Navracsics Tibor megszólalt az uniós forrásokkal kapcsolatban, és fontos kérdéseket vetett fel a támogatások felhasználásáról.

A 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásának hatékonyságát vizsgálva Magyarország az élen végzett, Csehországgal holtversenyben. Ez a teljesítmény azt mutatja, hogy érdemes uniós támogatásokat biztosítani hazánknak, mivel azokat eredményesen és céltudatosan használja fel - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves meghallgatásán.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az uniós források nem csupán a magyar gazdaság és a helyi közösségek versenyképességét növelik, hanem hozzájárulnak az Európai Unió egészének fejlődéséhez is.

Kijelentette, hogy "minden egyes euró és forint, amelyet Magyarország megkapásától elvonják, valójában az unió saját lehetőségeit korlátozza, így saját versenyképességét is gyengíti."

A 2021-2027-es költségvetési ciklus eddigi alakulását figyelembe véve Magyarország az uniós források kihasználásában a tagállamok között a hetedik helyet foglalja el. Ez figyelemre méltó, különösen annak tükrében, hogy a tanács határozata alapján három operatív program 55% -át felfüggesztették.

Közölte, hogy a Magyarországra érkező uniós források legalább 65 százalékát a legnagyobb hátrányos helyzetű négy régióban fogják felhasználni, ezzel segítve a területi egyenlőtlenségek mérséklését.

Az értékelések alapján kiemelkedően fontos, hogy foglalkozzunk a regionális fejlettségi különbségekkel. Budapest jelenlegi fejlettsége az Európai Unió átlagának 156 százalékát képviseli, míg a következő legfejlettebb terület, Közép-Dunántúl, mindössze 70-71 százalékra képes. Ezzel szemben a dél-dunántúli, észak-alföldi és észak-magyarországi régiók csupán az uniós átlag 51-52 százalékát érik el. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a hátrányos helyzetű területek fejlesztésére és a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére.

Navracsics Tibor arról számolt be, hogy a területfejlesztési politikájukban új irányvonalat kívánnak képviselni. A korábbi, kizárólag településalapú megközelítés mellett most a térségi szemléletmódot is szeretnék integrálni. Ennek keretében például a dél-dunántúli régió leszakadásának megakadályozására kidolgozott programot indítottak, emellett a debreceni és székesfehérvári várostérségek, valamint a Balaton környéki területek fejlesztési tervein is dolgoznak.

Közölte, az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményének egy részéből, 65 milliárd forintból indul 2025. január 1-jétől a versenyképes járások program, amelyben az ország 174 járásból 135 járásban legalább 250 millió forintnyi térségi pályázati keret áll majd rendelkezésre.

Hozzátette, hogy Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján esetében a pályázati keretösszeg 500 millió forint lesz, a székesfehérvári, a győri, a miskolci és a debreceni járásban pedig meg fogja haladni az 1 milliárd forintot. A tárcavezető az önkormányzatok által igényelhető költségvetési támogatások közül bemutatta az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak szóló, jövőre 5,5 milliárd forintos keretösszegű rendkívüli támogatást.

Beszélt a vis maior támogatásról is, amelynek keretét idén a szeptemberi árvíz következtében a kormány 2,6 milliárdról 4,6 milliárd forintra növelte. Ebből a keretből különböző önkormányzatok, köztük Budapest is, lehetőséget kaptak arra, hogy igényeljék a szükséges támogatást.

Előadásában Navracsics Tibor kitért a területi közigazgatásra is, ahol a jövő évre vonatkozóan több nagy feladat áll még előttük, amelyek előkészítése idén zajlik. Ezek között elsőként a kormányablakrendszer további fejlesztését említette.

Ezen felül rámutatott a Digitális Állampolgárság Programra, amelyet a Miniszerelnöki Kabinetirodával közösen készítenek el és amelyben már elindult a regisztráció. Navracsics Tibor úgy számolt, hogy a mobiltelefonos alkalmazásra épülő program sem közép-, sem hosszú távon nem fogja teljesen kiváltani a kormányablakrendszert.

A tárcavezető az előadását követően reagált Gelencsér Ferenc momentumos képviselő hozzászólására. Kifejtette, hogy a fővárostól azt várják, hogy mutasson szolidaritást az ország többi területével. E célra szolgál a szolidaritási hozzájárulás, amely nem azt jelenti, hogy a kormány elvon a fővárostól, hanem hogy a főváros aktívan hozzájárul az ország fejlődéséhez.

"Nem áll szándékomban Budapest ellen foglalni állást, hiszen úgy vélem, hogy a főváros fejlődése közös érdekünk. Ugyanakkor ez csak akkor valósulhat meg, ha Budapest aktívan részt vesz az ország fejlődésében" - nyilatkozta Navracsics Tibor.

Dávid Ferenc, a DK képviselője által feltett kérdésre reagálva kifejtette, hogy az Erasmus program napi politikai célokra való felhasználása ellentétes az eredeti céljával. Az Erasmus lényege ugyanis az volt, hogy politikai befolyástól mentesen, minden fiatal számára, aki érdeklődik Európa iránt, lehetőséget biztosítson az ösztöndíj igénybevételére.

Ezt követően Navracsics Tibor az európai ügyek bizottságában megtartotta éves értékelését, amelyben hangsúlyozta, hogy a 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklus során is arra törekednek, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló források hatékonyan hasznosuljanak. Kiemelte, hogy a támogatások olyan projekteket támogassanak, amelyek hozzájárulnak az ország és az unió versenyképességének növeléséhez. Hiszen Magyarország versenyképessége közvetlenül befolyásolja az Európai Unió egészének versenyképességét is - tette hozzá.