A Kreml hivatalos hangot adott, Moszkva pedig éles figyelmeztetést intézett Észtország felé.

Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa "a háború folytatására orientálódik" - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak az MTI szerint.

Peszkov kifejtette, hogy az ukrajnai helyzet rendezése érdekében folytatott munka elsősorban az orosz-amerikai kapcsolatok keretein belül zajlik. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem éppen zökkenőmentesen haladnak. "Az Egyesült Államok továbbra is ebben az irányban tevékenykedik, együttműködve az európai országokkal és Ukrajnával. Ezt követően természetesen elvárnánk, hogy az európai partnerek és az ukrán fél is megmutassa elkötelezettségét a békés rendezés iránt."

A Kreml szóvivője, Peszkov kifejtette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a "hajlandóak koalíciójával" tervezett párizsi értekezleten fogják átbeszélni az ukrajnai konfliktus rendezésének lehetséges módjait.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján "esztelenségnek" nevezte az arra vonatkozó tervet, hogy "többnemzetiségű békefenntartó kontingenst" vezényeljenek Ukrajnába. Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia "nem tudja elérni az egységes támogatást" az elképzeléshez, a "koalíció" legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül

Zaharova nyilatkozata szerint Európa a következő fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során észlelheti Washington "növekvő távolságtartását". Eközben az Egyesült Királyság és Németország aktívan részt vesz a folyamatban, hangsúlyozva elkötelezettségüket. A szóvivő kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök "feltétlenül" felelős az ukrán katonai parancsnoki értekezletet érintő orosz rakétacsapásért, amely Szumiban történt.

„Tedd a saját ízlésed szerint különlegessé a szöveged!” – javasolta Zaharova.

Kritikáját fejezte ki az ENSZ és más nemzetközi szervezetek irányába, amiért nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki térségben elkövetett háborús bűnökről készült jelentésekre, melyek olvasása "nem gyenge idegzetűeknek való". A külügyi szóvivő említést tett a március 18-án bejelentett harmincnapos moratóriumról, amely az energetikai létesítmények ellen irányuló támadásokra vonatkozik. Megjegyezte, hogy Kijev nem tartja be ezt a tilalmat, és rendszeresen végrehajt dróncsapásokat az ilyen célpontokra. A moratórium bevezetése óta állítása szerint már több mint nyolcvan támadás történt.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta, hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált. Marija Zaharova kilátásba helyezte, hogy

Oroszország egyértelműen kifejezte elítélését a "kalózkodás" jelensége iránt, hangsúlyozva, hogy az észt haditengerészet által külföldi hajókkal szemben alkalmazott erőszakos intézkedések túllépnek a nemzetközi jog keretein. A szóvivő szerint a moldovai hatóságok aktívan törekednek Gagauzia autonómiájának megszüntetésére, és Evghenia Gutul, a terület vezetőjének letartóztatása "nyilvánvalóan koholt ürügyeken" alapul. Oroszország határozottan elítéli Moldova totalitárius gyakorlatát Gagauziával szemben, és arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy reagáljon a helyzetre.

A kiemelt kép egy illusztráció, amelyet az MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata készített.