az úttest felé menekülnek a madarak elől.

Amikor észrevesszük, hogy egy terület a dolmányos varjak otthona, fontos, hogy tiszteletben tartsuk ezt a helyet. Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy a varjak különösen nagy számban gyülekeznek egy adott helyen, valószínű, hogy a közelben található a fészkük. Főként fészkelési időszakban érdemes elkerülni ezeket a területeket, és inkább más irányba haladni.

A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a varjak etetése nemcsak tilos, hanem zavarhatja is őket, mivel ezt potenciális fenyegetésként értékelhetik. Ha mégis olyan helyre tévednénk, ahol sok dolmányos varjú tanyázik, érdemes magunkkal hozni egy esernyőt – különösen, ha kinyitva használjuk –, vagy egy nagy karimájú kalapot, valamint egy jó nagy napszemüveget. A gyors léptek szintén kulcsfontosságúak lehetnek, hogy minél előbb elhagyhassuk a varjak területét.