Megérkezett Európa hőse? - Óriási próbatétel vár a kontinens vezető országaira.

A leendő Merz-kormány előtt számos jelentős geopolitikai kihívás áll, amelyek alapos stratégiát és bölcs döntéseket igényelnek. A globális hatalmi átrendeződés, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek, valamint a klímaváltozás következményei mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a német politika irányvonalát. Emellett a migrációs válság, a nemzetközi szövetségek megerősítése és a technológiai verseny is kulcsszerepet játszik a jövőbeni döntésekben. A Merz-kormánynak tehát nem csupán a belpolitikai kihívásokra kell fókuszálnia, hanem a nemzetközi színtéren is aktív és hatékony szerepet kell vállalnia.

Az év legfontosabb választása zajlott le vasárnap Európa szempontjából: az Európai Unió vezető gazdasági hatalmában, Németországban tartottak országos voksolást, amelyet az eddig ellenzékben lévő konzervatív CDU/CSU és kancellárjelöltje, Friedrich Merz nyert meg. Európa érezhetően fellélegzett, Olaf Scholz hármas kormánykoalíciója ugyanis már hosszú ideje a szétesés szélén táncolt, november 6-án pedig, az amerikai elnökválasztást követően fel is bomlott.

A német kormány megbukásával óriási vákuum keletkezett Európa szívében, hiszen Németország választási üzemmódra kapcsolt, és távlatos kérdésekben nem kívánt döntéseket hozni. Közben, január 20-án, Donald Trumpot hivatalosan is beiktatták, és hamar világossá vált, hogy az új amerikai adminisztráció jelentős mértékben vissza kíván vonulni a kontinensről.

Az öreg kontinens az utóbbi hetekben szinte tehetetlenül szemlélte, hogyan bontakozik ki Trump terve a feje fölött:

telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, tapogatozó tárgyalások indultak Moszkvával Rijádban, Ukrajnának pedig nem éppen előnyös üzletet ajánlott ritka ásványi kincseiért.

A vasárnapi Bundestag-választás némi megnyugvást hozott Európa színpadán. Bár a mérsékelt politikai erők jelentős visszaesést szenvedtek el, a szélsőjobb és szélsőbal pozíciója viszont megerősödött. Mindazonáltal Németország hagyományos két vezető pártja, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, együtt abszolút többséget tudott kialakítani a parlamentben, ami egy lehetséges kétpárti koalíció reményét vetíti előre. (Hivatalosan hárompárti összeállításról van szó, mivel a CDU és a CSU külön pártok, de szoros szövetségben működnek együtt, közös Bundestag-frakcióval.) Természetesen a koalíciós tárgyalások még előttünk állnak, de jelenleg alig tűnik más alternatíva reálisnak, mint egy CDU/CSU-SPD-kormányzás, hiszen a mérsékelt erők más módon nem tudják biztosítani a parlamenti többséget.

Európa mellett Ukrajna is fellélegezhetett vasárnap, ugyanis Merz kifejezetten Kijev-barát politikai irányvonalat képvisel. A leendő kancellár már 2022 májusában, jóval Olaf Scholz hivatalba lépése előtt, ellátogatott a háború sújtotta Ukrajnába. Tavaly decemberben, mint a választások valószínű nyertese, újra Kijevbe utazott. Merz folyamatosan az Ukrajna számára szükséges határozottabb katonai támogatás mellett érvelt, és a nagy hatótávolságú Taurus rakéták átadását is sürgette. Ezzel szemben Olaf Scholz óvatosabb megközelítést alkalmazott, kampányában pedig "békekancellárként" próbálta pozicionálni magát, még Putyinnal is folytatott telefonbeszélgetéseket.

Scholz azonban az SPD történelmi választási kudarca után bejelentette, nem kíván tagja lenni egy új kormánynak, és a koalíciós tárgyalásokon sem akar szerepet betölteni. Nagyon valószínű, hogy Scholz bukásával a felmérésekben legnépszerűbb szociáldemokrata politikus, Boris Pistorius leköszönő védelmi miniszter lehet az SPD erős embere, akit saját pártjában is sokan láttak volna szívesebben kancellárjelöltként, mint a kancellárt. Pistorius közismerten Ukrajna elkötelezett támogatója, emellett a német haderő (Bundeswehr) megerősítésének fő szószólója, így benne partnerre találhat Merz. Emellett a leendő kormánykoalícióban valószínűleg részt nem vállaló, de mérsékelt Zöldek szintén támogatni fog egy határozottabban Ukrajna-barát politikát.

Kihívást jelent, hogy a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek együttesen sem érik el a kétharmados többséget a Bundestagban, mivel a szélsőjobboldali AfD és a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) együtt több mint egyharmadát birtokolják a mandátumoknak. Mindkét párt elutasítja Ukrajna támogatását, és inkább az Oroszországgal való kapcsolatok javítására törekedne. A kétharmados többség fontossága abban rejlik, hogy a német alkotmányban rögzített adósságfék (Schuldenbremse) az éves strukturális deficitet a GDP 0,35 százalékában korlátozza. Az alaptörvény módosításához, így az adósságfék felülírásához is, kétharmados többség szükséges; azonban valószínűtlen, hogy az AfD vagy a Linke hozzájárulna ehhez Ukrajna érdekében.

Eközben a német társadalomban is visszaesőben van azok száma, akik tovább akarják finanszírozni és katonailag segíteni Kijevet. Egy friss felmérés szerint a lakosság 46 százaléka nem akarja, hogy a következő kormány fegyverrel vagy pénzzel támogassa Ukrajnát, miközben 28 százalék mondta azt, hogy akarja. 7 százalék csak pénzzel, 8 százalék csak fegyverrel támogatná, de a valamilyen formában segíteni akarók aránya még így is csak 43 százalékos. A támogatást illetően nagy generációs különbségek vannak: a 18-29 évesek 57 százaléka Ukrajna támogatása ellen van, 70 év fölött viszont csak 28 százalék az ellenzők aránya. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a fiatalok között különösen sok támogatója van mind a Linkének, mind az AfD-nek.

Egy leendő Merz-kormány egy olyan transzatlanti kapcsolatrendszerben fogja megkezdeni működését, amely jelentős átalakulásokon megy keresztül. Merz, aki hagyományosan atlantista politikai nézeteiről ismert, és mindig is az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés mellett állt ki, a legutóbbi választások után olyan kijelentéseket tett, amelyek arra utalnak, hogy...

Készen áll arra, hogy felismerje: a határozottan atlantista politika a megváltozott körülmények tükrében már nem tartható fenn.

Merz a választások utáni nyilatkozataiban arról beszélt, hogy az új amerikai vezetés közömbös Európa sorsa iránt, ezért Európának függetlenednie kell az Egyesült Államoktól.

Elsődleges célom az, hogy Európa megerősítésére összpontosítsak, és a lehető leggyorsabban haladjak előre, hogy fokozatosan függetlenedhessünk az Egyesült Államok befolyásától.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – mondta.

Azt is felvetette, hogy akár egy "európai NATO" felépítésére is szükség lehet, ahol a brit és a francia atomfegyverek biztosítanák az öreg kontinensnek a nukleáris védőernyőt. Vasárnap este Merz azt mondta, kérdés, hogy

A kérdés az, hogy a NATO eddigi struktúráját megtartva folytatjuk-e a diskurzust, vagy sürgősen szükség van egy önálló európai védelmi rendszer kiépítésére.

A kancellárjelölt véleménye szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök együtt képesek megjeleníteni Európa egységét. Hangsúlyozta, hogy hétfőn már kapcsolatba lépett a Washingtonba tartó Macronnal, és...

Teljes mértékben egyetértek veled abban, hogy milyen módon érdemes megközelítenünk az amerikai kormányzatot.

Németország és Franciaország együttműködése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa hatékonyan képviselhesse érdekeit az Egyesült Államokkal való viszonyában. Az őszinte együttműködésük nélkülözhetetlen a kontinens egységes fellépéséhez.

Merz hangsúlyozta, hogy Európa számára már csak "öt perce maradt éjfélig", és mély aggodalommal követi, ahogy Trump Oroszországgal próbál megállapodást kötni Ukrajna sorsa felett, figyelmen kívül hagyva Ukrajna és Európa érdekeit.

Ukrajnát fontos szerephez kell juttatnunk. Az igazságos béke elérése érdekében a támadásnak kitett országnak aktívan részt kell vennie a béketárgyalások folyamatában.

- írta Merz az X-en hétfőn, az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulójára emlékezve. Egy későbbi bejegyzésében pedig hangsúlyozta, a június végén Hágában tartandó NATO-csúcsig

Fontos, hogy Európa tisztában legyen azzal, milyen mértékben kell aktívan részt vennie saját védelmi rendszerének megerősítésében.

Az Egyesült Államokkal való jó viszonyt az is nehezíti, hogy a Donald Trump kormányában fontos szerepet vállaló Elon Musk elég határozottan kiállt az AfD mellett: év végén cikket írt a Welt am Sonntag című német lapba, az X-en beszélgetett Alice Weidellel, a szélsőjobboldali párt kancellárjelöltjével, miközben durván beleszállt vezető német politikusokba, köztük Scholzba, illetve Frank-Walter Steinmeier államfőbe. Merz akkor a német választásokba való beavatkozással vádolta meg a világ leggazdagabb emberét, "basáskodónak és arrogánsnak" nevezve őt. Nem meglepő, hogy a választások után nem is Musknak, hanem Weidelnek gratulált (Orbán Viktor miniszterelnök egy hasonló gratulációját osztva meg az X-en).

Trump ugyanakkor kifejezte örömét a CDU/CSU választási sikerével kapcsolatban.

Úgy tűnik, hogy a németországi konzervatív párt megnyerte a nagy és várva várt választást. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a német emberek is belefáradtak abba, hogy hosszú évek óta nem a józan ész uralkodott, különösen az energia és a bevándorlás terén. Ez egy nagy nap Németország számára

- osztotta meg saját közösségi oldalán, a Truth Social-on.

Jelenleg még nem tudhatjuk, hogyan alakul majd a Trump-adminisztráció és egy esetleges Merz-kormány kapcsolata.