Mesterségem emblémája: pedagógus és hálózati koordinátor.

Kopasz Vivien Meláni, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum történelemtanára és a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola elkötelezett munkatársa, izgalmas és inspiráló történetet osztott meg velünk. Beszélgetésünk során betekintést nyertünk a kezdetekbe, a mindennapi életébe, valamint a jelenlegi válsághelyzet kihívásaiba, amelyekkel a fiatal pedagógus szembesül. Vivien sokoldalúsága és elhivatottsága lenyűgöző, és a történetei révén bátorítást nyújtanak mindazoknak, akik hasonló úton járnak.

A Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában kezdtem meg tanulmányaimat 4. osztályos koromban, és itt teljesítettem az érettségit is 2013-ban, aranyéremmel a nyakamban. Számos tantárgyat szerettem, de a biológia és a történelem különösen közel álltak a szívemhez. Az érettségi után egyértelmű volt számomra, hogy Kárpátalján kívánom folytatni tanulmányaimat. Rendkívül fontosnak tartottam, hogy olyan felsőoktatási intézményt válasszak, ahol anyanyelvemen tanulhatok, és ahol a megszerzett tudást a jövőben kamatoztatni tudom. Végül az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán és Természettudományi Karán belül a történelem szakirány nappali tagozatára, valamint a nemzetközi kapcsolatok szakirány levelező tagozatára nyertem felvételt. A nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomámat 2017-ben szereztem meg, míg a történelem mesterképzésemet 2019-ben, kitüntetéssel zártam. Ezt követően felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájába, ahol a PhD-képzést 2022-ben abszolváltam. Az ungvári egyetemi időszakom során számos mély barátságot kötöttem, amelyek máig tartanak. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, aki szintén Ungváron tanult. Ezek az évek különösen emlékezetesek maradtak számomra, hiszen aktívan részt vettem a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ) életében, ahol elnökségi tagként és alelnökként tevékenykedtem.

- Harmadik éve vagyok a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum történelemtanára. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt, de már teljesen magaménak érzem a szakmát, meg tudom értetni magam a fiatalokkal, elfogadnak. Úgy érzem, a helyemen vagyok. A Kossuth az alma materem, így dupla öröm itt dolgozni.

Az iskolába járás mindig is különleges élmény volt számomra; a tanulás öröme, a tanárok iránti tiszteletem mélyen gyökerezik bennem. A Kossuth Lajos Gimnázium szellemisége lenyűgözött, és úgy érzem, hogy ha nem itt tanulok, talán sosem alakul ki bennem az a határozott vágy, hogy pedagógussá váljak. A közösségünk működése, a tanárok és diákok közötti szoros kötelék inspiráló volt, és mindig is vágytam arra, hogy ezt a szeretetet és tudást egy napon én is továbbadhassam a jövő generációinak. Amikor elérkezett az érettségi ideje, nem volt kérdés számomra: Kárpátalján maradok, és az anyanyelvemen folytatom a tanulmányaimat.

A Tulipán Tanodánál, a Magyar Népművészeti Iskolánál már három éve dolgozom, mint hálózati koordinátor. A munkaköröm igen változatos, és sok izgalmas feladatot tartalmaz. A tanoda küldetése a magyar népművészeti értékek, népi hagyományok és a népzenei kultúra ápolása, megőrzése és továbbadása. Ez a célkitűzés számomra rendkívül fontos, hiszen mindig is elkötelezett voltam a hagyományőrzés iránt, és a magyar kultúra kincseinek felfedezése mindig is közel állt a szívemhez. Ráadásul a doktori iskolámban is néprajz szakon tanultam, és kutatásom a néphagyományok és népszokások területén zajlott. A tanoda Kárpátalja 75 településén van jelen, és összesen közel 2 350 gyermekkel foglalkozunk. Ez hatalmas lehetőség, és boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a csodálatos munkának.

Az online oktatás radikálisan átalakította a pedagógusok napi tevékenységét és a diákok tanulási szokásait. Az új technológiai eszközök és módszerek gyors elsajátítása elengedhetetlenné vált, ami nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is tartogatott számunkra. Meggyőződésem, hogy a tanári közösség és a diákok egyaránt jól reagáltak ezekre a változásokra. A diákok reakciói azonban széles spektrumot öleltek fel: míg sokan zökkenőmentesen alkalmazkodtak az online tanulási környezethez, mások számára a motiváció fenntartása és a figyelem összpontosítása komoly nehézséget jelentett. Az ő tanulmányi teljesítményük is változatos képet mutatott; azonban számos esetben pozitívan reagáltak a digitális kihívásokra, és sikeresen megugrották a felmerülő akadályokat. Ez a tapasztalat mindannyiunk számára új tanulságokat és lehetőségeket hozott.

Történelemtanárként és osztályfőnökként végzett munkám mellett az újonnan bevezetett hon- és népismeret tantárgy oktatása is különleges élményt nyújt számomra. Nagy öröm nézni, ahogy tanítványaim fejlődnek, és a közreműködésemmel egyre többet tudnak meg a múltunkról. A hon- és népismeret bevezetése különösen közel áll a szívemhez, hiszen a gyerekek is izgalommal várják a közös órákat. A hagyományok, szokások és elődeink életének megismertetése igazi küldetés számomra. Diákjaimmal rendszeresen részt veszünk különböző tanulmányi versenyeken és vetélkedőkön, ahol eddig mindig sikeresen szerepeltünk. A legutóbbi kistérségi történelemvetélkedőn egyik tanítványom a második helyet szerezte meg, míg az azt megelőző évben egy első és egy harmadik helyezést ünnepelhettünk. Emellett a KMPSZ által szervezett történelemversenyen nyolcadik és kilencedik osztályos tanulóink a negyedik és ötödik helyet érték el. Jogismeretből is kiemelkedő teljesítményt nyújtottunk: az előző tanévben egy első és egy harmadik helyezést szereztünk. 2023 őszén a Beregszászi Konzulátus és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete által szervezett magyarságismereti kalandjátékban 9-11. osztályos tanulók indultak, akiknek érdeklődési köre a magyar történelem, földrajz és irodalom iránt terjedt ki. Különösen büszke vagyok a Honfoglalók nevű csapatomra, akik 22 résztvevő közül a harmadik helyet szerezték meg. Ezek a sikerek tovább növelik elkötelezettségemet a tanári pálya iránt, és újabb motivációt adnak a jövőbeli kihívásokhoz és lehetőségekhez.

A hétköznapjaim a hajnal csöndjében kezdődnek, amikor a nap első fényei már beszűrődnek az ablakon. A napom zömmel munkával telik, amely kihívásokkal teli, de egyben izgalmas is. Késő délután, amikor végre hazaérek, megpróbálom letenni a napi terheket, és feltöltődni a körülöttem zajló világból. Ez az időszak számomra különösen fontos, hiszen így tudom új energiával és lelkesedéssel nekivágni a következő nap feladatainak.

- Hétvégén jut időm a pihenésre, kirándulásra, ilyenkor a szeretteimmel töltöm a legtöbb időt, a férjemmel, a családommal vagyok. Számomra az az igazi kikapcsolódás, amikor együtt vagyunk. Nagyon szeretünk utazni, kirándulni, felfedezni a körülöttünk lévő természetet vagy akár idegen országokat és kultúrákat. Idén nyáron például Albániában töltöttünk tíz napot a baráti társaságunkkal.

Hálával tartozom a Jóistennek, hogy olyan tevékenységet űzhetek, amely igazán közel áll a szívemhez. A tanítás számomra nem csupán munka, hanem egy igazi hivatás, és a tanodában végzett tevékenységem igazi megtiszteltetés. Néhány gyereknek a múlt megismerésében nyújtott segítségem során érzem, hogy hozzájárulok a látókörük szélesítéséhez és a jelen megértéséhez. Ez a folyamat rendkívüli élményt jelent számomra, folyamatosan inspirál és erőt ad. A tanodai munka mellett külön öröm számomra, hogy továbbadhatjuk a magyar kultúra értékeit és hagyományait, és hogy ennyi kisgyereket tudunk mozgósítani e cél érdekében. Jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában tanulok, és már csak a disszertációm megvédése van hátra. Két munkahely mellett ez igazi kihívás, de bízom benne, hogy hamarosan célba érek. Úgy érzem, hogy most jó helyen vagyok, és szeretnénk a férjemmel egy olyan otthont kialakítani, ahol a mindennapjainkat örömmel és szeretettel élhetjük meg. A család számomra a legfontosabb pillér az életben; hiszek abban, hogy az együtt töltött idő, a szeretet és a támogatás elengedhetetlen a harmonikus családi élet megteremtéséhez.