Fenséges ízek a Bakony titkos zugában

Egy felejthetetlen ebéd vagy vacsora sok tényezőtől függ, és valószínűleg a kedves olvasó is egyetért velem abban, hogy az élmény nem csupán az elfogyasztott ételek minőségén alapul. A környezet, ahol éppen tartózkodunk, szintén óriási hatással van ránk – legyen szó a hely atmoszférájáról vagy az étterem dizájnjáról. Az ízek és a helyszín szoros összhangban állnak egymással; néha a környezet olyan varázslatos hatást gyakorol ránk, hogy az érzékeinket teljesen elbűvöli.

Még egy átlagosabb konyha is sokkal vonzóbbá válhat, ha egy hangulatos térben élvezzük az ételeit, míg egy kiváló étterem élvezeteit is elronthatja a nem megfelelő felszolgálás vagy a koszos tányérok látványa. De ha a környezet és a gasztronómiai élmény is a legmagasabb színvonalat képviseli, akkor valóban elmondhatjuk, hogy minden érzékünket teljes mértékben elvarázsolja az étkezés, és egy felejthetetlen kulináris kaland részeseivé válunk.

Egy igazán különleges élményben volt részünk a legmeglepőbb helyszínen: Lillafüred közelében, az erdő szívében, a kisvasút két megállója között, félúton a Pisztrángtelep és az újmassai őskohó között található a Vendéglő a Pisztrángoshoz. Itt, a természet ölelésében, egy varázslatos gasztronómiai kaland vár ránk.

Egy varázslatos erdei séta és a luxus kisvonat élményét követően úgy éreztük, itt az idő, hogy megédesítsük a napunkat egy finom étkezéssel. Az étterem környezete igazán elbűvölő volt, és ahogy beléptünk, azonnal elvarázsolt minket a zárt, de panorámás üvegfalakkal körbevett terasz, ahol élvezhettük az ebédünket.

Természetesen halféléket szerettünk volna rendelni, és persze a pisztráng ízét is ki akartuk próbálni.

Pontytepertővel indítottuk az ízélmények sorát. A ponty, mint köztudott, egy zsírosabb halfajta, így tökéletes alapanyagként szolgál a tepertő elkészítéséhez, amely még mindig jóval egészségesebb alternatíva, mint a disznóból vagy kacsából készült hasonló fogások. A ropogós héj és az olvadó belső egyaránt lenyűgözött, de amit igazán felejthetetlenné tett, az a csodás köret volt, amely nemcsak látványos volt, hanem ízében is tökéletesen kiegészítette a tepertőt. A fekete majonéz, amely tintahal festékkel volt színezve, igazi különlegességnek számított, és emellett a házi készítésű kovászos kenyér is az asztalra került. Szintén ízlésesen tálalták a házilag fermentált savanyúságokat: a cékla és a savanyított zöld dinnye, amelyek mindegyike újabb és újabb ízrétegeket hozott elő a ropogós pontyfalatokból. Minden falat egy újabb kalandra hívott, és az élmény egyszerűen felejthetetlen marad.

A mennyiség valóban kifinomultan lett megválasztva; éppen annyi savanyúság társult a pontyhoz, amennyire szükség volt. Csodálkoztam a szerencsémen, hogy a kirándulóbakancsom ezt a csodálatos helyet hozta elém. Hátradőltem, és szinte lebegve, lehunyt szemekkel merültem el az ízek harmonikus táncában, amelyek varázslatosan egyesültek a számban.

De itt még korántsem zárult le a kulináris kaland: ez csupán a bevezető fogás volt. Nem sokkal később megérkeztek a főételeink is. Én hallevest választottam, míg a párom egy egészben kisütött pisztrángra tett szert. Az én hallevesem pedig nem akármilyen volt: halramen érkezett az asztalunkra. Míg a pontytepertő a fermentált zöldségekkel és a fekete majonézzel egy ízekkel teli élmény volt, a halramen igazi ínycsiklandó mennyországot varázsolt a tányéromra.

Nem hasonlítottam a ramenhez, és nem is gondoltam, hogy szükséges lenne, mert azt hittem, hogy csupán egy nagylelkű fantázianév. De a Pisztrángosban más a helyzet. Ez egy igazán autentikus ramen volt, olyan, mintha egy japán étterem konyhájából került volna elém. Bőségesen megpakolták a hozzávalókkal, és a különböző ízek nem keveredtek egymással a levesben, hanem minden egyes falat új élményt nyújtott, mintha különféle levesekből kóstoltam volna egy-egy kanálnyit. A ramen íze folyamatosan változott attól függően, hogy éppen milyen halra, zöldségre vagy különleges fűszerre haraptam. Persze ott volt a jellegzetes alapíz is, amely mindig ott bujkált a falatok mögött, megadva a ramen megszokott karakterét.

A pisztráng esetében a tehetséges séf a „kevesebb néha több” elvet követte, és a sós íz mellett semmiféle fűszert nem használt. A halat finoman forgasztották valamilyen kukoricalisztbe, amely a külsejét ropogóssá, míg a belsejét vajpuhává varázsolta, lehetővé téve, hogy a hal íze igazán kibontakozhasson. A köretként tálalt sült krumplikockák remekül kiegészítették az ételt; bár a párom kezdetben kételkedett abban, hogy az egész adagot el tudja fogyasztani, végül az üres tányér fölött elégedett mosollyal hátradőlt. A halat búzasörrel öblítettük le, ami talán nem a legtradicionálisabb választás, de a túra után megszomjazott gyomrunknak éppen úgy esett jól. Tudtuk, hogy egy jó fehérbor még inkább illett volna a fogáshoz, de aznap este a sör volt a mi vágyunk beteljesítője.

Hogyan került ez a hely az isten háta mögé? A választ megtalálhatod az étterem papíralátétjén és a weboldalukon.

A Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932-ben építette meg az első pisztrángtelepet, amit a tulajdonosok 1982 óta vezetnek. Mára az akkor átvett halmennyiség hatvanszorosát termelik. A halaik nagyszerű ízének, és a kiváló hús minőségének titka a kristálytiszta forrásvíz, ami a tavakat táplálja (a bükki Margit-forrás), a hagyományos tenyésztési technológia és Európa egyik legjobb minőségű takarmánya. A vevő itt mindig frissen fogott halat kap.

A telepen 1991 óta működött szezonálisan egy kis Erdei Halsütöde, ebből nőtt ki az étterem. A tulajdonosok azt gondolták, hogy tovább lépnének és egy minőségi, négy évszakos halas éttermet szeretnének nyitni.

Az étteremben mindent saját kezűleg készítenek, a desszerteket, köreteket, friss salátákat is. A füstölés is házilag valósul meg, és a fűszereket is a saját gazdaságukban termesztik. Hisznek abban, hogy a kiváló minőségű alapanyagok meghozzák a sikert. Ehhez pedig korszerű technológiát és eszközöket használnak. Ez a tulajdonosok, Hoitsy György és Hoitsyné Rieger Ágnes hitvallása.

A weboldalon számos izgalmas kirándulási ötletet is találhatunk, és valóban, a Hámori-tó ősszel lenyűgöző látványt nyújt. Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el ide, és ha már a környéken jár, ne felejtse el betérni a Vendéglő a Pisztrángoshoz sem. Az árak barátságosak, és a hely saját menüvel, sőt, húsmentes fogásokkal is készül, hogy mindenki megtalálja a kedvére való ételt, így garantálva a felejthetetlen élményt.